A Vármúzeumban látható Marosvásárhely 400 éves kiváltságlevelének másolata
  • 2018. szeptember 19., szerda
    Vilhelmina
  • 11°
    Kolozsvár
    • 13°
      Csíkszereda
    • 11°
      Székelyudvarhely
    • 12°
      Gyergyószentmiklós
    • 11°
      Székelykeresztúr
    • 13°
      Kovászna
    • 14°
      Kézdivásárhely
    • 13°
      Barót
    • 13°
      Sepsiszentgyörgy
    • 16°
      Arad
    • 11°
      Gyulafehérvár
    • 14°
      Nagyvárad
    • 13°
      Beszterce
    • 12°
      Déva
    • 11°
      Nagybánya
    • 11°
      Marosvásárhely
    • 11°
      Zilah
    • 11°
      Szatmár
    • 12°
      Nagyszeben
    • 17°
      Temesvár
    • 13°
      Brassó
    • 13°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 3.9793 LEI
    • 1 GBP = 5.2258 LEI
    • 100 HUF = 1.4303 LEI

A Vármúzeumban látható Marosvásárhely 400 éves kiváltságlevelének másolata


-A A+

A Marosvásárhely szabad királyi várossá válásának 400. évfordulójára szervezett ünnepi rendezvénysorozatba a Maros Megyei Múzeum is bekapcsolódott. A múzeum várbeli épületében a Bethlen Gábor által 400 évvel ezelőtt a városnak adományozott kiváltságlevél másolata tekinthető meg, amely szabad királyi városi rangra emeli a települést. Megtekinthető továbbá a város címere és pecsétje, valamint azok pontos leírása magyar és román nyelven.

Az eredeti, 400 éves iratot, Marosvásárhely történetében a legfontosabb dokumentumot – ahogy Györfi Zalán, a múzeum munkatársa, a kiállítás egyik szervezője fogalmazott, – az Állami Levéltárban őrzik, tehát itt van a városban, csak mivel azt a belügyminisztérium felügyeli, nem tekinthető meg. A várban kiállított pannókon viszont megnézhető, elolvasható, és annak előzményeiről és a korszakról is tájékozódhat az érdeklődő. A dokumentum fontosságáról, konkrétan a kiváltságlevél tartalmáról Sárándi Tamás beszélt, a város alapdokumentumának nevezve az 1616. április 29-én kelt levelet. A címerét és a pecsétjét is ekkor kapta, ettől kezdve nevezték Székelyvásárhelyt hivatalosan is Marosvásárhelynek. A város saját kezébe vehette a sorsát, bekerülve ezáltal az erdélyi városok elitjébe, mint Kolozsvár, Szeben vagy Brassó – hangsúlyozta a történész.

A háborúkról, amelyek késleltették Marosvásárhely szabad királyi várossá válását, Soós Zoltán múzeumigazgató beszélt a megnyitón. Elmondta, ha nincs a török-tatár vész Erdélyben, akkor valószínű, hogy sokkal hamarabb sor kerül erre, bár Marosvásárhelyt nem annyira a törökök fenyegették, mint inkább az osztrákok. Basta tábornok serege ugyanis kegyetlen mészárlást végzett a városban, ami miatt a lakosok jórésze elmenekült, máshol telepedett le. A változás pedig akkor következett be, miután Bethlen Gábor Erdély fejedelme lett, az elmenekültek visszaköltöztek, mesteremberek érkeztek a városba, és elindult egy olyan fejlődés, amely töretlenül tartott egészen Bernády György koráig, az első világháborúig.

Az ünnepi rendezvénysorozat pénteken délután 5 órától a Kultúrpalota kistermében folytatódik. A Borsos Tamás Egyesület szervezésében 400 éve lett szabad királyi város Marosvásárhely címmel értekezésre kerül sor, ahol Pál-Antal Sándor akadémikus, Simon Zsolt, a Román Akadémia főmunkatársa, Soós Zoltán régész, a Maros Megyei Múzeum igazgatója és Spielmann Mihály történész tartanak előadást a témában.

Este 7 órától a Kultúrpalota nagytermében ünnepi gálára kerül sor, fellép a Szentegyházi Gyermekfilharmónia. A rendezvényen kihirdetik a Bethlen Gábor szoborpályázat nyertes pályázatát is.



HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X