Márton Árpád festőművészt köszöntötték Csíkszeredában

Jubileumi tárlatnyitóján köszöntötték a 75 éves Márton Árpád festőművészt pályatársai, tanítványai és tisztelői Csíkszeredában. A Csíki Székely Múzeum udvarán rendezett tárlatnyitóval a részvevők számát tekintve rekordot döntött az intézmény.

A kezdési időpont előtt 5 perccel készítettük ezt a kinti felvételt a Csíki Székely Múzeum bejáratánál: a szombat esti Márton Árpád jubileumi tárlatnyitóra annyian érkeztek az utolsó percekben is, hogy az már ünnepi zarándoklatnak tetszett.

A 75 éves Márton Árpád festőművész köszöntésére az egész város készült, és ez alkalomra két kiadvány is megjelent a városháza Csíkszereda Kiadóhivatala gondozásában.

A gyergyóalfalvi születésű képzőművész választott otthona, Csíkszereda város vezetésének felkérésére válogatta össze több mint 120 munkáját - melynek a múzeum 5 terme ad otthont -, közte olyan, legalább harminc középiskolás munkáját is, amely eddig sosem volt kiállítva.

Az ünneplőket Györfi Erzsébet népdalénekes gyergyói dalokkal köszöntötte, majd Gyarmati Zsolt múzeumigazgató meghatódva jelezte házigazdai köszöntőjében, hogy talán többen is vannak most, mint a 8 évvel ezelőtti Munkácsy-kiállítás megnyitóján.

Antal Attila alpolgármester köszöntő beszédében az örömünnep és ünnepi öröm szókapcsolatok köré fűzte köszöntőjét: mint mondta, a tisztelgés a "szelíd és szenvedélyes" alkotó előtt a művészi munkásságáért, oktató-nevelő tevékenységéért és közéleti szerepvállalásaiért egyaránt kifejeződik a tárlatnyitón.

Az alkalomra megjelent kiadványok szerkesztője, Kozma Mária felmutatta a megjelent albumokat: elsőben életrajzi jegyzetekkel és mélyinterjúval kísért gazdag reprodukció-gyűjtemény, másodikban, a Pallas-Akadémia Kiadóval közösen megjelent "Illusztálta Márton Árpád" című válogatásban 75 erdélyi versillusztrációja kapott helyet.

A szerkesztő szerint az illusztrációs kötet a bizonyítéka annak, hogy "erdélyi lelkület" létezik, az ünnepeltre pedig az a "közösségi elkötelezettség jellemző, amit talán nem is lehet tanulni", vele kell születni.

Szakmai megnyitóbeszédében Banner Zoltán művészettörténész jelezte: míg az 1960-as évekig Marosvásárhely volt Erdély művészeti központja, innentől Csíkszereda vált az általa Hargita Művésztelepnek nevezett művészeti mozgalom központjává - ebben Márton Árpádnak nagy szerepe van. "Bátran ki merem jelenteni, hogy az elmúlt 50 évben magyar festő nem érintette ezt a szellemi dimenziót" - fogalmazott a művészeti újjászületés témáját taglaló szakértő.

Mint megállapította: a szenvedélyes humanizmus egyik utolsó klasszikus képviselője Márton Árpád, "s míg ilyen antenna-emberek járnak köztünk, nyugodtak lehetünk, hogy az adó-állomás működik, és talán jó híreket is kapunk" - fogalmazott.

Gyarmati Zsolt múzeumigazgató jelezte: a Márton Árpád 75 - jubileumi tárlat a művek számát tekintve is rekord, a szárhegyi művésztelep jubileumi kiállításán sem volt ennyi munka a falakon.

A tárlatot a tömeg miatt nehézkesen lehetett megtekinteni a megnyitó napján, de sok legendát lehetett hallani a csoportokban beszélgetők között az ünnepeltről. Például azt, hogy művészetis diákként, nyáron, Alfaluba hazaérve Márton Árpád mezítláb járt a szekér mellett, s mindenkinek előre köszönt, mély meghajlással. Az ünnepelt szerénységéről szóló legendákat Gyarmati Zsolt múzeumigazgató a tárlatrendezést tekintve is megerősítette: egy hét alatt maga az alkotó tette egyenként falra a képeit, maga verte be a szegeket, a vízmértéket is egyenként maga ellenőrizte.

A jubileumi kiállításon a könyvillusztrációk is láthatók, a számos életrajzi érdekességként pedig Izsák Márton egykori iskolaigazgatónak az a róla még kisdiák-korában készült szobra, amelyet, Izsák Márton halála után, kidobtak az iskolából. Az összetört szobrot elhozta Márton Árpád, s a múzeumi tárlat látogatóinak Sárpátki Zoltán csíki szobrászművész illesztette össze.

Kimaradt?