Díva emberközelből – Karády Katalinra emlékeztek Csíkszeredában

Karády Katalin sanzonjaiból is hallgathatott szerda este a Csíki Játékszín Hunyadi-termének közönsége a Budapesten nemrég kiadott, róla szóló színháztörténeti monográfia bemutatóján. A díva életét eddig ismerőket is érdekes részletekkel ajándékozták meg a szervezők és fellépők.

Az est nyitányaként a kötet címadó dalát (Ne kérdezd, ki voltam) hallhattuk Karády Katalin előadásában, üresen hagyott kerevettel a színpadon – mely révén úgy érezhettük, az est házigazdája maga Karády művésznő. Ezt a hatást erősítette a későbbiekben hangfelvételről elhangzó szóbeli üzenete a hallgatóihoz. A Szabad Európa Rádióban 19777-ben megszólaló Karády Katalin ebben azért mond köszönetet, hogy szerették és szeretik.A csíkszeredai könyvbemutató közönségét üdvözölve Lukács Bencze Ákos konzul jelezte: örül annak, hogy immár második rendezvényt szervezi Csíkszeredában a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókintézetének új vezetője, Szebeni Zsuzsa nemrég kinevezett igazgató. Mikor nem „konzulkodik”, maga is a korszakban érdekelt történész, ezért is kíváncsian várta az estet – árulta el a konzul.Az est háziasszonya, Szebeni Zsuzsa bevallotta: otthon érzi magát a Csíki Játékszínnél, lévén, hogy húsz éve maga is színházi referensként kezdte, ezért is köszönte a szervezői partnerséget a színházi intézmény igazgatójának, Parászka Miklósnak és Szabó Noémi referensnek. A kolozsvári születésű igazgató a továbbiakban bensőséges hangulatú beszélgető estté alakította a könyvbemutatót, nem csupán a Karády-kötet szerzőjét, a vajdasági származású Péter Zsolt színháztörténészt, hanem Márdirosz Ágnes csíkszeredai színművészt is belevonva a társalgásba, aki intermezzóként Karády-dalokat szólaltatott meg, Ráduj Gábor zongorakíséretével.A Szebeni által „megszállott” kutatóként bemutatott Péter Zsoltról kiderült: londoni alkotói ösztöndíjáról érkezett az erdélyi könyvbemutató-sorozatra, és hamarább volt Karády-kutató, mint a budapesti színházkutató intézet munkatársa. Mint bevallotta: a legényke korban filmvetítésekre besurranó nagyapja élményei csigázták fel érdeklődését a Halálos tavasz kultuszfilm hősnője iránt, így az egykori, Budán megnyílt Karády Kávéház múzeum-kávézó munkatársaként közel került a művésznő személyes tárgyaihoz, például cigarettatárcáihoz, melyek immár a színházi intézet tulajdonai.

Az est során kibomló beszélgetésben a Budapesten kiadott könyv hősnőjét emberközelbe hozta a szerkesztő-kutató, s a köré szövődő legendákból, pletykákból, mítoszokból is magyarázatokkal körített kóstolót kaphattunk. Tény – szögezte le Péter Zsolt –, hogy Karády Katalin az addigi „szőke angyal” művésznőtípussal ellentétes „fekete bestia” nőideált és divatot teremtett. Öltözete, angol kosztümjei, nadrágjai (mint a lenti Makrancos hölgy 1943-as film részletében is látható) és a Karády-gallérnak elnevezett blúz mellett népszerűségét éppen egy Kolozsváron megalakult, Karády Katalin Kedvelők Klubja (KKKK) nevű szerveződés is bizonyítja. Érdekességként említette Szebeni Zsuzsa, hogy a könyvbemutatót beharangozó cikkünk megosztásakor bejelentkeztek hozzá közösségi oldalakon a KKKK egykori, Európába vándorolt tagjai is, így remélhetőleg újabb történelmi beszámolókkal is gazdagszik a könyvbemutatók idején a Karády-emlékkönyv.

A csíkszeredai könyvüzletekben is megvásárolható Karády-kötet a díva nagy nyilvánosság előtt ismeretlen, New York-i évei alatt rögzített hangfelvételeket is hozzáférhetővé tesz.

A szerda esti csíkszeredai könyvbemutatón Márdirosz Ágnes bevallotta: főiskolás kora óta, tanárai javaslatára kezdte el tanulni a dalokat, és a búgó hangban rejlő szomorúság ragadta meg, akárcsak zongorista társát.

Péter Zsolt szerkesztővel és Karády Katalin valóságos és legendás életével a sepsiszentgyörgyiek pénteken 17 órakor találkozhatnak a Háromszék Táncstúdióban, ahol ezúttal D. Albu Annamária, a Tamási Áron Színház színésznője teszi emlékezetessé az estet a díva örökzöld slágereivel, Kertész János zongorista kíséretével.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?