„Addig kell jártatnunk a szánkat, amíg megjön az eszük az EU döntéshozóinak”

Szakmaisággal, következetességgel, politikai és civil társadalmi összefogással lehet eredményeket elérni Európában a kisebbségvédelemben – nyilatkozta a Maszolnak Sógor Csaba, aki a múlt héten, az anyanyelv világnapján szervezett kerekasztal beszélgetést ebben a témában. Az EP-képviselőt az esemény után arról faggattuk: hogyan lehet az EU döntéshozóinak figyelmét felhívni arra, hogy nem lehet a kisebbségi kérdést szőnyeg alá seperni?

„A nemzeti kisebbségek ügyének szőnyeg alá söprése Kelet Európában azzal magyarázható, hogy ötven évig szünet volt a demokráciában” – nyilatkozta a Maszolnak a „Szőnyeg alá söpörve – Kisebbségi jogok Közép- és Kelet-Európában az EU-s csatlakozást követően” című kerekasztal beszélgetés után Sógor Csaba.

Az RMDSZ-es EP-képviselő szerint látni kell azt is, hogy az olyan régi uniós tagállamokban, mint Franciaország és Görögország is rendezetlen a probléma, igaz, hogy mindkét országot a baloldal vezette, igaz, hogy ennek ellentmond az, hogy az Európai Parlamentben jelenleg a baloldali pártok nyitottabbak a kisebbségek jogainak rendezésére, mutatott rá Sógor Csaba. Hozzátette: Európában léteznek fiatal demokráciák, amelyek úgy viselkednek mintha megkésett tinédzserkorukat élnék.

 „Például fiam idősebb, mint a szlovák demokrácia”, mutatott rá az EP-képviselő, aki szerint az ilyen társadalmakban bűnbakként azonosítják be a kisebbségeket. A gyengébb demokráciákban, belpolitikai válság idején – ami Kelet Európában legalább négyévente előfordul - még inkább kiéleződik a helyzet. Ehhez hozzáadódik a külpolitikai válság is, mint ami a Krími-félsziget problémája. Nehezíti a dolgot az úgynevezett szakadárok: katalánok és skótok ügye is.

„A románok mai napig nem értik, hogy mi sem örültünk a koszovói függetlenségnek. Annak örültünk volna, ha házon belül megoldják – fejtette ki Sógor Csaba, aki szerint mindehhez hozzáadódik a tudatlanság és közömbösség a nemzeti kisebbségek ügyével szemben. – A nyugatiak nagy része úgy gondolja, ők úgy ahogy megoldották a kérdést, és azt mondják oldjátok meg ti is otthon. Nem is értik, hogy mit akarunk, hiszen a kisebbségi kérdésekkel csak a migránsok és szexuális kisebbségek kapcsán találkoznak”.

Balkáni játék és a történelmi félelmek   

„A nyugatiak nem értik, hogy létezik egy ilyen balkáni játék, hogy amit megígérek azt nem csinálom meg, vagy amit csinálok arról nem beszélek” – véli Sógor Csaba, aki szerint kezdik már érteni az EP-ben, amikor azt mondja, hogy Romániában hiába fogadta el a kisebbségi törvényt a kormány, ha a parlamentben szőnyeg alá seperték, sőt még rá is tapostak, mondva, hogy az országban meg van oldva a nemzeti kisebbségek ügye. Az RMDSZ-es EP-képviselő arra is rámutatott, hogy működnek a történelmi félelmek.

Szlovákia például nem használta ki a határokon átnyúló regionális infrastrukturális pénzeket, nem építették meg az ipolyi és dunai hidakat, mert elhangzott az, hogy ha megépülnek jönnek a német és magyar tankok. Ugyancsak a történelmi félelem működik Magyarország és Románia viszonyában, hiszen míg Magyarországon megépült az autópálya, az Romániában a zöld mezőben végződik. „Úgy tűnik kevés pénzt adott az unió, mert az egyetlen autópályán működő határátkelőn, Nagylaknál csak egy zászlórúdra futotta, amin csak a román zászló van kitűzve” – mondta a politikus.

Hozzátette, hogy a történelmi félelmeket a térségben generálja az oktatási rendszer is, mivel „tovább tanítják a marxista hülyeségeket, mert a két világháború között is ezek a félelmi reflexek működtek. Sógor Csaba szerint ezeket valahogy le kellene győzni, egyezségre jutni egymással, példaként szolgálhatnak a skandináv országok, ahol a hozzánk képest magas életszínvonal annak köszönhető, hogy a szociális kohézió és a kisebbségi jogok szavatolása kéz a kézben jár, vagyis ha rendeződtek a kisebbségi jogok jobban működik a gazdaság.

„Az is megérti, aki soha nem foglalkozott politikával, hogy ha szomszédommal állandóan perlekedünk, nem lesz se időnk se energiánk azon gondolkodni, hogy ketten együtt hogyan tudnánk jobban gazdálkodni, vagy a terményeinket együtt értékesíteni” – példázódott a politikus.   

Sógor Csaba, az RMDSZ EP képviselője múlt héten, az anyanyelv világnapjához kapcsolódóan Brüsszelben, az Európai Parlamentben szervezett konferenciát, ahol az uniós tagország Románia és Szlovákia valamint a tagságra pályázó Szerbia és Ukrajna nemzeti kisebbségeit érintő kérdéseket ismertették. Sógor Csaba rámutatott, hogy a kisebbségi kérdés rendezetlensége nem csak az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott vagy csatlakozni kívánó országokra jellemző, hanem régi tagállamok – Franciaország és Görögország - is hasonló problémákkal küzd. A „Szőnyeg alá söpörve - Kisebbségi jogok Közép- és Kelet-Európában az EU-s csatlakozást követően” címet kerekasztal beszélgetésen Veress Emőd ügyvéd, egyetemi tanár az erdélyi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyzetéről számolt be, Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) vezetője a marosvásárhelyi kisebbségi nyelvhasználati nehézségekről tartott beszámolót. Csáky Pál, Szlovákia volt miniszterelnök helyettese, EP-képviselő a felvidéki magyar közösség helyzetét ismertette, míg az uniós csatlakozásra készülő Szerbiában élő vajdasági magyar közösség képviseletében Deli Andor EP képviselő szólalt fel, valamint az Ukrajnai helyzetet Bocskor Andrea a kárpátaljai magyar közösség EP képviselője mutatta be. Az eseményen részt vevő Winkler Gyula és Tőkés László EP képviselők egyetértett abban, hogy más országok nemzeti kisebbségeinek képviselőivel összefogva lehet előbbre vinni az ügyet.

Románia negatív Nobel-díjat érdemelne

A kisebbségek védelme benne van Románia alkotmányában és 1990 óta több száz kisebbségek jogait szavatoló törvényt fogadtak el, ezek betartásáért viszont minden négy évben, vagy rövidebb mandátumok esetén ismételten meg kell küzdeni, mutatott rá az EP-képviselő. Hozzátette, hogy a romániai magyar kisebbség állandóan védekezésbe szorul, „ez a románoknak egy sikeres stratégiája”, ezért ha lenne negatív értelemben vett Nobel-díj, ezért megkaphatnák. Sógor Csaba hozzátette, most éppen Magyarország és Lengyelország kapcsán van vita arról, hogy szükség van egy jogállamiságot, demokráciát felügyelő mechanizmusra. Ezekben a kérdésekben viszont nem büntetni kell, hanem párbeszédet folytatni és megelőzni.

„Nem örültünk annak, hogy épp Magyarország és Lengyelország kapcsán jutott eszükbe, hogy kidolgozzák az ellenőrző mechanizmust, de ha már ez van,  bele kell kapaszkodni, és azt mondani, hogy alkalmazzák minden tagállam esetében”, mondta Sógor Csaba, aki szerint Görögországban is inkább morális válság van mint gazdasági és pénzügyi, hiszen nem lehet tanító, aki nem ortodox. Szerinte az európai döntéshozók rájöttek, hogy Románia és Bulgária „vastagon kicselezte” az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, ezért csatlakozás előtt Horvátországgal szemben szigorúbb feltételeket szabtak, a csatlakozni vágyó Szerbiával még szigorúbbakat. „Ezt a brüsszeli konferenciát is azért szerveztünk, hogy az ezután csatlakozni óhajtókkal ne járjon úgy az unió, mint Romániával vagy Szlovákiával” – jelentette ki.

A politikai és civil társadalom összefogására van szükség

Szakmaisággal, következetességgel, politikai és civil társadalmi összefogással lehet eredményeket elérni a kisebbségvédelemben, véli az RMDSZ EP-képviselője, aki szerint a megyei és helyi önkormányzatokban és a parlamentben a legjobbnak kell lenni, nem azért, hogy dicsekedhessenek vele, hanem hogy a többiek lássák ezt. Az Európa Parlamentben lévő pártok közül az egyéves mérleg megvonásakor kiderült, hogy az RMDSZ-nek volt a legjobb jelenléte, ami azért fontos, mert ha nincsenek jelen, a többieknek eszükbe sem jut, hogy léteznek – részletezte.

Elmondta, hogy az európai döntéshozókkal állandóan beszélni kell, mert ötévente cserélődnek a képviselők, és az újakat mindig fel kell világosítani, hogy megoldatlan a nemzeti kisebbségek problémája. Emellett szövetségeseket kell keresni más európai vagy Európán kívüli kisebbségi szervezetekben, hiszen az unión kívüli problémák bemutatásával rá lehet erősíteni az unión belüliekre is.

„Ez a dolgunk, hogy állandóan jártassuk a szánkat, és melegen tartsuk a vasat”, mondta Sógor Csaba, aki szerint ott, ahol nem működik a politikai vonal, a civil társadalomra van szükség. „A nagycsaládosoknak és nemzeti kisebbségeknek nincs annyi idejük utcára vonulni és cirkuszolni, mint a szexuális kisebbségeknek. Ez is lehet megoldás, de az emberek elfáradtak, viszont a civil társadalomnak egyéb eszközei is vannak. Jobban össze kellene kapcsolódnia a politikai es civil társadalom, a kettő egymás nélkül nehezen megy” – nyilatkozta az RMDSZ-es EP-képviselő. 

Várjuk ki, míg megjön az eszük

Sógor Csaba kifejtette: nem mondtak le arról, hogy az Európa Parlamentben valamikor lesz egy egyéni jelentés a kisebbségek helyzetéről. Dolgoznak ezen, de a házbizottság eddig leszavazta. Előrelépés viszont hogy az Európai Néppártban (EPP) tavaly első alkalommal lezajlott egy szakmai meghallgatás ebben a kérdésben, ezt követi általában a jelentés vagy a politikai vita. Emellett rájöttek szerinte az EU-ban, hogy az európai polgári kezdeményezés lehetősége nem a legsikeresebb, és folyik a vita arról, hogy megváltoztassák az erről szóló jogszabályt.

Ugyanakkor látni kell, hogy az 500 millió embert képviselő Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament is összecsuklott másfél millió menekülttől, ami azt mutatja, hogy mennyire törékeny még az Európai Unió. „Eltelt néhány generáció, amióta nem volt háború, így elfelejtették, hogy miből indult az unió. Bízok abban, hogy mindenkinek megjön az esze és rájönnek, hogy érdemes és hasznos tiszteletben tartani a kisebbségek jogait” – összegzett brüsszeli beszélgetésünkkor Sógor Csaba.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?