• 2018. január 16., kedd
    Gusztáv
  • -2°
    Kolozsvár
    • -5°
      Csíkszereda
    • -1°
      Székelyudvarhely
    • -9°
      Gyergyószentmiklós
    • -1°
      Székelykeresztúr
    • -4°
      Kovászna
    • -5°
      Kézdivásárhely
    • -5°
      Barót
    • -5°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • -1°
      Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -7°
      Beszterce
    • Déva
    • -1°
      Nagybánya
    • -2°
      Marosvásárhely
    • -2°
      Zilah
    • -1°
      Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -5°
      Brassó
    • -3°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6599 LEI
    • 1 USD = 3.8182 LEI
    • 1 GBP = 5.2494 LEI
    • 100 HUF = 1.5080 LEI

Aláírja vagy nem Petro Porosenko ukrán elnök az új oktatási törvényt?


-A A+

" />


Petro Porosenko ukrán elnök szerint az ukránoknak „szent joguk"” hogy tanulhassák anyanyelvüket, mellette nem tiltott második, harmadik vagy akár negyedik nyelvet tanulniuk, és ez megvalósulhat úgy, hogy közben nem sérülnek a nemzeti kisebbségek jogai. 

Ezt az államfő a hétvégén az Ukrajinszki Novini ukrán hírügynökségnek nyilatkozva fejtette ki arra a kérdésre válaszolva, hogy aláírja-e az új oktatási törvényt vagy visszaküldi a kijevi parlamentnek átdolgozásra. Porosenko kiemelte, hogy még nem kapta meg a törvényhozástól az elfogadott jogszabályt. 

A szeptember 5-én megszavazott oktatási törvény több országban - köztük Magyarországon - váltott ki tiltakozásokat, de belföldön is akadtak bírálói, köztük Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója. Ukrajnai magyar szervezetek arra kérték az államfőt, hogy vétózza meg a jogszabályt. A kijevi parlamenti pártok közül a Viktor Janukovics Oroszországba menekült volt ukrán elnök hívei által alapított Ellenzéki Blokk képviselői kérték Porosenkót, hogy ne írja alá a törvényt. 

Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter viszont az utóbbi napokban tett több sajtónyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy az államfő aláírja majd a jogszabályt a parlament által jóváhagyott tartalmával.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a hétvégén Kijevben tartott Jaltai Európai Stratégia (YES) elnevezésű nemzetközi fórumon a kulisszák mögött nyilatkozva újságíróknak megismételte, hogy Ukrajna ki akarja terjeszteni az ukrán nyelv oktatását a gyermekek számára, ezzel együtt nem akarja megfosztani a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelvükön történő oktatástól. „Amit javasolunk, az természetesen az oktatás megőrzése a nemzeti kisebbségek nyelvén, ez nemzetközi kötelezettségünk. Biztosítanunk kell viszont, hogy állampolgáraink tökéletesen elsajátítsák az ukrán nyelvet, hogy legyen jövőjük itt, Ukrajnában. Ez nagyon egyszerű: az ukrán nyelv oktatása tekintetében hozzá akarunk tenni, és nem elvenni a nemzetiségi nyelvek oktatásából" - hangoztatta a kijevi diplomácia vezetője. Megerősítette, hogy kész folytatni az oktatási törvénnyel kapcsolatosan felvetődő kérdések megvitatását azokkal az országokkal, amelyekben még kételyek vannak az új jogszabálynak a kisebbségi nyelvoktatásra vonatkozó rendelkezéseit illetően. 

Az ukrán parlament által megszavazott új oktatási törvény alapvetően a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018. szeptember 1-jétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. 

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye váltott ki tiltakozást több országban, köztük Magyarországon és Romániában. Ez azt mondja ki, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. A tantárgyaknak a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatása - az ukrán nyelv tanítása mellett - csak az első négy osztályban maradna meg, az is csupán az önkormányzati - vagyis nem állami - fenntartású tanintézetekben, azokban is csak külön osztályokban vagy csoportokban. Az 5. osztálytól felfelé már - az anyanyelvi tárgyak kivételével - a tantárgyakat ukránul oktatnák majd.
HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X


popup