A franciák szűk többségének nem tetszik Macron első éve
  • 2018. szeptember 22., szombat
    Móric
  • 11°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • 10°
      Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 16°
      Arad
    • 11°
      Gyulafehérvár
    • 16°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 14°
      Nagybánya
    • 12°
      Marosvásárhely
    • 13°
      Zilah
    • 14°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 16°
      Temesvár
    • Brassó
    • 15°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

A franciák szűk többségének nem tetszik Macron első éve


-A A+

A franciák többsége (55 százalék) negatívnak, 45 százaléka pedig pozitívnak ítéli meg az egy évvel ezelőtt elnökké választott Emmanuel Macron politikáját.

A párizsi politikatudományi kutatóközpontnak (CEVIPOF) az Ipsos közvélemény-kutatóintézettel, a Le Monde című napilappal és a Jean Jaures alapítvánnyal közösen készített tanulmánya alapján a franciák elsősorban Emmanuel Macron szociális politikájával (munkanélküliség, egészségügy, oktatás, adópolitika), tekintélyelvű irányításával és a bevándorlás kezelésével elégedetlenek, a reformok (munkajog, vasút) terén, a külpolitikában és a terrorizmus elleni küzdelemben viszont sikeresnek ítélik meg.

A franciák 66 százaléka elégedetlen Emmanuel Macron bevándorlási politikájával, 70 százalékuk szerint a nyugdíjrendszert az elnök nem tudja megőrizni, 72 százalék szerint romlik az egészségügy helyzete, 78 százalék szerint nem javul a franciák vásárlóereje és 78 százalékuk szerint nem csökkennek a társadalmi egyenlőtlenségek.

A megkérdezettek 63 százaléka szerint viszont jó irányba megy a francia külpolitika, 60 százalék elégedett az elnök európai uniós politikával, 57 százalék szerint a terrorizmus elleni küzdelem is sikeres, és 50 százalék szerint a közélet működése is javult. A franciák a munkanélküliség elleni küzdelem kérdésében a legmegosztottabbak, 49 százalék elégedett, 51 százalék pedig nem, hasonló eredményt mutat a közoktatási reform és a közbiztonság helyzete is.

Centristának mondja magát, jobboldalinak látják

Az április 25. és május 2. között 13 540 francia választópolgár megkérdezésével készült reprezentatív felmérés legfőbb tanulsága, hogy az elnökválasztási kampányban a magát se nem jobbra, se nem balra soroló, "centrista" programot hirdető Emmanuel Macront a franciák egy 0 és 10 közötti skálán 6,7-es besorolással egyértelműen jobboldali elnöknek tartják. Személyes kvalitásait, energiáját, modern politikáját és elnöki tekintélyét a franciák többsége elismeri, ugyanakkor politikája a megkérdezettek 76 százaléka szerint a könnyebb helyzetben lévőknek kedvez, és csak 16 százalékuk látja úgy, hogy valamennyi francia jobban él mint egy évvel ezelőtt.

A rá szavazók alig több mint fele támogatja

A Le Monde című napilap kommentárja azt emeli ki, hogy annak ellenére, hogy a 2017. május 7-i elnökválasztás második fordulójában 66 százalékkal elnökké választott Emmanuel Macronra a választók egy jelentős része csak azért szavazott, hogy feltartóztassa Marine Le Pent, a Nemzeti Front jelöltjét, a rá szavazók 56 százaléka továbbra is támogatja politikáját.

Az elnök saját szavazótábora, a Köztársaság Lendületben támogatói 93 százaléka elégedett az elnök politikájával, a centrista Modem 66, a jobbközép Köztársaságiak 51 százaléka, a szocialistáknak pedig 41 százaléka fogadja el Macront. A legnegatívabban a radikális baloldalon, a Lázadó Franciaország választói (78 százaléka) és a szélsőjobboldali Nemzeti Front tábora (85 százaléka) ítéli meg az elnök elmúlt éves tevékenységét, azaz az elemzők szerint Macronnak sikerült megtartania magát a centrumban.

A franciák 50 százaléka úgy ítéli meg, hogy Emmanuel Macron komolyan gondolja Franciaország megreformálását és sikerülni is fog neki, 37 százalékuk szerint nem fogja elérni a céljait, és 18 százalék szerint nem is akar igazából reformálni. Azt viszont a megkérdezettek 73 százaléka úgy látja, hogy Macron elmúlt egy évi politikája teljesen megfelel a választási kampányban megígért programjának.

A beindított változások közül a franciák az egy hónapja sztrájkokat előidéző vasúti reformmal elégedettek a leginkább, amelyet 1995 óta egyetlen kormánynak sem sikerült végigvinnie. Ezenkívül támogatják a lakhatási adó eltörlését és a glifozát hatóanyag tartalmú növényvédő szerek betiltásának szorgalmazását. Leginkább a munkára rakódó járulékok emelkedésével, a vidéki utakon a korábbi óránkénti 90-ről 80 kilométerre történő sebességkorlátozással, a vagyonadó reformjával és a lakhatási támogatások csökkentésével elégedetlenek.

A franciák a kormány módszereit illetően is nagyon visszafogottak. A megkérdezettek 49 százaléka szerint túl sok a reform és lassabban kéne azokat végrehajtani, 13 százalékuk szerint viszont gyorsabban kéne haladni a reformokkal, míg 38 százalék elégedett a jelenlegi ritmussal. A franciák 55 százaléka szerint a kormány túlságosan tekintélyelvű és nem hagy elég időt az egyeztetésekre, míg 15 százalék szerint nem elég határozott a kormány fellépése, 30 százalék szerint pedig Macron megfelelő kompromisszumot talált "a tárgyalás és a gyorsaság" között.

A tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy Emmanuel Macronnak az is kedvez, hogy nincsen hitelesnek tartott kihívója az ellenzéki térfélen. A franciák a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont látják a legerősebb ellenzéki politikusnak, de csak 14 százalékuk gondolja azt, hogy jobb elnök lenne mint Macron. A szélsőjobboldali Marine Le Penről is a megkérdezettek 14 százaléka gondolja ezt, Laurent Wauqiez, a jobbközép Köztársaságiak elnöke a franciák 8 százaléka szerint lenne jobb elnök mint Macron, a szocialista Olivier Faure-ban pedig alig 4 százalék bízik.


HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X