Két új, történelem tematikájú kötettel gazdagodtak a könyvásár érdeklődői szombaton. A Mentor Kiadó az első világháborúban készült képeslapokból és korabeli fényképekből összeállított kötetét, illetve Sebestyén Mihály Időtár IV. című munkáját ismertették.

Arcvonal és hátország

Száz éve tört ki az első világháború, ez ad különös aktualitást a Galícia 1914-1916, arcvonal és hátország című kötetnek, amely a Mentor Könyvkiadónál jelent meg a könyvvásárra. A közelmúltban egy album került a kiadó birtokába, amelyben beragasztott képeslapok és első világháborús fotók voltak. Ezekből készített az Orbán László  segítségével, modern fényképfelújító technikával Káli Király István és Sebestyén Mihály egy tetszetős albumot, amely egyszerre nyújt történeti betekintést egy zaklatott korba és művészi élményt azoknak, akiket érdekel a fotográfia és a galíciai tájak, emberek, falvak múltja.  

A lapok nagyrésze német hivatalos propagandakiadvány, amely a német katonákat, parasztokat, városi polgárokat, hadifoglyokat, rommá lőtt városokat, vagy néprajzi jeleneteket ábrázol és amelyeket a fronton harcoló katonák küldözgettek haza a hátoszág megnyugtatására a harcias, hazafias lelkesedés ébrendtartására.

A kötet előszava rövid kronológiáját adja az 1914-16 közötti háborús eseményeknek, illetve a hadviselő hatalmak emberveszteségének. A kötetet bemutatta a szerkesztő Sebestyén Mihály és a kiadó Káli Király István.

Marosvásárhely időtára

A Mentor kiadó gondozásában a könyvvásár utolsó napján került az olvasók elé a frissen megjelent Időtár IV. kötete, Marosvásárhely történeti kronológiája 1945-1989 között Sebestyén Mihály összeállításában. Az Időtár első három kötetének oldalain az olvasó az írásbeliségben fennmaradt régi erdélyi várossal ismerkedhetett meg, míg a negyedik kötet az 1945-tel kezdődő „új világ”, „új szelek”, „új reménységek”, nagy változások és nagy csalódások korát rögzíti.

„Nagyon-nagyon izgalmas könyv, amelyet bárki, felkészültség nélkül is, elolvashat” – mondta Mihály Emőke, a könyv szerkesztője, aki „a legelső és a legrosszindulatúbb” olvasónak tartja magát, aki olvasás közben a hibákra összpontosított. Ahogy mondta, nem egy száraz és unalmas tudományos művet vesz az olvasó a kezébe, hanem egy olvasmányos munkát, amelyből kitetszik a szerző szenvedélyes érdeklődése a téma iránt, amelyben Sebestyén Mihály  miközben komor tényeket sorol fel, éreztetti jelenlétét, kikacsint az olvasóra az adatok mögül. „Azok is élvezhetik akik még nem éltek abban a korban, és azok is, akik nem marosvásárhelyiek” – mondta a szerkesztő.

„Ez a könyv gyakorlatilag egy nagy vallomás arról a korszakról, amelyben éltünk” – méltatta a kötetet pál. Antal Sándor akadémikus, aki a törénész szemszögéből vette kézbe a munkát és mondta el véleményét róla. Statisztikai adatok alapján követi végig a város demográfiai változásait, a homogenizációt, az elszemélytelenítést, elrománosítást, betelepítéseket, de megörökíti az építkezéseket, vállalat-alapításokat, színházi eseményeket, egyetemalapításokat, városrendészeti elképzeléseket és megvalósításokat, a mindennapi élet apró mozzanatait, a közlekedés korszerűsítését, a civilizációs vívmányok bevezetését, a telefon, a televízió mindennapossá válását a családok életében, az élelmiszer-ellátás bukfenceit, nagy- és kisemberek sorsfordító napjait, örömöket és csalódásokat.

A szerző fő művének nevezte a négy kötetes munkát Pál-Antal Sándor. Sebestyén Mihály járatlan úton indult el, amely az idők számolatlan ködéből napjainkig tart. Az Időtár I. kötete a kezdetektől 1848. Március 14-ig öleli át Marosvásárhely történetét. A második kötet 1848. Március 15-el kezdődik és 1918. decemberével zárul. Az Időtár harmadik kötetében a román impérium-váltás kezdetétől a kommunista hatalom átéveteléig foglalja össze a város történetét a szerző. A most bemutatott negyedik kötet, amely az 1945-1989-es korszakot taglalja lezárja a sorozatot, ám készül az Idptár kiegészítő, ötödik kötete, amelynek gerincét a 19-ik század második fele képezi.