Potápi: minden vegyes házasságban született gyermeknek kell magyar oktatás
  • 2018. szeptember 19., szerda
    Vilhelmina
  • 11°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 11°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 11°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 16°
      Arad
    • 11°
      Gyulafehérvár
    • 14°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 12°
      Nagybánya
    • 11°
      Marosvásárhely
    • 12°
      Zilah
    • 12°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 17°
      Temesvár
    • Brassó
    • 13°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 3.9793 LEI
    • 1 GBP = 5.2258 LEI
    • 100 HUF = 1.4303 LEI

Potápi: minden vegyes házasságban született gyermeknek kell magyar oktatás


-A A+

" />

A kormány célja, hogy minden vegyes házasságban született gyermek járhasson magyar bölcsődébe, óvodába, különben "elvesznek" a magyarság számára - mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Budapesten, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által szervezett családi naphoz kapcsolódó konferencián.

Az Országházban tartott konferencián a magyar kisebbség helyzetét és a megmaradás lehetőségeit vitatták meg határon túli szervezetek vezetői.

Potápi Árpád János hangsúlyozta, a fogyás ellenére 15-16 milliós magyar nemzetről beszélhetünk, ebből az országhatáron túl, a Kárpát-medencében él 2-2,5 millió magyar, és ugyanennyi a világ más tájain. Hozzátette, a kormány számára fontos, hogy a határon túli magyarok megőrizzék magyarságukat, ezért támogatják a határon túli magyar régiók egészségügyi intézményeit, többek között szeretnék kiterjeszteni a védőnői hálózatot az egész Kárpát-medencére. Az óvodafejlesztési programról azt mondta, az első átadások megtörténtek, a "nagy bumm" 2018-2019-ben várható.

Az államtitkár elmondta, támogatják a magyar vállalkozásokat is. Egy átlagos határon túli magyar kisvállalkozó ugyanis 90 százalékban magyar embereket foglalkoztat, környékbeli magyar üzletemberekkel alakít ki üzleti kapcsolatot, és elsősorban magyar cégekkel üzletel. 

Köldökzsinór

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a népesedésért és a családokért (KINCS) vezetője arról beszélt, január 1-je óta igényelhetik a határon túliak is az anyasági támogatást és a babakötvényt. Az anyasági támogatás egyszeri, 64 125 forintos támogatás, amelyet az eltelt másfél hónapban több mint ezren igényeltek, ez felülmúlja várakozásaikat - mondta.

Hozzátette: a legtöbb, 823 igénylés a Kárpát-medencei magyar területekről érkezett - ebből 605 Romániából -, de igényelték Iránból és Új-Zélandról is. A babakötvény egyszeri összege 42 500 forint, amely az infláció felett 3 százalékkal kamatozik. 

Kárpátalja van a legnagyobb veszélyben

Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári szervezetének elnöke arról beszélt, ez a nemzetrész van a legnagyobb veszélyben, a kelet-ukrajnai konfliktus után megerősödtek az asszimilációs törekvések az országban. Rámutatott: a múlt ősszel elfogadott oktatási törvény a kárpátaljai magyar közoktatás kivégzéséről szól. Véleménye szerint ez pedagógiai kérdés, amelyre politikai választ adtak Ukrajnában, és megköszönte a magyar kormány fellépését az ügyben.

Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, 17-18 ezer kárpátaljai magyar dolgozik és 2000-2500 diák tanul külföldön. A munkaerő-migráció 50 százaléka Magyarországot tekinti célországnak, 30 százalék indul Csehországba.

Felhívta a figyelmet arra, az erős anyaországi nemzetpolitika a határon túli nemzetrészekben is erős identitást eredményez, a gyenge pedig gyengét. Szavai szerint az anyaország nem csak morálisan, de anyagilag is segíti a kinti magyarokat. Magyarországtól oktatási-nevelési támogatást 21 ezer család kap a magyar iskolába beiskolázott gyermekek után, gyermekétkeztetési támogatásban csaknem ötezer gyermek részesül.

Nem vállalják magyarságukat

Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke felhívta a figyelmet arra, ha a felvidéki magyarság elhiszi, hogy a továbbiakban csak akkor erősödik, ha nyelvet vált, akkor az asszimiláció felgyorsul. Kitért arra, a felvidéki magyarság tábora 430-450 ezres, de a magyar nemzetiséget bevallóknál többen beszélik a nyelvet, ugyanis sokan nem vállalják bátran magyarságukat, tartva a hátrányos következményektől.

Szólt arról is, hogy tavaly 58 felvidéki magyar óvoda újult meg a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban, és a tervek szerint további 95 óvodával erősödhetnek. Kiemelte, hogy a gazdaságélénkítő program a Felvidéket is elérte, és hiszik, hogy ezáltal is "erősödik a szövet, ami megtartja a felvidéki magyarságot".

Romániában nacionalista hangulat van

Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezető-helyettese arról beszélt, jogbiztonság, gazdasági biztonság és kisebbségi biztonság kell ahhoz, hogy a kisebbség megmaradjon. A jogbiztonságról szólva azt mondta, Romániában jelenleg nem törvényeket, hanem igazságszolgáltatást használnak arra, hogy a kisebbségi jogokat elvegyék, ugyanakkor azonban néhány kérdésben - mint a marosvásárhelyi iskola újraalapítása - tudtak "előrelépni".

A frakcióvezető-helyettes kiemelte a gazdaságélénkítő program jótékony hatását, a kisebbségi biztonságról pedig azt mondta, ahol a kisebbség többségben van, ott biztonságban érzik magukat, de ahol szórványban, kisebbségben vannak, a nacionalista hangulatban a kisebbségi biztonság sérülhet. Ugyanakkor fontosnak nevezte a diszkriminációs tanács működését.

A politikus a hallgatók támogatását kérte a Minority Safe Pack európai polgári kezdeményezéshez, hogy április 3-ig összegyűljön az egymillió támogató aláírás és európai jogvédelmet tudjanak szerezni az őshonos kisebbségeknek.

A konferencián Zámbori Soma színész és felesége, Fazekas Rita mediátor, a Házasság hete "arcai" tizenhárom - jubiláló - házaspárnak adták át az emléklapot.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X