Elhunyt Jánosházy György költő

Életének 93. évében elhunyt Jánosházy György költő, műfordító, kritikus és szerkesztő - adta hírül csütörtökön a vasarhely.ro hírportál.

Jánosházy György 1922. június 20-án született Kolozsváron. Az unitárius kollégium elvégzése (1942) után a Bolyai Tudományegyetemen jogtudományi, majd a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán rendezői oklevelet szerzett. Szerkesztője volt egyebek mellett az Erdély, az Igazság, a Művészet és a Korunk című erdélyi lapoknak, a kolozsvári Állami Magyar Opera dramaturgjaként és rendezőjeként is dolgozott 1949 és 1958 között.

1969-től 1990-ig a marosvásárhelyi Igaz Szó című folyóirat főszerkesztő-helyettese volt, majd 1991-ig ugyanezt a funkciót töltötte be az Igaz Szó utódánál, a Látónál.

Gyurka bácsinak szólították a barátai. Arról beszélt 90 évesen, a 2012 júniusi könyvbemutatóján, hogy a jogos önkritika tartotta vissza a vörös időkben a versírástól. „Az ember gyanakodva tekint önmagára is, mert nem szeretne az önmaga számára támasztott igény, színvonal alá jutni” – magyarázta, amikor felmerült az a kérdés, hogy korábban megjelent verseskötete után miért inkább műfordításokkal foglalkozott és csak jóval később közölt saját verset. Azok a francia költők voltak az eszményképei, akik csak néhány kis kötetnyi verset írtak életük során, hiszen nem a mennyiség volt a fontos, ahogy számára is a minőség volt a mérvadó. 

„Mércének számított a közéletben”

Markó Béla, a Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának elnöke csütörtökön az MTI-hez eljuttatott nekrológjában kifejtette: Jánosházy György halálával olyan értelmiségit veszített Erdély magyar kultúrája, aki a legnehezebb időkben is mércének számított a közéletben. Sok műfajú alkotó volt, de akár költőként, akár román, angol, francia, olasz, spanyol, katalán, német szerzők fordítójaként, akár irodalmi tanulmányok vagy operaszövegek szerzőjeként ugyanaz az értékközpontúság és pontosság, biztos értékítélet jellemezte.

"Klasszikus műveltségű erdélyi költőtől, a világirodalom, illetve a hazai román irodalom avatott magyar fordítójától, a kolozsvári születésű Jánosházy Györgytől búcsúzik megrendülten a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. (...) Jánosházy György által a hazai magyar művelődéstörténet jelentős személyisége távozott az öröklétbe. Szellemi nagyságát, nagyívű alkotói világának gyöngyszemeit azonban kulturális értékei között tovább őrzi a romániai magyar közösség" – írta nekrológjában Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.

"Hallgatásának is fontos üzenete volt, hiszen 1947-es, Az őrült nagyúr jármában című első kötete után sokáig nem jelentetett meg újabb önálló verseskönyvet. Viszont számos magas színvonalú fordításkötetet, művészeti monográfiát jegyzett, esszéi, tanulmányai ugyancsak folyamatos alkotókedvét bizonyították, és módot adtak neki arra is, hogy egy zárt társadalomban ablakot nyisson olvasóinak a világkultúrára" - olvasható a nekrológban.

Hozzátette: az 1989-es rendszerváltozás után ismét teljes energiával tért vissza a költészethez, szonettkönyvek sorával gazdagította a magyar irodalmat, s közben több Shakespeare-drámát újrafordított, és a világirodalom klasszikusait is értő, míves fordításban adta a magyar olvasók kezébe.

Kimaradt?