NATO-főtitkár: gyors támadásra volnának képesek az oroszok

Oroszország olyan katonai képességeket vont össze az ukrán határ mentén, valamint Ukrajnán belül is, hogy újabb támadási szándék esetén nagyon rövid idő leforgása alatt akciót tudna indítani Kelet-Ukrajnában - mondta hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg, az atlanti szövetség főtitkára.

"Az elmúlt hetekben és hónapokban azt láttuk, hogy Oroszország tovább támogatja a szeparatistákat nehézfegyverekkel, tüzérséggel, fejlett légvédelmi rendszerekkel, kiképzéssel, valamint (saját) erőkkel is" - közölte.

Ez - állapította meg - ellentétes a kelet-ukrajnai helyzet békés, politikai eszközökkel történő rendezésének előfeltételeit megteremteni hivatott minszki megállapodáscsomaggal. Megerősítette a NATO azon álláspontját, hogy az ukrajnai válságot a fehérorosz fővárosban Ukrajna és Oroszország, valamint Németország és Franciaország csúcsvezetője által kidolgozott csomag előírásainak maradéktalan végrehajtásával kell megoldani.

Azt természetesen a NATO sem tudja, mik az orosz szándékok - tette hozzá a főtitkár, de az erőösszevonást, mint fogalmazott, "mélységes aggodalommal" szemlélik Brüsszelben. Felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel a szakadárok támogatásával, tartsa tiszteletben a demarkációs vonalat, és érvényesítse befolyását a szeparatisták között a minszki megállapodás betartása érdekében.

Sajtótájékoztatóján Stoltenberg kérdést kapott a földközi-tengeri helyzettel, az Észak-Afrikából - zömmel Líbiából - Európa felé tartó menedékkérőkkel, illetve az őket az EU-ba bejuttatni próbáló embercsempészek elleni, tervezett uniós fellépéssel kapcsolatban is. Elmondta, hogy a NATO támogatja az embercsempészek elleni harcra vonatkozó európai elképzeléseket. Maga a szövetség azonban eddig nem kapott felkérést konkrét segítségnyújtásra, arra, hogy katonai szerepet vállaljon ebben a küzdelemben - tette hozzá. 

A főtitkár beszámolt arról, hogy a NATO-országok külügyminiszterei szerdán és csütörtökön a törökországi Antalayában folytatnak eszmecserét arról, milyen teendői adódnak a szövetségnek a biztonsági környezet megváltozásának következtében. Áttekintik a korábbinál magabiztosabb orosz fellépésből fakadó problémákat, illetve a Közel-Keleten és Észak-Afrikában ingatagabbá vált helyzetet. A NATO-külügyminiszterek találkoznak a szövetséggel szorosan együttműködő partnerországok képviselőivel, külön megbeszélést folytatnak ukrán hivatali kollégájukkal, valamint megvitatják az afganisztáni helyzetet.

Ez utóbbival kapcsolatban nevük mellőzését kérő brüsszeli diplomaták elmondták: az afganisztáni biztonsági körülmények azt indokolják, hogy egyelőre ne csökkentsék a tervezett minimális szintre a továbbra is a közép-ázsiai országban tartózkodó külföldi erők létszámát. Tavaly az esztendő végén a NATO vezette afganisztáni harci küldetés lezárult, és ez év január elsejével új, nagyságrendekkel kisebb létszámú, immár nem a tényleges harci műveletekre, hanem kiképzésre, tanácsadásra támogatásra összpontosító új misszió vette kezdetét. Az elképzelések szerint ennek a missziónak is tovább csökkenne majd idővel a létszáma.

Kimaradt?