• 2018. április 23., hétfő
    Béla
  • 15°
    Kolozsvár
    • 13°
      Csíkszereda
    • 14°
      Székelyudvarhely
    • 10°
      Gyergyószentmiklós
    • 14°
      Székelykeresztúr
    • 15°
      Kovászna
    • 14°
      Kézdivásárhely
    • 13°
      Barót
    • 15°
      Sepsiszentgyörgy
    • 14°
      Arad
    • 16°
      Gyulafehérvár
    • 17°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • 10°
      Déva
    • 16°
      Nagybánya
    • 15°
      Marosvásárhely
    • 15°
      Zilah
    • 16°
      Szatmár
    • 15°
      Nagyszeben
    • 15°
      Temesvár
    • 15°
      Brassó
    • 17°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6606 LEI
    • 1 USD = 3.7886 LEI
    • 1 GBP = 5.3294 LEI
    • 100 HUF = 1.5010 LEI

Az őshonos nemzeti kisebbségekkel is foglalkozik az uniós polgárságról szóló jelentés


-A A+

Elfogadta az Európai Parlament az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentést, amely Sógor Csaba munkája nyomán hangsúlyosan foglalkozik az őshonos nemzeti kisebbségek védelmével is. 

„Ez a dokumentum arra emlékeztet, hogy az őshonos kisebbségek évszázadokon keresztül együtt léteztek a többségi kultúrákkal, ezért az EU-nak magas szintű elvárásokat kell támasztania a kisebbségek védelme terén” – magyarázta Sógor Csaba. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő készítette el az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) véleményét a jelentéshez kapcsolódóan, így több, a nemzeti kisebbségek védelmére irányuló felhívás is bekerült a végső dokumentumba, amelyről december 11-én pozitívan szavazott a plénum. 

Az uniós polgárság és az ehhez kapcsolódó jogok - mint például az Unión belüli szabad mozgás, szabad munkavállalás és tanulás, a konzuli védelemhez való jog - az Európai Unió lényegéhez tartoznak, ezekről pedig háromévente elkészül egy kiértékelés. Sógor Csaba a plénumban elmondta, az uniós állampolgárság még messze nem egy lezárt projekt, elég például arra gondolni, hogy az uniós állampolgársággal bíró őshonos nemzeti kisebbségek helyzete továbbra is rendezetlen. „A nemzeti kisebbségek naponta szenvednek el diszkriminációt az EU-ban, ezért jogosan érzik azt, hogy ezt a hiányosságot rendezni kellene” – mondta az EP-képviselő. 
Sógor Csaba ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a LIBE-vélemény elkészítése során sikerült több, kisebbségvédelmi szempontból fontos gondolatot bevinnie a jelentésbe, amelyek a végső dokumentumban is megjelennek. Így például a jelentés kimondja, hogy az EU állampolgárainak körülbelül 8%-a nemzeti kisebbségekhez tartozik, és körülbelül 10%-uk regionális vagy kisebbségi nyelvet beszél, de nincs olyan uniós jogi keret, amely jogaikat garantálná, ezért a különböző tagállamokban különböző bánásmódban részesülhetnek a nemzeti kisebbségek.  A jelentés rámutat a koppenhágai-dilemmára is: arra, hogy a csatlakozás előtt álló országokon számon kérik a demokráciával, jogállamisággal és alapvető jogokkal kapcsolatos koppenhágai kritériumokat, továbbá a kisebbségek helyzetének javítását, ám a tagállammá válást követően nincs ilyen számonkérési mechanizmus. 
A jelentés egy fontos fejezete – Sógor Csaba LIBE előterjesztését is követve – az európai polgári kezdeményezés eszközének jelentőségét is hangsúlyozza, amely révén az uniós állampolgároknak lehetőségük nyílik befolyásolni az EU jogalkotási rendjét. „Ezzel az eszközzel élve kívánja az RMDSZ és a FUEN a Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezést benyújtani, ezért fontos számunkra, hogy ezúton is felhívtuk a Bizottságot arra: biztosítani kell a polgárok demokratikus és szélesebb körű részvételét az európai vitában és a menetrend meghatározásában, ezért szükséges hatékonyan alkalmazni az európai polgári kezdeményezés eszközét is” – összegzett Sógor Csaba. 

A jelentés teljes terjedelmében elérhető az Európai Parlament honlapján.
 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X