• 2017. december 16., szombat
    Etelka, Aletta
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • 12°
      Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6346 LEI
    • 1 USD = 3.9285 LEI
    • 1 GBP = 5.2711 LEI
    • 100 HUF = 1.4767 LEI

Kísérleti építészet Kolozsváron: a felhasználóktól is tanul a KOOHO csapat


-A A+



A nyár a fesztiválokkal és szabadtéri rendezvényekkel együtt az ideiglenes építészetnek is kedvez, egy jól használható, egyben esztétikus pavilont tervezni pedig egyáltalán nem megvetendő feladat egy építész számára, annak ellenére, hogy viszonylag rövid az élettartama. Öt fiatal építészt kérdeztünk arról, hogy tervezőként mi ebben a vonzó, milyen szempontok vetődnek fel és minek köszönhető az, hogy itthon is egyre nagyobb igény mutatkozik az ilyen jellegű beavatkozásokra. Ők a kolozsvári KOOHO, azaz Fülöp Csenge, Bokor Milán, Barabás Dénes, Bölöni Botond és Ambrus Ákos.

A KOOHO többször tervezett már pavilonokat, ülőhelyeket, installációkat Kolozsvárhoz kapcsolódó rendezvényeken: részt vettek a Someș Delivery projektben, 2016-ban installációkat készítettek az Electric Castle fesztiválra, legnagyobb projektjük pedig a Méra World Music Fesztivál, amelynek helyszínét második éve rendezték be. Külön szimpatikus, hogy nem csak terveznek, hanem az utolsó szögig mindent maguk ácsolnak össze.

Illeszkedés és kontraszt a zenei fesztiválokon

Kolozsvár környékén a bonchidai Bánffy-kastély parkjában megrendezett Electric Castle fesztivál volt az egyik első olyan rendezvény, amely hangsúlyt fektetett a helyszín esztétikus és innovatív kialakítására és ennek érdekében 2017-től pályázatot is hirdetett meg építészek, dizájnerek számára. A hasonló együttműködéseknek más zenei fesztiválokon is hagyománya van.

„A Sziget fesztivál például egészen szimpatikus ilyen szempontból, és az amerikai Burning Man egy kiemelkedő lehetőség lehetne” – véli a KOOHO egyik tagja, Bokor Milán. „Kedvencem nincs de néha követek magyarországi, osztrák, belgiumi és holland rendezvényeket inspirációs forrásként. Fontos a fesztivál zenei jellege is, amire nem mennék szívesen arra nehezebben tudnék tervezni is” – árulja el Bölöni Botond. Fülöp Csenge szintén zenei vonalon talál rá a számára építészetileg is érdekes fesztiválokra. „Van néhány, amire figyelek (Coachella, DGTL, Terraforma, Pickathon). Inspiráció viszont nekem többször jön egy izgalmasan kigondolt pavilonból vagy egy művészeti installációból” – mondja.

„Jellemző, hogy a helyszíni és építészeti oldalt mindig egy, a fesztivál részéről jövő koncepció határozza meg” – teszi hozzá Fülöp Csenge. Mérai terveik így jobban illeszkednek a környezethez, míg az Electric Castle 2016-os kiadására tervezett installációik kontrasztosabbak.

„Mivel könnyedebb és ezáltal semlegesebb, előtérbe kerül a helyszín. Próbáltuk minél inkább kihangsúlyozni a jelen lévő elemeket, hogy elsősorban ezek kapják meg a megfelelő szerepüket. Úgy érzem, hogy ez az, ami idén nagyon jól összejött. Megvannak a különböző helyszínek, melyek mind egyedi karakterrel rendelkeznek” – írja le mérai terveiket Barabás Dénes. Ebben az esetben az volt az egyedi, hogy szinte csak fával dolgoztak, ez egészült ki a fehér textíliákkal és a bár tetőcserép-falával, amely a hely adottságaiból indult ki.

Az Electric Castle sokkal kontrasztosabb, hivalkodóbb, más az intenzitása, fogalmaznak az építészek. „Nem mondhatom, hogy nem figyeltünk ott is a környezetre, de mivel sokkal hangosabb, sokkal színesebb, így nem feltétlenül kell annyira nagy tiszteletet adni a többi dolognak, ami ott van” – véli Bölöni Botond. „Fákat csomagoltunk be fóliába, csináltunk egy hatalmas pókhálót, érdekesebb ülőhelyeket, fémrácsokkal dolgoztunk” – fűzi hozzá.

Az ideiglenes építészet egy-egy eseményt, például fesztivált emel ki a hétköznapokból, ugyanakkor teret adhat az anyaggal, formákkal és funkciókkal való kísérletezésre. Gyakran hirtelen keletkezett társadalmi igényekre válaszol, mint például a japán Shigeru Ban katasztrófa sújtotta övezetben emelt kartoncső-házai és templomai, amelyek rendszerint túlélik az eredetileg tervezett időtartamot. Társadalmi célú kezdeményezések Kolozsváron is elindultak: a 2015 óta évente megszervezett Someș Delivery építészek segítségével kapcsolná vissza a Szamos-partot a kolozsvári köztudatba. Hasonló, tervezőket, művészeket és a lakóközösséget összekapcsoló projekt zajlik még a Monostor-negyedben (La Terenuri) és nemrég indult el a Vasutas Parkban is.

Kísérleti jelleg és interakció

A Méra World Music Fesztivál egyik különlegessége éppen a helyszíne: a zenekarok a Szarka-teleken található régi csűrben lépnek fel, a Chill Zone-t gyümölcsösben alakítják ki, ahová patakon átvezető pallón lehet átjutni. Az alaphangulatot már tavaly megadta a KOOHO fából és fehér textilből készült árnyékolóival és raklap-ülőbútoraival, most pedig finomítottak a visszajelzések alapján.

„Változott a bár kialakítása, nagyobb lett. Az újrahasznosított cserepek tavaly is részei voltak a bár dekorjának, de idén erre sokkal nagyobb hangsúlyt próbáltunk fektetni. A Chill Zone-ban az ülőhelyek változtak, kényelmesebbek lettek, viszont a lámpák ugyanazok, mint tavaly” – mondja Bokor Milán.

„Próbáltunk minél jobban odafigyelni arra, hogy újrahasználjuk az elemeket, anyagokat, és hogy minél olcsóbban, gazdaságosabban és funkcionálisabban alakítsuk úgy a teret, mind az elemeket. S az a jó, hogy idén sokkal több időnk volt erre felkészülni, és ez meg is látszik” – teszi hozzá Barabás Dénes.

„Nem csak a szervezők részéről voltak visszajelzések, hanem a felhasználók részéről is. Láttuk, hogy hogy használják az emberek a teret, az objektumokat” – mondja Bölöni Botond.

Az ideiglenes épületeket tervező építészek a felhasználó gyakorlati tapasztalataiból merítenek inspirációt, éppen ezért azt sem bánják, ha széthordják az alkotásaikat, derült ki. „Ez előfordul általában… Legalábbis tavaly eléggé áthordozták a raklapokat az emberek. Ha megváltoztatja a felhasználó, amit csináltunk, akkor azt jelenti, hogy más szerepet kellene betöltsön az az objektum. Ez olyan feedback nekünk, amiből próbálunk tanulni” – részletezi Bokor Milán.

„Az is igaz, hogy tavaly sokkal inkább olyan hangulata volt az egésznek, hogy érezted, hogy az nem feltétlenül ott kell legyen. Talán az idén az elhelyezése erősebb és karakteresebb volt minden objektumnak” – véli Bölöni Botond. A felhasználó azonban nem mindig mer változtatni, ez attól is függ, hogy mennyire kreatív vagy mennyire találkozott már ideiglenes építészettel, hívja fel a figyelmet az építész. „Ez eléggé jellemző: ha egy közterületi installációt interaktívvá akarsz tenni, akkor úgy kell interaktívvá tenned, hogy az ember ne kelljen hozzáérjen, mert kicsit érződik az a megrögzöttség, hogy ha úgy van, akkor úgy van jól. Legfeljebb, ha nem tetszik nekik, akkor elmondják, de nem próbálnak meg változtatni rajta.”

A KOOHO-sok szerint Kolozsvár romániai viszonylatban elég nyílt város, de még mindig van egy bizonyos rugalmatlanság az emberekben. A változás az elmúlt 3-4 évben elindult, annak köszönhetően, hogy a civil szféra sok energiát fektet a különböző társadalmi problémák boncolgatásába és ebbe a művészeket, építészeket is bevonják.

Az egyik legszélesebb körben ismert épület, Párizs jelképe, az Eiffel-torony eredetileg szintén ideiglenes építménynek készült: az 1889. évi világkiállítás után lebontották volna. De ennél korábban is terveztek építészek alkalmi konstrukciókat, például barokk diadalíveket uralkodói látogatásokra vagy ún. castrum dolorist (fájdalom vára), azaz zászlókkal, címerekkel, feliratokkal, portrékkal díszített baldachint a főnemesek koporsója fölé.

A KOOHO csapat tagjainak egy része ebben az évben diplomázik, de remélik, hogy jövőre aktívabban kapcsolódhatnak be hasonló projektekbe. Kezük munkáját most a Szamos-parton, illetve a Kolozsvári Magyar Napokon láthatjuk, ugyanis három évvel ezelőtt őket kérték fel az Ifjúsági Pavilon megtervezésére, ez a terv pedig kisebb változtatásokkal azóta is minden évben felépül. „A tavalyi pavilonhoz képest nem nagy a változás, picit kisebb lesz, viszont sokkal jobban kihasználható és tisztább lesz a belső tér” – tájékoztatott Bokor Milán. Építészként viszont jobban örülnének annak, ha új pavilont tervezhetnének, hiszen „a rövid idő és az alacsony költségvetés nem enged nagy újításokat a régi szerkezeten és így évről-évre kisebb a kihívás” – mondja Fülöp Csenge.

„A KOOHO jövőjét illetően szeretnénk, hogy a mi kis csapatunk egy szinttel komolyabb dologgá fejlődjön és a nyári szezonon kívüli hideg hónapokban, amikor a saját kézzel való építés nehezen megvalósítható, más építészeti munkákkal is bővüljön a feladatkörünk, és valamilyen formában maradandó alkotásokkal gyarapodjon a portfóliónk” - fűzi hozzá Ambrus Ákos.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup