Astra filmfesztivál: a kamuhírek már a spájzban vannak
  • 2018. szeptember 24., hétfő
    Gellért, Mercédesz
  • 14°
    Kolozsvár
    • 10°
      Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • 11°
      Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • 13°
      Kovászna
    • 11°
      Kézdivásárhely
    • 10°
      Barót
    • 11°
      Sepsiszentgyörgy
    • 16°
      Arad
    • 12°
      Gyulafehérvár
    • 19°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • 10°
      Déva
    • 18°
      Nagybánya
    • 13°
      Marosvásárhely
    • 17°
      Zilah
    • 18°
      Szatmár
    • 10°
      Nagyszeben
    • 16°
      Temesvár
    • 11°
      Brassó
    • 15°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Astra filmfesztivál: a kamuhírek már a spájzban vannak


-A A+

A háborút ma nem katonai erővel, hanem álhírekkel és félretájékoztatással vívják – derült ki a szebeni Astra Nemzetközi Filmfesztivál szerdai programjában szereplő Fake News tematikus blokkból. Marian Voicu és Tim White filmjét panelbeszélgetés követte, amelyen az ukrajnai eseményekről terjesztett álhírek ellen küzdő StopFake.org portál főszerkesztője, Yevhen Fedchenko is részt vett. A fake news, azaz a kamuhírek aggasztó jelenségéről a Maszol is többször írt.

Marian Voicu 50 perces alkotása, a Breaking Fake News. A hidegháború utáni háború egyetemi tanárokat, politológusokat, újságírókat szólaltat meg, akik az utóbbi időben egyre gyakrabban felbukkanó kamuhíreket leplezik le, működési mechanizmusaikat elemzik. Az igényesen filmezett interjúk és televíziós, internetes archív anyagok mellett animációs betéteket is használ a film, például annak érzékeltetésére, hogy a Brexit mellett kampányoló brit politikusok hogyan kommunikáltak valótlan adatokat az összegekről, amelyeket Nagy-Britannia az EU-kasszába fizet.

A kamuhírek működési mechanizmusa egyszerű: minél valószerűtlenebb dolgot állítva a célközönség már létező előítéleteire, érzelmeire kell építeni és minél szélesebb körben kell ezeket terjeszteni. A 2016-os amerikai elnökválasztási kampányhoz kapcsolódó egyik legszélesebb körben elterjedt kamuhír, miszerint Ferenc pápa Donald Trumpot támogatja, egy kolozsvári lakos agyából pattant ki, tudtuk meg a panelbeszélgetésen. Az internet és a közösségi oldalak tehát nem csak a félretájékoztatás sebességét, hanem földrajzi határait is kiterjesztette.

A nemzetközi példák mellett Marian Voicu filmje romániai vonatkozású esetet is említ: a 2017 februárjában zajló romániai kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban például szárnyra kapott az álhír, hogy Soros György minden tüntető, sőt, az utcára vitt gyerekek és kutyák után is pénzt fizet.

Kamuhírekkel választásokat nyerni

Lehet-e álhírek terjesztésével választást vagy népszavazást nyerni? A gyanú nem csak az amerikai elnökválasztással vagy a Brexittel kapcsolatban merült fel, hanem Moldova Köztársaság 2016-os elnökválasztási kampányával kapcsolatban is. Marian Voicu filmjében azt sugallja, hogy az oroszbarát Igor Dodon választási győzelméhez hozzájárulhattak az ellenfeléről, Maia Sanduról terjesztett hírek, például az, hogy menekülteket fogadna be a külföldön dolgozó állampolgárok otthonába.

Tim White brit újságíró szintén szakértők, újságírók megszólaltatásával próbálja felgöngyölíteni a jelenséget egyébként a YouTube-on is elérhető filmjében.

A vetítések utáni beszélgetésen főleg az Ukrajna és Oroszország közötti kamuhír-háborúról volt szó: Marian Voicu a StopFake.org portál főszerkesztőjét, Yevhen Fedchenkót kérdezte. A főszerkesztő szerint a kamuhír-gyártás Oroszországban ipari méreteket öltött: a portál mögött álló csapatnak három év alatt több mint ezer álhírt sikerült beazonosítani. Mint mondta a kamuhíreknek azért nagy a közönsége, mert érzelmekre építenek, és az ijesztő az, hogy nagyon könnyen, bárki által leellenőrizhető információkkal cáfolni lehetne őket, de a nagy többség nem teszi meg ezt a lépést.

Toma Peiu az Egyesült Államokban dolgozó dokumentumfilm-rendező, médiakutató amerikai tapasztalatairól számolt be: szerinte kimutatható bizonyos csoportok információszerzési szokásai és a bevándorlási kérdésekről vallott nézeteik közötti összefüggés.

Klasszikus romániai példák

A szakemberek egyetértettek abban, hogy a kamuhír nem új jelenség. Marian Voicu többek között két „klasszikus” romániai példát is említett: az ún. 1989-es romániai forradalom idején terjesztett mérgezett ivóvíz esetét, és az 1990-ben Marosvásárhelyen mesterségesen gerjesztett etnikai konfliktust, ami a „fekete márciushoz” vezetett. A mostani helyzet attól aggasztó, hogy a közösségi médiának köszönhetően sokkal gyorsabban terjed a (hamis) információ.

Mi lehetne a megoldás? Ukrajnában orosz tévécsatornákat tiltottak be „háborús propaganda” terjesztésének vádjával. Marian Voicu szerint a cenzúra nem lehet megoldás, sokkal inkább a tudatos, kritikus médiafogyasztók nevelése lenne kívánatos. A StopFake.org eközben harmincfős csapattal, 11 nyelven leplezi le a valótlan híreket.

A kamuhírek mellett a vasárnapig tartó Astra Nemzetközi Filmfesztivál a posztigazsághoz kapcsolódó másik jelenséggel, a szándékosan hamis dokumentumfilmekkel, az úgynevezett mockumentary műfajjal is kiemelten foglalkozik. A dokumentumfilm a valóságról szól a közhiedelem szerint, a mockumentary ezt kihasználva szándékosan fiktív történéseket állít be valósként, majd ezt leleplezve hívja fel a figyelmet többek között a néző befolyásolhatóságára.

A szebeni Astra Nemzetközi Filmfesztivált 24. alkalommal szervezték meg, idén 30 országból több mint száz dokumentumfilmet láthat a közönség a hét nagyszebeni vetítőteremben.

(Címlapfotó: www.astrafilm.ro)



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X