EU-csúcs: nem született döntés kvótaügyben

Nem történt előrelépés a menekültek kötelező szétosztása ügyében az uniós csúcson. A cseh európai ügyi miniszter a találkozóról távozva újságíróknak úgy fogalmazott, hogy „szétfolyó tárgyalások” zajlottak a kérdésben eredménytelenül – számolt be róla az M1 Híradójában a közmédia brüsszeli tudósítója.

A Visegrádi Négyek, így Magyarország is megerősítette korábbi álláspontját, miszerint mindenekelőtt az EU külső határait kell megerősíteni, és minden más, migrációval kapcsolatos intézkedésekről csak ezután lehet tárgyalni.

Marad az EU-török paktum

Az uniós tagországok vezetőinek a tanácsülésen elfogadott, a migrációval foglalkozó zárónyilatkozatába ugyanakkor bekerült, hogy az Unió vezetői elkötelezettek az EU-török megállapodás mellett, nem kívánják azt felmondani. Sőt el is határozták, hogy lesz a közeljövőben egy EU-Törökország csúcs, egy viszonylag szűkebb körben az uniós és a török vezetők részvételével.

Pozitívan értékelték, hogy Görögország már megtette az első lépéseket az Európai Unió és Törökország között létrejött megállapodásban rögzítettek végrehajtásét illetően, ugyanakkor felszólították a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a közös cselekvési terv megvalósítását.

Paktum afrikai országokkal

Továbbra is támogatják a nyugat-balkáni migránsútvonal mentén fekvő országokat. Öt afrikai országgal pedig már folyamatban van a migrációs paktum előkészítése, illetve végrehajtása. Más országokkal pedig az  cél, hogy ilyeneket kössenek.

A migrációs paktumok lényege, hogy az országok pénzt, támogatást kapnak cserébe azért, hogy megállítsák az Európa felé tartó menekültáradatot, illetve visszafogadják a gazdasági bevándorlókat.

Megerősített támogatást ajánlottak az EU vezetői a líbiai parti őrségnek. Ez tulajdonképpen a Szófia művelet bevonásával zajlana, fő célja pedig az embercsempészekkel szembeni hatékonyabb küzdelem. Ezen felül segítséget ajánlanak Líbiának, hogy az ott rekedt mintegy 38 ezer migránst visszafordítsák oda, ahonnan elindultak.

A tavaly áterőltetett ideiglenes kvótákkal kapcsolatban ismét bekerült a zárónyilatkozatba egy lábjegyzet, amely kimondja, hogy Magyarország, Szlovákia és Lengyelország – vagyis azok az országok, amelyek a bíróságon támadták meg a tavalyi döntést – jogfenntartással élnek.

Johannis támogatja a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés elmélyítését

Klaus Johannis annak a véleményének adott hangot csütörtök este az Európai Tanács brüsszeli ülésén, hogy mélyíteni kell a NATO és az Európai Unió közötti együttműködést és figyelemmel kell kísérni a kelet-európai migrációs folyamatokat. A megbeszélések napirendjén szerepeltek a migránsáradat kezelése, kül- és belbiztonsági problémák, beleértve a védelmi kérdéseket is, gazdasági és külügyi problámák. 

Az államok jelenlévő vezetői egyet értettek abban, hogy meg kell erősíteni az unió védelmi kapacitását. Ebben az összefüggésben Klaus Johannis államfő a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés elmélyítése mellett foglalt állást.

A tanácskozáson 2017. január 31-től kezdve hat hónappal meghosszabbították az Oroszország elleni szankciókat, mert úgy értékelték, hogy nem halad megfelelőképpen a Minszki megállapodások életbe ültetése. 

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?