• 2017. október 23., hétfő
    Gyöngyi
  • 12°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 13°
      Arad
    • 15°
      Gyulafehérvár
    • 12°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • 10°
      Déva
    • 12°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • 12°
      Zilah
    • 12°
      Szatmár
    • 15°
      Nagyszeben
    • 13°
      Temesvár
    • Brassó
    • 12°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5975 LEI
    • 1 USD = 3.8945 LEI
    • 1 GBP = 5.1203 LEI
    • 100 HUF = 1.4922 LEI

Kortárs táncelőadást mutat be a Kolozsvári Magyar Opera balettkara


-A A+



Két év után, április 27-én este fél héttől újabb kortárs táncbemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera balettkara, közölte az intézmény. A Jakab Melinda által rendezett előadás első felében A test ébredése, Szergej Rahmanyinov és Szergej Prokofjev zenéjének részleteire épített egyrészes koreográfiáját ősbemutatóként láthatja a közönség, majd az előadás második felében Bartók Béla A csodálatos mandarin című műve kerül kortárs táncmozgással a színpadra.

Az est folyamán számos nemzetközileg elismert fiatal táncművész lép fel. „A táncművészt legfőképp a test és lélek összekapcsolódása izgatja a táncban. Bátran mondhatom, legősibb hatóerőnk a testi hatóerő. Itt dől el, hogy egyáltalán érdemes-e, akarunk-e megmozdulni. Ezáltal hatunk másokra, mozgásunkkal bármit megváltoztathatunk. A táncművész akkor lesz technikailag felkészült, amikor minden mozdulatban benne van, szinte egybeolvad vele, megmutatkozik, teret enged a nézőnek arra, hogy a test szellemét megértse. Ez az előadás ezt a kapcsolatot szándékszik elmélyíteni úgy a táncosokban, mint a közönségben is” – nyilatkozta Jakab Melinda, koreográfus-rendező.A test ébredésében a rendező víziója a világmindenség alakulásánál kezdődik, így a főszereplő is a gerincesek megjelenésétől - érzések és mozgás által - fejlődik madárrá, főemlőssé, emberré, majd egy olyan teremtménnyé, amely a technológia rabjává válik, egy kiborgok által vezetett érzéketlen világban.

Az egyrészes előadás női főszereplője, Viorica Bogoi, ezt a megbízatást úgy éli meg, mint egy kihívást és ugyanakkor utazást a tánc világában. „Ez a számomra eddigi legkomplexebb előadás koreográfiai, valamint a mozgások technikai nehézsége szempontjából. Az előadás koncepciója, hogy az evolúció mentén a test rendkívül hajlékony, harmonikus mozgásoktól eljut a szigorú robotszerű mozgásokig”- nyilatkozta Bogoi.

„Sosem szerettem azokat a szerepeket, ahol nincs lehetőségem kifejezni önmagam. A Jakab Melinda által rendezett koreográfiákban – a szerepnek megfelelő határok között – alkalmam és lehetőségem van mindent beleadni és szabadon kifejezni magam. Ez lesz eddigi karrierem legizgalmasabb és remélem legsikeresebb előadása, amelyet nagy lelkesedéssel várok. Az élmény nem fejezhető ki szavakban” – nyilatkozta Vlad Sebastian főszereplő.

Festészet és film ihlette zenei képeken alapszik A test ébredése

Az evolúció története a zenével és a kortárs táncmozgással ötvözve egy látványos egészt képez. A felcsendülő művek zeneszerzői kortársak. Mindhárman a XIX. század végén születtek és átélték a két világháború borzalmait. Rahmanyinov és Bartók életük végét emigrációba kényszerülve élték le Amerikában, Prokofjev pedig a szovjet diktatúra „fogja” volt és szerencsétlenségére ugyanazon a napon halt meg, mint Sztálin.

A test ébredésében nyitányként felcsendülő Rahmanyinov II. zongoraverseny részlet talán a szerző egyik legismertebb szerzeménye. Az ezt követő Holtak szigete című szimfonikus költeményt Arnold Böcklin azonos című híres festménye ihlette, a zene, a maga 5/8-ados ritmusával a megtestesült depresszió, egyesek szerint teljes letargiába tudja kergetni a hallgatót. A következő zenei részletet, Prokofjev Szergej Eisenstein Alexander Nevsky (1938) című történelmi filmjéhez komponálta. A részlet a Harc a jégen címet viseli és rendkívül szuggesztív zenei kép. Rahmanyinov Szimfonikus táncok (1940) című alkotása zárja A test ébredése koreográfiáját, amely nem egy kifejezetten avantgárd zenei részlet, bizonyos szempontból későromantikába illik, de ugyanakkor érződik rajta a kortárs Sztravinszkij hatása. A ritmus őserejébe vetett hit és annak minél teljesebb kiaknázása dominál, de míg Sztravinszkijnál a ritmus a maga nyers formájában van jelen, mint kifejezőeszköz, Rahmanyinov és Prokofjev elképesztően színes hangzásvilággal ruházza fel a ritmikai vázat.

Misztikum, sci-fi és váratlan végkifejlet 

A csodálatos mandarin kapcsán Jankó Zsolt karmester így nyilatkozik: „Az első dolog, amit maga Bartók egy levelében írt feleségének a mandarin zenéjéről: 'Pokoli muzsika lesz, ha sikerül az eleje… Rettenetes zsivaj, csörömpölés, csörtetés, tülkölés; egy világváros utcai forgatagából vezetem be a hallgatót az apache-tanyára'. Ez a mondat és A csodálatos mandarin zenéjének kezdete jutott eszembe pár évvel ezelőtt, amikor megálltam Bartók New-York-i lakásának bejáratánál és arra gondoltam, hogy Bartók szinte előrevetítette élete utolsó színterét. Ez a mű a 20. századi zene egyik legjelentősebb alkotása. Kellőképpen avantgárd, ugyanakkor mély zenei és társadalmi tartalommal bír.”

Egy 1919-es beszélgetésben a Csodálatos mandarin általa „csodálatosan szépnek” titulált cselekményét Bartók következőképpen fogalmazta meg: „Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak. Az első egy szegény legény, a második sem különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja, és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tőle. Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, karddal szúrják keresztül, majd felakasztják, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak, szerelmes és vágyakozó szemekkel néz a leányra. Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el.”Bartók számára nem a nyersen realista történet volt fontos, hanem a benne rejlő humánum: a nagyvárosi lét, a mindennapi élet által elnyomott emberi lélek szenvedése s e szenvedés megváltása, amely csak a szerelemben lehetséges. A misztikum, a sci-fi és a történet váratlan végkimenetele, mind értékes fűszerei az előadásnak.

Látványban is lenyűgözőnek ígérkezik a két kortárs koreográfiát színre vivő bemutató, hiszen Ledenják Andrea és Jeremiás Bianca Imelda jelmeztervező, valamint Tenkei Tibor és Szántó Szilárd díszlettervező olyan színpadképet állított össze és valósított meg, amely az anyagok, smink, eszközök használatában valóban egyedivé és különlegessé teszi az előadást.

Az előadás 16 éven felülieknek ajánlott. További részletek a Kolozsvári Magyar Opera internetes oldalán.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup