• 2018. november 14., szerda
    Aliz
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 11°
      Arad
    • Gyulafehérvár
    • 13°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 11°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • 10°
      Zilah
    • 11°
      Szatmár
    • Nagyszeben
    • 10°
      Temesvár
    • Brassó
    • 10°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6599 LEI
    • 1 USD = 4.1469 LEI
    • 1 GBP = 5.3479 LEI
    • 100 HUF = 1.4438 LEI

Megkerestük az Egyesült Államok magyar elnökjelöltjét


-A A+

Amikor az amerikai választásokról írunk, alig foglalkozunk a kisebb pártok jelöltjeivel. Pedig hónapok óta kampányol egy magyar származású jelölt, István Zoltán is, aki elsősorban a technológia és ember viszonyát hangsúlyozza, és akinek a neve már szóba került az Egyesült Államok alelnöki tisztségének várományosaként. A Maszol megkereste.

A Transzhumanista Párt elnöjelöltjeként István Zoltán – akinek szülei még Magyarországon születtek – hónapok óta járja az Egyesült Államokat az úgynevezett Halhatatlanság Busszal és kis csapatával, akik az élethosszabbításról, örök életről, kiborgokról, tudományról és technológiáról beszélnek. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy az amerikai jelölt és csapata a tudományos-fantasztikus regények rabjává vált, hadd jegyezzük meg: a Google munkatársa, a futurista Ray Kurzweil előrejelzései szerint, és a tudományos kutatásokat figyelembe véve a halál kikerülése 2029-re akár elérhetővé válik.

Transzhumanistaként István Zoltán azt vallja, hogy az ember képességei kibővíthetők, megerősíthetők a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, ez pedig teljesen átírja a jövőnket. Véleménye szerint például öt éven belül már minden második amerikai háztartásban jelen lesznek robotok, hamarosan telepatikusan kommunikálhatunk agyimplantátum segítségével, és arra is figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia kiszorítja az embert a munkaerőpiacról, ami lázadásokhoz vezethet.

Los Angelesben született. 21 évesen a National Geographic munkatársaként körbeutazta a világot, biográfiája szerint ötszáz, többnyire klasszikus könyv társaságában. Az évek során közel száz országot sikerült megismernie közelebbről. Számos sajtóorgánummal dolgozott együtt, köztük szerepel a CNN, a Fox News, a New York Times, San Francisco Chronicle, Huffington Post, Wired UK, BBC Radio, Travel Channel. A kasmíri háborúról készített munkájáért díjazták. Később egy nemzetközi környezetvédő szervezet, a WildAid igazgatója lett, amely a délkelet-ázsiai illegális kereskedelmeket hivatott megállítani. Az Egyesült Államokban ingatlanfejlesztéssel, filmkészítéssel, borászattal foglalkozó cégeket alapított. Nemrég megjelent A transzhumanista fogadás (The Transhumanist Wager) című regénye, amelyben a tudományos-technológiai fejlődést népszerűsíti. Korábban az Erdélyi Riportnak adott interjút.

Alelnöknek tenné meg az egyik nagy jelölt

Bár István Zoltánnak, a Transzhumanista Párt jelöltjének nincsenek ebben az évben esélyei arra, hogy a 2016-os választások győztese legyen, a CNET-en megjelent levelében azt írta, az egyik nagy párt jelöltje közölte vele: el tudja képzelni őt az Egyesült Államok alelnökeként. A Maszol megkereste őt, és hasonló témákról faggatta.

Válaszlevelében István Zoltán leírta, kampánya folyamatosan növekszik és erősödik, napról napra többen méltányoljak a transzhumanizmust – ehhez persze hozzájárul az is, hogy minden nap újabb technológiai fejlesztésekről hallani. Pozitív fejleményként könyveli el ugyanakkor, hogy a 21. században az öregedést betegségként kell értelmezni.

Kérdésünkre elmondta, egyetlen más elnökjelöltet sem támogat közvetlenül, véleménye szerint azonban mindhárom, az előválasztásokon még versenyben lévő jelölt előnyös volna  technológia és tudomány számára, főként az utóbbi kettő. (Bernie Sandersről korábban azt nyilatkozta: a transzhumanisták közt egyre több a fiatal, ezért sokan közülük őt támogatják, és maga is szimpatizál vele. Az Egyesült Államok ugyanakkor nem fog letérni a kapitalizmus útjáról, a következő 10-25 évben viszont – a robotok, szoftverek, a mesterséges intelligencia miatt – ez is változni fog).

Pártja aktív marad a választásokat követően is, de ő maga nem biztos abban, hogy négy év múlva is ezekben a színekben indul. „Talán a Libertariánus Pártot vagy a Demokrata Pártot választom 2020-ban és utána” – írta. Meggyőződése ugyanakkor, hogy a következő 8-16 évben valamikor elnökké választják, ehhez pedig arra van szüksége, hogy hírnevet szerezzen és jól végezze a munkáját.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X