• 2018. november 15., csütörtök
    Albert, Lipót
  • Kolozsvár
    • -0°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • -0°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -1°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6635 LEI
    • 1 USD = 4.1283 LEI
    • 1 GBP = 5.2853 LEI
    • 100 HUF = 1.4462 LEI

Egykor Marianum, ma „Filó” - bejártuk a per alatt álló kolozsvári épületet


-A A+

A katolikus egyház első fokon elutasított visszaigénylési keresete ismét felhívta a figyelmet az egykori kolozsvári leánynevelő intézet, a Marianum több mint százéves épületére. A Korzo Egyesület több épületbejárást szervez a szecessziós oktatási intézménybe a Kolozsvári Magyar Napok alatt.

Sok szempontból modern, a korabeli fővárosi iskolákkal vetekedő leánynevelő intézetet nyitott a katolikus egyház az 1911-ben átadott épületben, ahol ma a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkara működik.A leánynevelés önmagában is hiánypótlónak számított a huszadik század elején, ezt az ügyet Hirschler József kanonok, az intézet alapítója és első igazgatója vállalta fel. A nők 1896-tól, Wlassics Gyula kultuszminiszter rendelete nyomán iratkozhattak be egyetemre Magyarországon. A Kolozsváron egyetemi diplomát szerzett első nők egyike, Paull Aranka maga is a Marianum tanára volt, tudtuk meg a sétavezetőtől, Gál Zsófia művészettörténésztől.A Marianum az itt oktató Miasszonyunk-nővérekről (a rend mai neve Boldogasszony Iskolanővérek) kapta a nevét. A magyar tannyelvű intézményben felekezettől és nemzetiségtől bárki tanulhatott, aki kifizette a tandíjat, még a szegényebb sorsúak is, ők ugyanis ösztöndíjra pályázhattak. A lányok mindennapjait szigorú keretek közé szorították, de igyekeztek őket gyakorlatilag és szellemileg is felkészíteni az életre. Külön tanultak például főzni, de rendszeresen jártak kirándulni és színházba is. A nagyobb lányoknak még a randi is engedélyezett volt, igaz, csak egy-egy iskolanővér kíséretében.Hübner Jenő építész a korabeli modern szabványok szerint tervezte meg először a főépületet, majd néhány évvel később a bentlakást. Csempézett medencével, zuhanyrózsákkal elátott fürdő is volt benne, ami a huszadik század elején csak a legelitebb budapesti iskolákban fordult elő. Még a lépcsőkorlátot sem bízták a véletlenre: a ma is látható karfa azért lépcsőzetes, hogy a csintalan nebulók ne tudjanak lesiklani rajta.Az 1948-as államosítástól kezdődően a Bolyai Egyetem, az 1959-es egyetemegyesítést követően pedig a Babeş–Bolyai Tudományegyetem használatába került épületben a mai igényeknek megfelelően felosztották ugyan az egykori hatalmas szertárakat, kézimunkatermeket, de viszonylag sok részlet megmaradt korabeli szépségében. Eredeti például a lépcsőház jellegzetes kék csempéje, az egykori kápolna díszítésének egy része, a korlátok, a homlokzat díszei. Az épület megérett a felújításra, a visszaigénylési per idején azonban biztosan nem kezdődnek el a munkálatok.A Baglyok, szörnyek, mosolyok: emlékképek a Marianum történetéből című épületbejárást pénteken délután 5 órától megismétlik, érdemes időben regisztrálni, a helyek száma ugyanis korlátozott. A Korzo Egyesület a Kolozsvári Magyar Napok alatt számos más sétát is szervez, a teljes program itt elérhető.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X