Múltmentéssel fejleszteni a jövőt: dokumentum-fotók Marosvásárhelyen

Múltmentés a jövőnek a címe Nagy Imre szegedi építész fotótárlatának, amely július közepéig látható Marosvásárhelyen, a Bernády Ház tetőtéri kiállítótermében. A magyarországi szakember azt a munkafolyamatot dokumentálta felvételeivel, amely által egy alföldi falu, a Békés megyei Pusztaföldvár hagyományos arculatát mentette át a jövőnek.

Az építésznek a múltmentés is hivatása, olyan építkezés, amely által a már létező, régi, hagyományos épületeket úgy hozza helyre, hogy azok a mai elvárásoknak is megfeleljenek, illetve a jövőben is funkcionálisak legyenek. Ezt tette Nagy Imre szegedi építész, aki az alföldi faluban először feltérképezte, hogy mi az, amit érdemes megmenteni, majd a terv elkészültével és az Európai Uniós pályázattal meg is valósította azt. A Bernády Ház tetőtéri galériájában az évad utolsó fotókiállítása látható. A fényképeken régi és felújított állapotában néz le ránk Pusztaföldvár egykori jegyzőjének a háza, a volt evangélikus iskola, az „Olga-ház”-ként ismert, a ’20-as évek postáskisasszonyának a lakása, a  Klebersberg-iskola, a gazdakör, a művelődési ház, illetve „kakukktojásként” egy vendégfogadó és a főtér, mint közösségi tér színpaddal, nézőtérrel. Nagy Imre érdeklődésünkre elmondta, a falunak kétezernél kevesebb a lakosa, önerőből nem tudták volna mindazt megvalósítani, amit most uniós támogatással sikerült.

 A másik dolog, amire a kiállítás figyelmeztet az az, hogy az EU-s pályázatokból nem csak újat lehet létrehozni, de a már meglevő, értékeset is helyre lehet állítani, megőrizve így a település hagyományos arculatát, vonzóvá tenni az idegenforgalom számára, illetve összekovácsolni a helyi közösséget a kialakított közösségi terekkel. Ez a projekt példát mutathat itt Erdélyben is, sőt az egész Kárpát-medencében arra, hogy hogyan lehetséges a hagyományos falu megmentése.

Az épületkülsőket, tetőzetet, bejárati ajtókat, kapukat, szobabelsőket bemutató fotósorozaton a régi épületek láthatók. A két új létesítmény közül az egyik a vendégfogadó, amely formájában illeszkedik a hagyományos faluképhez. Az mint közösségi tér, illetve a turizmus szempontjából volt fontos. Ugyancsak újdonság a falu szépen kialakított főtere, amelyen a település határában álló egykori földvár kicsinyített mását építették meg, szabadtéri színpaddal és nézőtérrel, amely ugyancsak a helyi közösséget szolgálja elsősorban – magyarázta az építész, aki az új létesítményekhez is hagyományos építőanyagokat, – fagerendát, vályogtéglát, tetőcserepet – használt.

 

Kimaradt?