Winkler: szankciókkal akarják „átnevelni” az új tagállamokat
  • 2018. szeptember 24., hétfő
    Gellért, Mercédesz
  • 10°
    Kolozsvár
    • 10°
      Csíkszereda
    • 11°
      Székelyudvarhely
    • 10°
      Gyergyószentmiklós
    • 11°
      Székelykeresztúr
    • 13°
      Kovászna
    • 13°
      Kézdivásárhely
    • 10°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 13°
      Arad
    • 12°
      Gyulafehérvár
    • 14°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 14°
      Nagybánya
    • 10°
      Marosvásárhely
    • 13°
      Zilah
    • 14°
      Szatmár
    • 14°
      Nagyszeben
    • 12°
      Temesvár
    • Brassó
    • 30°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6578 LEI
    • 1 USD = 3.9575 LEI
    • 1 GBP = 5.1941 LEI
    • 100 HUF = 1.4395 LEI

Winkler: szankciókkal akarják „átnevelni” az új tagállamokat


-A A+

"Megpróbálják „átnevelni” az EU keleti tagállamait, amennyiben a strukturális és kohéziós alapok csökkentésével próbálják őket rávenni menekültek és gazdasági bevándorlók befogadására" – értékelte Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a menekültválság kapcsán sokat emlegetett dublini rendelet felülvizsgálatát a Bukaresti Rádió háttérműsorában.

Az Európai Parlament plénuma csütörtökön hagyta jóvá a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottság által a dublini szabályok reformtervezetéről elfogadott tárgyalási mandátumot. Az EP-álláspont a svéd Cecilia Wikström által készített jelentésen alapul.

Winkler Gyula az indítvány ellen szavazott, akárcsak erdélyi kollégája, Sógor Csaba, a Fidesz-KDNP 8 képviselője (négyen nem voltak jelen az ülésen) és a román néppárti delegáció több tagja. A román néppártiak közül ugyanakkor ketten tartózkodtak, akárcsak a magyar szocialista Újhelyi István. (A szavazás név szerint eredménye megtekinthető itt.)

Fontosabb változtatások: Állandó, automatikus és felső határ nélküli relokációs mechanizmus. A kérelmezőket a tagállamok GDP-je és népességszáma alapján osztják szét. Az új kérelmezők relokálása annak a négy tagállamnak a valamelyikébe történne, amelyek a legkevesebb menekültkérelmezőt vették át. Közös teherviselés és szolidaritás.  A tervezet függővé tenné az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását a relokációban való részvételtől. Biztonsági szűrők. Az elfogadott tervezet kötelezővé teszi minden olyan országnak, amelybe elsőként érkezik menekült, hogy lefolytassa a kérelmező biztonsági átvilágítását. Akiknek a Genfi Konvenció alapján kicsi esélye van a menekültstátusz elnyerésére, azokat ne helyezik át más országba.

Winkler nem ért egyet ugyanakkor a hivatalos magyar kormányzati narratívával abban, hogy Brüsszel képtelen kezelni a menekültválságot. Hangsúlyozta, hogy ennek ellentmondanak „az elmúlt hónapok és évek történései, 2015-től kezdődően”.

"Az Európai Bizottság felismerte a problémát, sőt több mint felismerte, intézkedett is, hogy helyben (például Észak-Afrikában) kezelje azokat a válsággócokat, amelyek a migrációt okozzák. Tehát történtek pozitív lépések" – mutatott rá a képviselő.

Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy „a migrációs válság a következő években, sőt évtizedekben is velünk lesz”, ezért „strukturális megoldásokra van szükség, és hosszú távú politikákra”. Meglátása szerint a mechanizmus felülvizsgálatának fontos hiányossága, hogy a hatályos szabályokhoz hasonlóan nem határozza meg egyértelműen, hogy ki számít menekültnek, és ki gazdasági bevándorlónak. Ugyanakkor úgy érzi, „a szóhasználaton átszűrődik az átnevelési szándék” az Európai Parlament mintegy kétharmadának részéről.

"Ez arról szól, hogy a Nyugat meg akarja győzni a Keletet, hogy nemcsak menekülteket, hanem bevándorlókat is be kell fogadni. Ha nem ez lenne a háttérben, akkor a dublini rendelet felülvizsgálata világosan meghatározná, hogy minden, ami a szövegben van, kizárólag a nemzetközi jog szerint menekült státusszal rendelkező személyekről szól. Ez pedig nem történik meg elegendő jogi biztonsággal" – értékelte a képviselő.

Winkler Gyula felidézte, hogy 2015 szeptemberében – a visegrádi négyek mellett – Románia is a kötelező kvóták ellen szavazott. Úgy vélte, a térség kormányai csupán azt képviselik uniós szinten, ami a társadalom álláspontja a migráció kérdésében. "Nem tudom, mi lesz a véleménye Romániában vagy Erdélyben a társadalomnak tíz év múlva, de azt, hogy ma mi a többségi vélemény, a politikai álláspontoknak is tükröznie kell" – fűzte hozzá.

A svéd jelentéstevő szerint az új rendszer a tagállamokat és a kérelmezőket egyaránt arra ösztönözné, hogy kövessék a dublini szabályokat. A tagállamoknak, amelyek kivétel nélkül aláírói a Genfi Egyezménynek, el kell fogadniuk, hogy korrekt módon ki kell venniük a részüket a menekültkérelmek elbírálásából. A kérelmezőknek pedig bele kell nyugodniuk, hogy nem választhatják meg, melyik tagállam folytatja le a kérelmük elbírálását. Wikström szerint a javasolt rendszer válság idején és „normál üzemmódban” is működni fog.

Winkler Gyula szerint elfogadhatatlan a szankciók bevezetése a relokációban való részvétel elutasítása miatt, hiszen „nem lehet politikákat összekeverni”, úgy, ahogy ez egyre inkább tendencia az Európai Parlamentben.  "Szankciókkal akarnak átnevelni bennünket, szankciókkal akarják megváltoztatni a közvéleményt, illetve a politikai hozzáállást. Ez látható Románia és Bulgária esetében is, ahol a schengeni csatlakozást az igazságügyi ellenőrzési mechanizmussal, holott a két dolognak semmi köze egymáshoz" – fogalmazott a politikus.

A parlamenti döntés még nem jelenti az új mechanizmus elfogadását. A képviselők november 16-án csupán arról szavaztak, hogy milyen mandátummal megy az EP delegációja az Európai Tanáccsal lebonyolítandó egyeztetésekre, amelyek eredményeként létrejöhet az új, kötelező szabályozás.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X