Sűrített történelem: könyvbemutató Magyarlapádon

Molnár József Károly nyugalmazott református lelkipásztor Asszonynépe - Egy királynői birtok virágzása és hanyatlása című könyvét mutatták be Magyarlapádon. A vasárnapi eseményen a templom előtt, Borbándiné Banta Erika tiszteletes asszony vezetésével a falubeli gyerekek énekszóval köszöntötték a hazaérkező Molnár József Károly nyugalmazott lelkipásztort és feleségét, Molnár Ibolyát. Molnár József Károly Magyarlapádon született 1925. február 18-án és 1981-től nyugdíjba vonulásáig, azaz 1995-ig szülőfalujában szolgált református lelkipásztorként.

A könyvbemutató előtt Borbándi András helybeli református lelkipásztor rövid istentiszteletet tartott. A prédikáció után a lelkész köszöntötte a jelenlévőket s méltatta az írót és a könyvet. Kiemelte, hogy a kötet szeretetből, anyagi ellenszolgáltatás nélkül született.

Az Apostolok Cselekedeteiből vett idézettel kezdte rövid beszédét Molnár József Károly nyugalmazott református lelkipásztor. „Anyagi érdekeltség nélkül írom e könyveket, írom, mert szeretem. Mindig érdekelt a mi népünk és az egyházi múltunk megismerése, hogy értékeinket megőrizve, megbecsülésre a jövő nemzedéknek tovább adhassuk.” Az író megköszönte a magyarlapádi református lelkipásztornak és a gyülekezetnek, hogy szeretetükkel és imádságukkal segítettek rajta a betegségből való felépülésben, és örömét fejezte ki, hogy ismét szülőfalujában lehet.

Dr. Gudor Kund Botond, az egyházmegye esperese és gyulafehérvári lelkész bevallotta: már az első oldalak felkeltették kíváncsiságát a könyv iránt. A most bemutatott kötet már az ötödik monográfia Molnár József Károly tollából, s mindezekben megtalálható az író sorsa, lelkipásztori és családi élete, de a közösségének a sorsa, az álmatlan éjszakák, az örömök, az elkeseredettség, a barátság, de azok az ellenségek is, akik meghátrálásra akarták ugyan kényszeríteni, ő azonban előrelépett általuk.

A könyvben felismerhetjük a magyar múltunkat, a magyar történelmünket lépésről lépésre, részletezve, hogyan lett a település királyi birtok, hogy virágzott s hogyan veszett el.

Beszéde végén Dr. Gudor Kund Botond felhívta a figyelmet, hogy ez a könyv egy felkiáltójel, amely arra figyelmeztet, hogy addig él a népünk, amíg a harang szól, igét hirdetnek a templomokban és segítik a közösséget a családok. A szavak szíven találták az egyetlen magyart, aki még Asszonynépén él: Solymosi Ferencet.

 Derzsi Ákos parlamenti képviselő és a könyvkiadó igazgatója is méltatta az Asszonynépe - Egy királynői birtok virágzása és hanyatlása című könyvet. Hangsúlyozta, hogy e monográfia az erdélyi magyar nemzeti ügy egészét sűríti össze, s intő példa a fiatal generáció számára.

Szilágyi Erzsébet, a magyarlapádi iskola volt igazgatónője megköszönte a nyugalmazott lelkész munkáját. „Molnár József Károly követte Isten igéjét, úgy, ahogy az meg van írva a 78. Zsoltárban: Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből. Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük. E könyv Asszonynépe és a környék monográfiája, számos feljegyzést, részletes bemutatást, fényképeket tartalmaz Magyarlapádról is. Határaink szomszédosak, Asszonynépe a lapádi egyháznak szórványa és a tiszteletes úr 1981-1995 között beszolgáló lelkipásztor volt. A könyv alcíme jelzi, hogy e monográfia történelem is, amely Asszonynépe és a szomszédos falvak, sőt Nagyenyed és környéke és a magyarság múltjára tekint vissza ”  - mondta Szilágyi Erzsébet.

Győrfi Dénes, a nagyenyedi a Bethlen Gábor Kollégium Dokumentációs könyvtárárnak nyugalmazott könyvtárosa is méltatta a könyvet és szerzőjét. A könyvtáros szakmai együttműködése Molnár József Károllyal mintegy negyedszázadra néz vissza.

A méltató beszédek után a magyarlapádi református női kórus tagjai énekszóval köszönték meg a szerző munkásságát.

Kimaradt?