Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat Kolozsváron
  • 2018. szeptember 24., hétfő
    Gellért, Mercédesz
  • 16°
    Kolozsvár
    • 17°
      Csíkszereda
    • 17°
      Székelyudvarhely
    • 16°
      Gyergyószentmiklós
    • 17°
      Székelykeresztúr
    • 24°
      Kovászna
    • 21°
      Kézdivásárhely
    • 17°
      Barót
    • 22°
      Sepsiszentgyörgy
    • 13°
      Arad
    • 17°
      Gyulafehérvár
    • 12°
      Nagyvárad
    • 12°
      Beszterce
    • 14°
      Déva
    • 11°
      Nagybánya
    • 17°
      Marosvásárhely
    • 13°
      Zilah
    • 12°
      Szatmár
    • 18°
      Nagyszeben
    • 12°
      Temesvár
    • 22°
      Brassó
    • 27°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat Kolozsváron


-A A+

Márton Evelin írónő, Berszán Zsolt képzőművész  és ifj. Csíky Boldizsár zongoraművész vette át vasárnap este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat Kolozsváron.

A magyar kultúra napja alkalmából az RMDSZ ötödjére jutalmazza azokat a művészeket, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon hozzájárulnak.

A kolozsvári Kaszinó épületében vasárnap délután Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke adta át a Szövetség nevében az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat Márton Evelin írónőnek, Berszán Zsolt képzőművésznek, az előadóművészet kategóriában pedig ifj. Csíky Boldizsár zongoraművésznek. A gála záróakkordjaként Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista Kolozsvár-film címmel tartott szerzői- és előadóestet.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke rámutatott, fontos megtanulni észrevenni a közösség értékeit és odafigyelni a kultúra művelőire. Ám „a kultúra nem múzeum, hanem eleven szövet”, amelyet folyamatasoan bővíteni, gazdagítani kell, figyelmeztett az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke.

A kultúra a társadalom legharsányabb bírája, amelynek görbe tükröt állít, ha kell, visszatereli azt a helyes útra. De emellett a politikusok legkeményebb kritikusa is, ami „így van rendjén” Hegedüs szerint. „Ez a legerősebb fegyverünk, az erdélyi társadalom szócsöve a legnehezebb időkben, amelyet akárhányszor megpróbáltak megcsorbítani, mindig élesebbé vált” – magyarázta.

Hegedüs szerint a kortárs művészek gyakran új nézőpontból mutatják be a világot, de a politikusoknak minden esetben meg kell hallani az alkotók szavát. „Az a dolgunk, hogy támogassuk őket, mert ők azok, akik az értékeket megteremtik. Nekünk, a mának, és gyermekeinknek, a holnapnak” – véli a kulturális szakember. „A mai díjazottjaink miatt bízunk magunkban, bízunk Erdélyben, abban a bölcsőben, ahol mai napig értékeket teremtünk” – összegzett.

Márton Evelin írónő Szalamandrák éjszakái című regényéről Vida Gábor író hangsúlyozta: szerinte az egyik legsúlyosabb regény, amit Erdélyben írtak. Bemutatja, hogy az erdélyi magyar közösség, akinek két nyelve és két hazája van, miként él „ebben a Romániának nevezett kuplerájban”. „Pontos és finom, szókimondó és tapintatos, nem stilizál, mert szeret élni, nem általánosít, mert a próza mindig az egyedit keresi. Aki olvassa, meg fogja találni magát benne” – mondta Vida Gábor.

Berszán Zsolt Széplaky Gerda esztéta, az Eszterházy Károly Egyetem Vizuális Művészeti Intézetének docense által jegyzett méltatását Laczkó Vass Róbert olvasta fel. Berszán munkássága szigorú esztétikai koncepcióhoz, rendíthetetlen morális mércéhez ragaszkodik, „amely csak a legnagyobb művészek sajátja”. Autonóm, jelentős művészetében központi szerepet játszik a feketére történő redukció, a halál és a végesség gondolata, de ezzel nem a félelmet kívánja felébreszteni, hanem a transzcendencia lehetőségét: „esztétikum és durvaság, sötétség és fény között a transzcendenciát teszik átélhetővé e különös műalkotások. Ez a legtöbb, amit a művészet elérhet – és Berszán Zsolt láthatóan nem elégszik meg kevesebbel” – fogalmazott az esztéta.

Ifj. Csíky Boldizsár zongoraművészt Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök méltatta. Az előadóművészt már a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián folytatott egyetemi tanulmányévei alatt öt országos versenyen díjazták, 1994-ben pedig Cella Delavrancea díjat kapott Dan Grigore zeneszerzőtől. Azóta számos külföldi tanulmányúton, továbbképzésen vett részt Magyarországon, Németországban, Franciaországban. Előadóművészként több mint nyolcszáz koncertet és szólóestet tartott itthon és külföldön, valamennyi romániai szimfonikus zenekarral koncertezett, világhírű karmesterekkel dolgozott, gyakran hívják nemzetközi versenyek zsűrijébe. Jelenleg egyetemi tanár a kolozsvári zeneakadémián, diákjai közül többen kimagasló eredményeket értek el a szakmában.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X