Vincze Loránt: a Minority SafePack reményt ad az el nem ismert kisebbségeknek
  • 2018. szeptember 21., péntek
    Máté, Mirella
  • 15°
    Kolozsvár
    • 10°
      Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • 10°
      Kovászna
    • 10°
      Kézdivásárhely
    • 10°
      Barót
    • 10°
      Sepsiszentgyörgy
    • 17°
      Arad
    • 11°
      Gyulafehérvár
    • 18°
      Nagyvárad
    • 10°
      Beszterce
    • 12°
      Déva
    • 15°
      Nagybánya
    • 12°
      Marosvásárhely
    • 15°
      Zilah
    • 15°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 17°
      Temesvár
    • 10°
      Brassó
    • 17°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6519 LEI
    • 1 USD = 3.9743 LEI
    • 1 GBP = 5.2505 LEI
    • 100 HUF = 1.4382 LEI

Vincze Loránt: a Minority SafePack reményt ad az el nem ismert kisebbségeknek


-A A+

„Büszke vagyok arra, amit a Minority SafePackkel sikerült elérnünk: az 1 320 000 uniós állampolgár támogatásának köszönhetően elmondhatjuk, hogy a kisebbségvédelmi kezdeményezések közül a mienknek van a legszélesebb társadalmi támogatottsága és legitimitása” – jelentette ki Vincze Loránt Brüsszelben, az Európai Parlamentben.

A FUEN elnöke az RMDSZ EP-képviselőivel közösen vett részt szerdán délután a Hogyan tovább az európai kisebbségpolitikában? címmel megtartott kerekasztal-beszélgetésen. A Csáky Pál, az MKP EP-képviselője által kezdeményezett találkozót az EP által elfogadott, A kisebbségek védelme és hátrányos megkülönböztetésük tiltása az EU tagállamaiban című állásfoglalás jövőjéről szervezték.

Előadásában Vincze Loránt kifejtette: az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés kampánya során számos helyen járt Európában, és többször megtapasztalta, hogy a többségi társadalmak képviselői nem voltak tisztában azzal, hogy az Európai Uniónak semmilyen törvénye sincs az őshonos kisebbségek védelmére. A jó szándékú többségiek teljesen magától értetődőnek találnák az ötven millió európai kisebbségi jogait védő uniós keretszabályozás létrejöttét, és hiányára demokráciadeficitként tekintenek – mondta el a FUEN elnöke.

„A mi meglátásunkban az uniós tagállamok jogállamiságának értékelésekor minden esetben figyelembe kellene venni az emberi jogokat is – és szerintünk a kisebbségi jogok egyértelműen emberi jogoknak számítanak. Ellentmondásos és érthetetlen, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége, a törvénykönyvek betartása, a korrupcióellenes harc fontos az EU számára, de a kisebbségi jogok betartása, az őshonos kisebbségek elismerése nem az” – mutatott rá Vincze.

Úgy vélekedett: a Minority SafePack reményt ad az el nem ismert kisebbségeknek, új lehetőséget nyújt az anyaország nélküli nemzetiségek számára, valamint a térségünkben elő közösségek, köztük a magyarok számára, ugyanakkor a szolidaritás üzenetét is magában hordozza. A sikerünk titka, hogy egy európai kisebbségvédelmi mozgalmat hoztunk létre, amely már túlmutat a kezdeményezőkön és a FUEN-en – tette hozzá.

A kisebbségek problémái politikai és jogi megoldásokat követelnek, ezért üdvözöljük, hogy az Európai Parlamentben is történnek lépések ez irányba, és támogatjuk a Csáky Pál nevével fémjelzett európai parlamenti állásfoglalást a kisebbségek védelméről, mondta el a FUEN elnöke.

Konkrét célkitűzések kellenek

Az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés (Minority SafePack) több mint egy millió aláírást gyűjtött össze, ezzel párhuzamosan az Európai Parlamentben határozatot fogadtak el az őshonos kisebbségek védelméről, így most abban a helyzetben vagyunk, hogy két irányból is nyomást gyakorolhatunk az Európai Bizottságra – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő a kerekasztal-beszélgetésen.

„A parlamentben végzett politikai tevékenységünk megsokszorozódott legitimációt kapott a Minority SafePack sikerének köszönhetően, nyilvánvalóvá téve, hogy mi az Európai Parlamentben annak az ötven millió állampolgárnak nevében beszélünk, akik valamely őshonos nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak. Konkrét kezdeményezéseket kell megfogalmazni, hiszen az uniós kisebbségvédelmi rendszert, akárcsak egy házat, erős alapokra, de téglánként kell felépíteni” – fejtette ki az RMDSZ EP-képviselője, aki két javaslatot is megfogalmazott.

Az egyik a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának monitorizálására vonatkozott, mint mondta, olyan uniós monitorizáló rendszert kell kialakítani a bécsi székhelyű Európai Unió Alapjogi Ügynökség keretében. „Az RMDSZ fel is van készülve arra, hogy a romániai magyar nemzeti közösséget érő jogtiprásokat jelezni tudja uniós szinten, hiszen hosszabb ideje sikeresen működik a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat” – mutatott rá. A második javaslat, a Minority SafePack ajánlásával egybecsengve, az uniós finanszírozással létrehozott nyelvi sokféleségi központokra vonatkozott.

„Az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete nagyon különbözhet attól függően, hogy hol élnek az Európai Unión belül. Ezért kérjük, hogy az EU határozza meg azokat a követelményeket, amelyeket minden tagállamnak kötelezően be kell tartania. Addig nem beszélhetünk a polgárok Európájáról, amíg a kisebbségi jogok nem érvényesülnek” – mondta Sógor Csaba. Ugyanakkor emlékeztetett Jean-Claude Juncker szeptemberi parlamenti nyilatkozatára, amelyben arról beszélt, hogy a szabadság, a jogegyenlőség és a jogállam Európai Unióját kell megteremtenünk, az EU-n belül pedig nem lehetnek első- és másodrangú állampolgárok. 

Az RMDSZ-es képviselő üdvözölte ezt a kijelentést és hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak ebben a kérdésben nem kell alapjaitól kezdenie a munkát, hiszen az elmúlt évek alatt az Európai Parlamentben már több olyan dokumentumot is kidolgoztak, amelyek kisebbségvédelemmel foglalkoznak, és lépéseket kérnek a Bizottságtól, valamint a tagállamoktól. Sógor Csaba a konferencián arra tett javaslatot, hogy az Európai Bizottság a kisebbségi jogok érvényesülését is kísérje figyelemmel Romániában az Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus keretében.

 „Az európai kisebbségvédelem területén akadályokkal teli, hosszú út áll előttünk, ezért az EP kisebbségi munkacsoportjában (Minority Intergroup) tevékenykedő EP-képviselőknek szorosabbra kell fűzni együttműködésüket az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN), annak tagszervezeteivel, hiszen egymás munkáját erősítve fogunk konkrét eredményeket elérni” – hangsúlyozta Winkler Gyula. Ugyanakkor az Európai Bizottságot képviselő Irena Moozova, az EB egyenlőségért felelős igazgatója figyelmébe ajánlva, kiemelte: „hosszú távú célkitűzésünk, hogy a FUEN kapjon hivatalos tanácsadói és konzultatív státust az Európai Parlament mellett, ami a nemzeti kisebbségi és nyelvi kérdéskört illeti.”

A rendezvényen előadást tartottak az EP Kisebbségi Intergroupjának társelnökei, illetve Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Kalmár Ferenc miniszteri megbízott és Menyhárt József, a felvidéki MKP elnöke.

 



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X