• 2017. december 17., vasárnap
    Lázár, Olimpia
  • Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -1°
      Beszterce
    • -0°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6346 LEI
    • 1 USD = 3.9285 LEI
    • 1 GBP = 5.2711 LEI
    • 100 HUF = 1.4767 LEI

Miért nem tudott harmadszorra sem bekerülni az MKP a parlamentbe?


-A A+

A Most-Híd népszerűsége nem azért múlja felül a Magyar Közösség pártjáért, mert etnikai megbékélést hirdetett – véli Illyés Gergő. A politológust a szlovákiai választások eredményéről kérdeztük.

" />


A Most-Híd népszerűsége nem azért múlja felül a Magyar Közösség pártjáért, mert etnikai megbékélést hirdetett – véli Illyés Gergely. A politológust a szlovákiai választások eredményéről kérdeztük.

A Magyar Közösség Pártjának zsinórban harmadszor nem sikerült bekerülnie a pozsonyi parlamentbe. Mi az MKP újabb kudarcának magyarázata?

A kudarcot elsősorban a magyar pártnak kedvezőtlen részvételi adatokkal magyarázom. Észak-Szlovákiában magasabb volt a választási részvétel, mint Dél-Szlovákiában, és ez befolyásolta az MKP eredményét is. Berényi Józsefék nem tudták kellőképpen mozgósítani a magyar választókat Dél-Szlovákiában. Hiába szerzett az MPK a Most-Hídnál több szavazatot Dél-Szlovákiában. Ezt a szavazatkiesést Bugár Béláék Észak-Szlovákiában kompenzálni tudták, ahol szlovák szavazatokat is kaptak, és az országos trend azt eredményezte, hogy a magas szlovák részvétel miatt az MKP támogatottsága 5 százalék alá került. Egyébként eléggé földrengésszerű volt ez a választási eredmény a szlovák pártok szempontjából is.

Lehet-e tudni adatokat a vegyes párt, a Most-Híd szavazóinak etnikai megoszlásáról?

A legutóbbi választásokról még nem tudok friss adatokat erről. A Most-Híd támogatottságának korábbi járásonkénti megoszlásából kiindulva lehet felbecsülni az etnikai megoszlást. Azt látjuk, hogy az MKP kizárólag a déli – magyarok lakta – járásokban kapott szavazatokat a négy évvel ezelőtti választásokon, míg a Most-Híd jócskán kapott szavazatokat északon is, ahol egyáltalán nem élnek magyarok. Nyilván Bugárék is kapnak magyar szavazatokat, de a szlovákok részéről érkező támogatásnak köszönhetően érik el a parlamenti küszöböt. Egyébként még mindig több magyar szavaz a Most-Hídra, mint szlovák nemzetiségű.

Mi az oka annak, hogy egy vegyes párt, a Most-Híd folyamatosan népszerűbb az MKP-nál?

A Most-Híd elnöke, Bugár Béla Szlovákia egyik legnépszerűbb politikusa. A szlovákok körében is nagy az elfogadottsága, nem húzták rá azt a szélsőséges címkét, ami a külhoni magyar politikusokkal gyakran előfordul. Olyan politikus, aki szimpátiát tud ébreszteni, ez is magyarázza a Most-Híd sikerét. Másrészt olyan háttér, vállalkozói bázis állt Bugár Béla mögé, ami lehetővé tette azt, hogy profi kampányt folytassanak, meg tudják szólítani a szavazókat. Harmadsorban pedig olyan – szlovák – politikusokat tudtak kooptálni, akik helyi szinten nagyon erősek. Ez a hármas stratégia eddig nyerőnek bizonyult. Tehát szerintem nem az a Most-Híd sikerének magyarázata, hogy etnikai megbékélést hirdettek. Az MKP sikertelensége is részben ide vezethető vissza, hiszen egy elittörés következett be Felvidéken. A Most-Híd vezető politikusai az MKP-ből váltak ki. Ott nem úgy történt, mint nálunk, ahol jobboldalra váltak ki emberek az RMDSZ-ből, hanem egy teljesen más irányba, és az MKP karizmatikus vezetés nélkül maradt.

A szombati parlamenti választáson a felvidéki magyarok jelentősen alacsonyabb arányban mentek el voksolni, mint a szlovákok, ez okozta a magyar voksokra számító pártok és közülük leginkább a Magyar Közösség Pártja (MKP) korábbinál gyengébb szereplését - mondta az MTI-nek Öllös László politológus a voksolás eredményeit elemezve hétfőn. "Ez (az alacsony választási részvétel) az MKP-t, amely szinte kizárólag magyar szavazatokból él, különösen sújtotta" - hangsúlyozta. Rámutatott: a két, magyar szavazatokra számító párt, az MKP és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt közül a magyar lakosság körében az MKP világosan nyert, de ez kevés volt ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe. "Sokkal nagyobb mozgósítási képességre volna szükség, de ez most hiányzott" - jegyezte meg, rámutatva: a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest az MKP abszolút számokban vesztett néhány ezer voksot, de választói magját megőrizte, és ha választóinak részvételi aránya meghaladta volna a szlovák választókét, a párt minden bizonnyal bejut a parlamentbe.

Az MKP ellenben maga mögött tudta Orbán Viktor és a budapesti kormánypártok, sőt a Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezetek támogatását is. Ezek szerint ez nem elegendő?

Felvidéki barátaim mondják, hogy a szlovákiai magyarság más mechanizmusok alapján működik, mint az erdélyi magyarság. Ott a magyar közösség fogyásában sokkal nagyobb szerepet játszik az asszimiláció, mint az elvándorlás. Ez annak is a következménye, hogy Szlovákia gazdaságilag jobban áll, mint Románia, nem beszélve Szerbiáról vagy Ukrajnáról. Magyarországhoz közel állnak fejlettségben, nincs az a nyomás a felvidéki magyar közösségen, hogy átköltözzenek a határ másik oldalára. Eközben a szlovákság katolikus közösség, tehát sokkal erőteljesebb az asszimilációs szívóhatás is. Emiatt én egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a Fidesz annyira népszerű lenne a felvidéki magyarok körében. A külhoni magyar közösségek közül talán Felvidéken a legkisebb Orbán Viktorék támogatottsága.

Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője szerint a magyar-magyar politikai megosztottság mindenképpen szerepet játszott a hétvégi szlovákiai választás eredményeiben, és rövid távon is csak az együttműködés jelentheti a megoldást. A voksolást értékelve újságíróknak elmondta: a civil szervezetek - mint a Csemadok vagy a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által - szorgalmazott választási együttműködés a 6,5 százalékot szerzett Most-Híd és az MKP között nem jött létre. Ez mindenképpen arra sarkalta a magyarokat, hogy a megosztottságot látva távol maradjanak az urnáktól. Az, hogy az elmúlt tíz évben mintegy tíz százalékkal csökkent a déli járásokban a szavazókedv, ennek a politikai megosztottságnak tudható be - fejtette ki. Kitért arra is: hosszú ideig a magyar területek kiemelkedő aktivitást produkáltak, az elmúlt választásokon azonban már lehetett látni a választási kedv csökkenését; most ehhez Dunaszerdahely járás is csatlakozott, és az MKP gyenge szereplése javarészt ennek tudható be.

Földrengésszerű szlovákiai választási eredményeket emlegetett. Mit tart meglepetésnek?

Számomra a furcsa Robert Ficók pártjának, a Smernek a gyenge szereplése. Emellett kiesett két jobboldali, kereszténydemokrata párt a parlamentből. Olyan politikai szereplőkről van szó, akiknek komoly szerepe volt a rendszerváltásban és a szlovák állam megalakulásában. Számomra ez azt mutatja, hogy a szlovák választók egy részének is elege van a „hagyományos” pártokból. Ugyanakkor populista, szélsőjobb pártok is bekerültek a pozsonyi parlamentbe. Ezek a politikai erők túl tudták szárnyalni Robert Fico menekültellenes retorikáját. Másrészt ezek rendszertagadó pártok, amelyek az egész fennálló politikai rendet és a hagyományos pártokat tagadják meg. Ez egy újabb jelzés Közép- vagy akár Nyugat-Európa számára: a politikai elitnek oda kell figyelnie arra, hogy teljesen más elvárásokkal fordulnak feléjük a választók.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup