Laza, zöld és nem csak a népzene kedvelőinek szól a Méra World Music
  • 2018. szeptember 22., szombat
    Móric
  • 14°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • 10°
      Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 16°
      Arad
    • 13°
      Gyulafehérvár
    • 18°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 14°
      Nagybánya
    • 13°
      Marosvásárhely
    • 14°
      Zilah
    • 15°
      Szatmár
    • 12°
      Nagyszeben
    • 16°
      Temesvár
    • Brassó
    • 16°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Laza, zöld és nem csak a népzene kedvelőinek szól a Méra World Music


-A A+

Csütörtökön elkezdődött Erdély egyik legcsaládiasabb fesztiválja Kolozsvár mellett: a második Méra World Music Fesztivál. Kapunyitás előtt érkeztem a Szarka-telekre, ezért az épülő, hivatalosan csak péntektől nyitó Chill Zone-t is megleshettem, Bethlendi András főszervezőtől pedig zenei ajánlót kaptam a hétvégére.

Az először 2016 nyarán megszervezett három napos nép- és világzenei fesztivált idén megtoldották egy nappal. Csütörtök volt a bemelegítő nap a kelta dallamokat és különböző mediterrán régiók népzenéjét feldolgozó Brigannal, a szintén főleg kelta zenéből ihletődő lengyel Beltainnel és a magyar sztárokat felvonultató Rendhagyó prímástalálkozóval. Péntektől egész napos programmal várják a felnőtteket és gyermekeket, a kapu 12-kor nyílik.

A kolozsvári kisállomás elől induló buszjárattal érkezem Mérára, a jegy 5 lejbe kerül. Nagyrészt helyiekkel utazom, beszélgetnek, előbb-utóbb szóba kerül a fesztivál. Megoszlanak a vélemények, van, akit nem érdekel, egy néni fontolgatja, hogy ha nem lesz kedve főzni, majd kimegy enni valamit.

A Szarka-telekkel szemben már gyülekeznek a vásárosok. Műanyag játékokat, kalapokat kínáló asszony mondja, hogy a fesztivál idejére állították fel a standot, tavaly is sokan jöttek. A kézműves-táskás stand tulajdonosától megtudom, hogy brassói, és először jött el a fesztiválra, reméli, hogy megéri.

A Szarka-telekben az utolsó simítások folynak, a kb. harminc önkéntes lót-fut, a KOOHO építészei, akik a Szarka-telek berendezéséért felelősek (munkáikat a kolozsvári Someș Delivery-n is látni lehetett) a Chill Zone-t ácsolják. A gyerekek kihasználják, hogy a vendégek még nem érkeztek meg és birtokba veszik a függőágyakat. A mexikói Guajiro Calentano zenekar ebédel, természetesen hangszerrel.

A koncertek előtt kimegyek a faluközpontba, ahol rengeteg szép részletet talál, aki jól körülnéz. Az egyik ház előtt néni és bácsi beszélget az előttük épp elhaladó mexikói zenészekről. Mikor köszönök nekik, hellyel kínálnak a lócán. Kérdezem, hogy mennek-e koncertre. Túl drága, feleli a bácsi. De azért szurkolnak a rendezvénynek. „Csak ne essen”, mondja egy csatlakozó falubeli.

Közben érkeznek az első fesztiválozók a Szarka-telekre. Belépésnél mindenkinek részletes szemét-tájékoztatót adnak, a fesztivál idén a természetvédelemre is hangsúlyt fektet. A koncertek előtt a konferanszié is elmondja: újrahasznosítható szemét a zöld zacskókba, söröspohár az állványokra, ételmaradék hordókba (ezt kutyamenhelyre szállítják).

Az egyik asztalnál önkéntescsapat dolgozik, kiderül, hogy a kolozsvári Magyar Néprajz- és Antropológia Intézet diákjai és szakmai gyakorlatra jöttek. Egyikük a szakdolgozatát írja a fesztiválról, mint a falu és a város érdekes találkozási pontjáról. Nem ismerik a fellépő együtteseket, az egyik lányt a mexikói zenekar szombati koncertje érdekli leginkább, a másik szerint pedig jó olyan fesztiválra jönni, ahol egyetlen fellépőt sem ismersz, mert meglepetésben lehet részed.

Teljesen egyetértek vele, a csütörtöki nap meglepetése számomra a lengyel Beltaine volt. Youtube-felvételeik nem győztek meg, de a helyszínen a többféle zenei hagyomány és az elektronikus zene ötvözetéből hatalmas energia áradt. Ők voltak az elsők, akik megtáncoltatták a közönséget.

A magyar világzene sztárjai is a fesztivál első napján léptek fel, mint Bethlendi András főszervező elárulta, ennek adminisztratív oka is van: a különböző zenekarok prímásaiból, frontembereiből álló együttes tagjai ritkán érnek rá egyszerre, szinte kizárt egy szombat esti koncertet összehozni, illetve azt legalább egy évvel korábban kellene egyeztetni.

„Hí te, hateha, nem szól az a muzsika” – szólt be Herczku Ági a hangosítónak, akinek volt mit dolgoznia a tíz prímással, jó sokáig is tartott a készülődés. A zenekar kalotaszegi legényessel kezdett, és lehet, hogy a hangosítás nem volt tökéletes, de a hangulat jól indult.

A Méra World Music vasárnapig tart, bérletet 119 lejért, napijegyet 39 lejért lehet váltani. 14 éven aluli gyermekek ingyen bemehetnek, szülői felügyelettel. Ételt nem lehet bevinni, egy szendvics 10 lejbe, a sör 6-7 lejbe kerül.

Pénteken szervezik meg Erdély első prímásversenyét a Bivalymúzeumban, a díjátadóra és gálára este fél kilenctől kerül sor. A verseny Fodor Sándor Neti kalotaszegi prímás zenéje és személye köré épül: a versenybe jutó 9 prímás az ő zenéjét kötelező anyagként játssza a szakmai zsűrinek, más kalotaszegi prímások zenéjéből pedig szabadon választott anyagot. „Azon túl, hogy a Hagyományok Háza jóvoltából komoly összegű (7000, 5000, 3000 lejes) díjakat osztunk, mi fontosnak érezzük, hogy a helyi zene kiváltságos helyet kapjon ezen a fesztiválon. Nem csak arról van szó, hogy hangulatos helyre, egy mérai csűrbe hozunk jó együtteseket, hanem itt van egy nagyon komoly zenei hagyomány, amire fel akarjuk hívni a figyelmet. Ha nagyon sokan figyelnek oda erre a kincsre, akkor hirtelen a helyieknek is értékesebbé válik” – mondta Bethlendi András főszervező.

Most pedig következzen András zenei ajánlója a hétvégére:

Péntek

A Taraf din Naipu zenekar prímása 80 éves, Naipu olyan település (Giurgiu megye), ahol nagyjából 60 zenész volt, ma négyen élnek még. A bőgőt nem vonózzák, hanem csak pengetik, és mindenki vokálos is, mert ezek cigány zenészdinasztiák leszármazottai és ott nem lehetett úgy zenélni gyermekként, hogy ne énekeljen közbe az ember.

Szombat

A nap különlegessége számomra a Guajiro Calentano, akik Mexikóból érkeznek, de közben mély emberi szimpátiát táplálok a Fanfara Transilvania irányába, ők cugiriak, cigány fanfár banda, akik elindítottak egy olyan projektet, hogy a legproblémásabb cigánygyerekek kezébe adtak hangszert, pontosan azért, mert belőlük biztosan nem lesz se orvos, se ügyvéd, de még jó zenész lehet. Élmény velük dolgozni, mert fantasztikusan korrektek, pontosak, emellett kiválóan zenélnek, nemzetközi színvonalú produkcióra lehet számítani tőlük.

Vasárnap

Lehet, hogy meglepő, de én a Muzsikást élőben még sosem hallottam, és azt hiszem, hogy a Muzsikás mindenkinek meghatározó élmény tud lenni, ha a népzenét szereti. Ők a 90-es évek elején már felléptek Mérában, tulajdonképpen hazajárnak „Kalotaszeg Mekkájába”.

Country-szerelmes vagyok, és lesz egy együttes az Egyesült Államokból, a The Resonant Rogues, akik az Apalache-hegy környéki helyi zenét játsszák, nagyon szimpatikus társaság. Az ő koncertjük mindenki fülének üdítő lesz, mert nem az van, hogy idegen zenét hoznak, mi a filmekből ismerjük ezt a zenét, hangzásvilágot.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X