Végéhez közeledik a Bánsági Vándorszínház idei turnéja

Kedden Kisiratoson, szerdán Kisjenőben mutatta be a Rózsa, a lovag című Rejtő Jenő-komédiát a Bánsági Vándorszínház, csütörtök este pedig Nagyzerénden látható a vígjáték. Ezután a vándortársulat visszatér Temes megyébe, ahol Máriaföldén, végül Nagybodófalván lép közönség elé, s ezzel befejezi a harmadik évadát.

Először 2014-ben indult Temes és Arad megyei turnéra a hivatásos színészekből és színművészeti hallgatókból verbuválódott csapat. A vándorszínház ötletgazdája Aszalos Géza, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze, aki korábban kétszer is tagja volt az immár közel négy évtizedes múltú vajdasági Tanyaszínháznak. Onnan ihletődött, hogy a romániai szórványmagyarság településein is szervezzen egy könnyed nyári esti szórakoztatást nyújtó társulatot, amelynek tagjai maguk a kellékesek, díszletmunkások is egyben, és ha echós szekér helyett mikrobusszal is járják a vidéket, de minden nap más helységben lépnek fel.

„Ott, ahová már másodszor-harmadszor tértünk vissza, érződik a munkánk gyümölcse, mert megduplázódott a nézőink száma, és örömmel mondhatom, hogy ott is nagy szeretettel fogadtak, ahová idén mentünk először” – mondta a kisiratosi kultúrház udvarán tartott előadás után Aszalos Géza, a darab rendezője, a vándorszínház intézményes hátterét biztosító Tarisznyás Egyesület alapítója. A művész szerint a vándorszínészi életnek van egy bizonyos romantikája, a szereplők öt hétig összezárva élnek, ebből hármat a végvári bázison – ahol július 31-én tartották a bemutatót –, a próbafolyamat alatt, majd az azt követő kéthetes turné során is. A jó hangulatot mi sem jelzi jobban, hogy szinte kivétel nélkül visszatérő tagokból áll a társulat – hangsúlyozta Aszalos Géza.

A dunaszerdahelyi Lanstyák Ildikó (az előadásban a középosztálybeli férjezett írónőt, Irént alakítja) végzős kolozsvári főiskolásként már harmadszor járta végig a vidéket a vándorszínházzal, és kiváló szakmai gyakorlatnak tartja. „Míg az egyetemen két év alatt, mondjuk, tizenkétszer játszunk egy darabot, itt két hét alatt tizennégy-tizenöt előadásunk van. Rutinra teszünk szert, megtanuljuk, hová tegyük a kellékeket, mennyi idő kell a sminkeléshez, az előkészülethez, ezek mind hasznos dolgok” – magyarázta.

A címszereplőt – az együgyűségével galibát galibára halmozó Rózsa Alfréd pincért – alakító marosvásárhelyi Mihály Csongor szintén harmadszor vállalta a vándorszínészi életmódot. „Az alapokon kívül, amire az egyetemen megtanítottak, a színészszakmából mindent itt sajátítottam el – foglalta össze a pályája elején lévő színész. – Azt vettem észre, így, a harmadik évben, hogy azokon a településeken, amelyeken fellépünk, fontos esemény az emberek számára a vándorszínház érkezése, és ezáltal fontosnak érzem én is azt, amit csinálunk.”

A vándorszínháznak tagja még Temesvárról Albert Alpár díszlet- és jelmeztervező, valamint Orbán Enikő dramaturg, továbbá Vincze Tímea kolozsvári bábszínész, Hodu Péter, a Szegedi Nemzeti Színház és Dévai Zoltán, a Zentai Kamaraszínház művésze. Aszalos Géza elmondta még, hogy pályázati támogatásból szeretnének még egy őszi előadássorozatot, hogy bemutathassák a darabot Temesváron, Aradon, Nagyváradon és Kolozsváron (s eleget tesznek egy makói meghívásnak is), de amint befejezik az idei turnét, már elkezdik szervezni a 2017-est.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?