A hagyományról a közmédiában: Kolozsvári Zsidó Napok

Hagyományteremtő szándékkal, október 13-16. között másodszor rendezik meg Erdély fővárosában a Kolozsvári Zsidó Napokat. Szilágyi Szabolcs, a közmédia tudósítója a Határok nélkül október 17-ei adásában foglalja össze a jeles napok eseményeit – közölte az MTVA.

A csütörtöki ünnepélyes megnyitón az egybegyűlteket, s a háromnapos ünnepségsorozatot többek között Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke köszönti. A gazdag zenei programból kitűnik az Erdélyi és máramarosi zsidó népköltés. A dalok szövegeit Kányádi Sándor írta és Almási István zene-folklorista készített hozzá jegyzetet, amelyek segítenek eligazodni a versek által felidézett elsüllyedt világban. Emellett az érdeklődők Gauditorium koncertet hallgathatnak a Tranzit Házban, a zsinagógában a Dina zenekar mutatkozik be.

„Ha valaki járt már, akár egyszer is, Kolozsváron, tapasztalhatja, hogy a történelmi város majd’ minden szeglete a magyar polgárság kultúrateremtő erejéről tanúskodik – osztja meg gondolatait Deák Andrea, az esemény főszervezője, a MAZSIHISZ munkatársa. – A kolozsvári zsidók maradéka ma is magyarnak vallja magát, a hitközségben ma is szinte mindenki magyarul beszél. Itt lehet igazán érezni, mennyire nem lehet szétválasztani egymástól a magyarságot és a zsidóságot, a közös múltat és az erre épülő jövőt.”

A főszervező gondolatait támasztja alá a Márton Áronra emlékező vasárnapi program. A szentéletű püspök példája örökérvényű. Igazi pásztor, aki hű maradt minden diktatúrával szemben a biblia tanításához, s aki a zsidók deportálása ellen bátran fellépve egyikévé vált a Világ Igazainak; aki soha nem hagyta magára Erdélyt és a közösségét.

A kolozsvári zsidó közösség ötszáz éves múltra tekint vissza. A városban való letelepülésüket egy 1840-es törvény biztosította. A gyorsan gyarapodó közösség 1887-ben épített zsinagógában talált igazi otthonra. Az 1941. évi népszámlálás 16 ezer lélekről számol be.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?