Reformáció 500 - ünnepi istentiszteletet tartottak a wittembergi vártemplomban
  • 2018. szeptember 21., péntek
    Máté, Mirella
  • 14°
    Kolozsvár
    • 10°
      Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • 10°
      Kovászna
    • 10°
      Kézdivásárhely
    • 10°
      Barót
    • 10°
      Sepsiszentgyörgy
    • 15°
      Arad
    • 12°
      Gyulafehérvár
    • 15°
      Nagyvárad
    • 10°
      Beszterce
    • 12°
      Déva
    • 13°
      Nagybánya
    • 12°
      Marosvásárhely
    • 14°
      Zilah
    • 14°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 16°
      Temesvár
    • 10°
      Brassó
    • 15°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6519 LEI
    • 1 USD = 3.9743 LEI
    • 1 GBP = 5.2505 LEI
    • 100 HUF = 1.4382 LEI

Reformáció 500 - ünnepi istentiszteletet tartottak a wittembergi vártemplomban


-A A+

Kereken 500 év telt el azóta, hogy Luther Márton ágostai szerzetesrendi egyetemi tanár kifüggesztette 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. A reformáció emléknapja alkalmából ünnepi istentiszteletet tartottak.  

Az eseményen részt vett Angela Merkel német kancellár, Frank-Walter Steinmeier német államfő és felesége, Elke Büdenbender, Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, valamint Raimonds Vejonis lett elnök is. 

Igét Heinrich Bedford-Strohm püspök hirdetett.

Az ünnepi istentisztelet előtt Frank-Walter Steinmeier német államfő és felesége, Elke Büdenbender ebédet adott Áder János magyar köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, valamint Raimonds Vejonis lett elnök tiszteletére. 

Áder a tordai országgyűlésen meghirdetett vallásszabadságról beszélt

Magyar nyelvterületen, magyarul már a 16. században kimondták a lelkiismeret szabadságát, miközben Európa még az egymásnak feszülő tanítások vallási türelmetlenségében égett - mondta Áder János magyar köztársasági elnök. A megemlékezés egyedüli külföldi szónokaként elmondott beszédében rámutatott arra, hogy a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát. Mint mondta, „alig több mint 50 évvel a wittenbergi fordulat után, 1568-ban, a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésen törvénnyé vált, hogy minden embernek, minden közösségnek joga van megválasztania felekezetét, papját és egyházát”.

Így Erdélyben és egész Magyarországon természetessé vált, hogy uralkodói vagy tartományi vallás helyett akár egyetlen faluban is két-három gyülekezet temploma állt békében egymás mellett - tette hozzá. Hangsúlyozta: a sok tekintetben az evangélikus erdélyi szászoknak köszönhetően kimondott lelkiismereti szabadság hasonló felfogást jelentett, mint ahogyan a jelenkorban, a 21. században gondolkodnak a vallásszabadságról. 

A lutheri fordulat 500 éves történetére visszatekintve a magyaroknak könnyű felsorolni a reformáció "ajándékait", amelyek között ott van a protestantizmus őszintesége, az örökös kérdezés joga, a "viták tüzében edzett" igazságkeresés, a vallás személyességének és a gondolat szabadságának biztosítása, de az anyanyelvű tanítás elterjedése, a nemzethez ragaszkodás megerősítése, és "német és magyar önazonosságunk kifejezésének képessége" is - mondta az államfő.

Kiemelte, hogy a 16. században több mint ezer magyarországi diák iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre, megfordult a városban a magyar reformáció szinte minden jeles képviselője. Ez is mutatja, hogy a magyarok és "a velünk ezer éve kapcsolatban álló, ránk sokszor és sokféleképpen ható németek" közös története "a politikai, eszmei, kulturális és a hétköznapi párbeszéd ezernyi példájával" van tele.  Mint mondta, a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének szeretete a különállásokon felülemelkedni képes közösséggé teszi a magyarokat és a németeket. "Együttműködésünk ősi forrása, hogy a Kárpát-medencében velünk élő német ajkú közösségek révén századok óta jól ismerjük és jól megértjük egymást. Segítők, együttműködők, szövetségesek voltunk és vagyunk" - hangsúlyozta Áder János.

Merkel: a tolerancia "Európa lelke"

A tolerancia "Európa lelke'" és a békés együttélés alapja - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár. A kormányfő aláhúzta, hogy minden hívőt és vallási közösséget megilleti a vallás szabadsága és zavartalan gyakorlásának joga. A vallásszabadságot meg kell védeni a vallási fanatizmustól, de az ellen is fel kell lépni, ha bármelyik vallást megvetik és becsmérlik - mondta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

A vallásszabadság és a tolerancia elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Tolerancia nélkül nem létezhet "nyitott társadalom", de a toleranciának határai is vannak, méghozzá ott, ahol az alaptörvényben garantált szabadságjogokat megsértik vagy "sárba tiporják" - mondta Angela Merkel.

Luther Márton német szerzetes Wittenbergben indította el a reformációt az egyházi megújulást követelő téziseinek 1517. október 31-i meghirdetésével.

A Berlin térségében fekvő Szász-Anhalt tartományi városban az évforduló alkalmából tartott ünnepséggel véget ért Németországban a reformáció emlékéve, amelynek kiállításai, konferenciái és egyéb eseményei százezreket vonzottak. A wittenbergi városházán tartott záró ünnepségen több száz meghívott vendég vett részt, közük német és külföldi vallási vezetők, politikusok, diplomaták és tudósok.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X