Egykor Marianum, ma „Filó” - bejártuk a per alatt álló kolozsvári épületet
  • 2018. szeptember 20., csütörtök
    Friderika
  • 15°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 18°
      Arad
    • 13°
      Gyulafehérvár
    • 18°
      Nagyvárad
    • 10°
      Beszterce
    • 11°
      Déva
    • 15°
      Nagybánya
    • 14°
      Marosvásárhely
    • 15°
      Zilah
    • 16°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 18°
      Temesvár
    • Brassó
    • 15°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 3.9793 LEI
    • 1 GBP = 5.2258 LEI
    • 100 HUF = 1.4303 LEI

Egykor Marianum, ma „Filó” - bejártuk a per alatt álló kolozsvári épületet


-A A+

A katolikus egyház első fokon elutasított visszaigénylési keresete ismét felhívta a figyelmet az egykori kolozsvári leánynevelő intézet, a Marianum több mint százéves épületére. A Korzo Egyesület több épületbejárást szervez a szecessziós oktatási intézménybe a Kolozsvári Magyar Napok alatt.

Sok szempontból modern, a korabeli fővárosi iskolákkal vetekedő leánynevelő intézetet nyitott a katolikus egyház az 1911-ben átadott épületben, ahol ma a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkara működik.A leánynevelés önmagában is hiánypótlónak számított a huszadik század elején, ezt az ügyet Hirschler József kanonok, az intézet alapítója és első igazgatója vállalta fel. A nők 1896-tól, Wlassics Gyula kultuszminiszter rendelete nyomán iratkozhattak be egyetemre Magyarországon. A Kolozsváron egyetemi diplomát szerzett első nők egyike, Paull Aranka maga is a Marianum tanára volt, tudtuk meg a sétavezetőtől, Gál Zsófia művészettörténésztől.A Marianum az itt oktató Miasszonyunk-nővérekről (a rend mai neve Boldogasszony Iskolanővérek) kapta a nevét. A magyar tannyelvű intézményben felekezettől és nemzetiségtől bárki tanulhatott, aki kifizette a tandíjat, még a szegényebb sorsúak is, ők ugyanis ösztöndíjra pályázhattak. A lányok mindennapjait szigorú keretek közé szorították, de igyekeztek őket gyakorlatilag és szellemileg is felkészíteni az életre. Külön tanultak például főzni, de rendszeresen jártak kirándulni és színházba is. A nagyobb lányoknak még a randi is engedélyezett volt, igaz, csak egy-egy iskolanővér kíséretében.Hübner Jenő építész a korabeli modern szabványok szerint tervezte meg először a főépületet, majd néhány évvel később a bentlakást. Csempézett medencével, zuhanyrózsákkal elátott fürdő is volt benne, ami a huszadik század elején csak a legelitebb budapesti iskolákban fordult elő. Még a lépcsőkorlátot sem bízták a véletlenre: a ma is látható karfa azért lépcsőzetes, hogy a csintalan nebulók ne tudjanak lesiklani rajta.Az 1948-as államosítástól kezdődően a Bolyai Egyetem, az 1959-es egyetemegyesítést követően pedig a Babeş–Bolyai Tudományegyetem használatába került épületben a mai igényeknek megfelelően felosztották ugyan az egykori hatalmas szertárakat, kézimunkatermeket, de viszonylag sok részlet megmaradt korabeli szépségében. Eredeti például a lépcsőház jellegzetes kék csempéje, az egykori kápolna díszítésének egy része, a korlátok, a homlokzat díszei. Az épület megérett a felújításra, a visszaigénylési per idején azonban biztosan nem kezdődnek el a munkálatok.A Baglyok, szörnyek, mosolyok: emlékképek a Marianum történetéből című épületbejárást pénteken délután 5 órától megismétlik, érdemes időben regisztrálni, a helyek száma ugyanis korlátozott. A Korzo Egyesület a Kolozsvári Magyar Napok alatt számos más sétát is szervez, a teljes program itt elérhető.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X