• 2017. október 17., kedd
    Hedvig
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 10°
      Arad
    • Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • 10°
      Temesvár
    • Brassó
    • 12°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5854 LEI
    • 1 USD = 3.8887 LEI
    • 1 GBP = 5.1710 LEI
    • 100 HUF = 1.4883 LEI

A Ceaușescu-korszak művészeti jelenségeire összpontosít a megújult Quadro Galéria


-A A+



Új helyszínre költözött a kolozsvári Quadro galéria, az új teret a Kolozsvári Román Operában 1956 és 1989 között díszlettervezőként dolgozó Gheorghe Codrea kiállításával nyitották meg. A megújult galéria a következőkben kiemelten foglalkozna a Ceaușescu-korszak művészetével, a monografikus kiállításokon túl a kor társadalmi problémái felől közelítve.

A Samuil Micu utca 7. szám alatti udvaron látványos üveg-lépcsőház fogad. Székely Sebestyén György galériavezetőtől megtudjuk, hogy ez a ’90-es évek „emlékműve”, az épület ugyanis volt biztosítótársaság székhelye, a hatalmas, tulajdonképpen felesleges lépcsőház pedig inkább reprezentációs célokból készült. A friss festékszag is jelzi, hogy a kiállítás előtt egy nappal még gőzerővel dolgoztak a kétszintes épület tatarozásán, egyelőre a Quadro-galéria földszinti termei készültek el, az emeleten pedig a Z Angles kortárs művészeti galéria kap majd helyet.Gheorghe Codrea festőművész-díszlettervező munkáira akkor figyelt fel a Quadro Galéria kurátor-hármasa, Portik Blénessy Ágota, Vécsei Hunor és Székely Sebestyén György, amikor a Cluj70 kiállításra az 1968 és 1972 közötti Kolozs megyei tárlatok anyagát nézték át. Codrea díszlettervei ugyanis olyan művészi igényességgel készültek, hogy önálló műként is megállták a helyüket grafikai kiállításokon.A most látható munkái azonban nagyrészt először szerepelnek nagy nyilvánosság előtt. A Quadro Galéria az eddiginél is bátrabban foglalkozik „kincskereséssel”, fogalmazott Székely Sebestyén György. „Szeretnénk olyan életműveket kiemelni, amelyekre eddig nem fektettek annyira hangsúlyt. Ezekből a művekből nagyon kevés volt kiállítva és nagyon rég, nem csak a nagyközönség, hanem a szakmai közönség számára is újdonságot jelentenek.”

„Gheorghe Codrea kettős képzésben részesült: egyrészt festő – Kolozsváron, a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben 1949-ben elkezdett tanulmányokkal; másrészt pedig díszlettervező – ezen a területen a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézetben 1952–1956 között elmélyített tanulmányokkal. Mint a Kolozsvári Román Opera díszlettervezőjének (1956–1989) – szcenográfiáira gyakran használták a modern, újító vagy kortárs jelzőt a korabeli sajtóban” – olvasható a kiállítás bevezető szövegében.

A kiállítás két operaelőadást emel ki, mint Codrea pályájának csúcspontját, ezekről előadásfotókat is láthattunk. Egy tehetséges kolozsvári zeneszerző ’60-as évek végén, ’70-es évek elején írt operáiról, Liviu Glodeanu Zamolxe, illetve Ulysses című műveiről van szó.„Az opera válságban volt, újítani kellett, érezték, hogy valamit kell csinálni, ugyanakkor ezek az új darabok alkalmasak voltak aktuális üzenetek átadására” – mondta Székely Sebestyén György. „A Zamolxe, ami Lucian Blaga írására épül, a próféta és az emberek szabadságáról szól, arról, hogy a prófétát félreállítják, kiközösítik a társadalomban. Ez, abban a kontextusban, a ’70-es években, amikor már elkezdett bezáródni a kör Ceaușescu júliusi tézisei után, nagyon kemény aktuális valami volt, nem direkten politikai, de nagyon is arról szólt, hogy hol is vagyunk ’73-ban” – magyarázta a művészettörténész.

„A festészet és a rajz a tér nagyvonalú víziójában egyesül, mely térben a művész olyan elemeket használ, melyek a tekintetet úgy irányítják, hogy a játéktér optikailag megnövelt legyen, mélységében vagy esetenként függőlegesen – ilyenképpen sikerül neki a színpadot, tehát a művet is kiemelni egy merev lokalizáltságból” – írják a kiállítás kurátorai.

A Zamolxe látványvilágának része volt egy olyan kivetített elem is, amit akkoriban rock-koncerteken számított újdonságnak. A megvilágított buborékokkal elért hatást a Quadro kiállításán is reprodukálta a művész.Codrea több olyan munkáját is láthatjuk a kiállításon, amelyek meg nem valósult előadásokhoz készültek. Ilyen például a Yom és Oma című balettelőadás, amelynek írója és rendezője, Ilie Balea szintén a kolozsvári újító művészek közé tartozott. Az előadás végül azért nem jött létre, mert a rendező időközben Párizsba szökött.

A jövőre tíz éves Quadro Galéria az új helyszín mellé új, modernebb, dinamikusabb arculatot is kapott. Az intézmény célja pedig pótolni azt a hiányosságot, hogy az elmúlt 40-50 év művészete nincs múzeumi szinten feldolgozva. „Nem látjuk a jelenségeket” – fogalmazott Székely Sebestyén György. Mint mondta a monografikus megközelítés helyett inkább a társadalmi problematikák mentén képzeli el a galéria következő kiállításait. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup