Lesz-e magyar képviselő a kijevi parlamentben?

Hatévnyi szünetet követően újból lehet magyar képviselője az ukrán parlamentnek, miután a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) három egyéni választókerületben indított képviselőjelölteket a vasárnapi törvényhozási választásokon, míg az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) jelöltje a kormányzó Régiók Pártja (PR) választási listáján befutónak számító helyet kapott.kiev-verkhovna-rada-ukrainian-parliament-01

Tíz év után ismét vegyes választási rendszerben - fele-fele arányban pártlistán és egyéni jelöltek közül - választhatják meg az ukrán választópolgárok 450 parlamenti képviselőjüket. A kárpátaljai magyarok ezúttal mind a pártlistás, mind az egyéni jelöltes választásban érdekeltek.

Mivel a magyar szervezeteknek nem sikerült elérniük az ukrán választási hatóságoknál, hogy a korábban több parlamenti cikluson átívelő gyakorlatnak megfelelően magyar többségű egyéni választókerületet alakítsanak ki Kárpátalján, a KMKSZ úgy döntött, három olyan egyéni választókerületben állít parlamenti képviselőjelöltet, ahol számottevő a magyar nemzetiségű választók aránya.

A KMKSZ elnöke, Kovács Miklós a Nagyszőlős központú, míg a két alelnöke közül Brenzovics László az Ungvár központú, Gulácsy Géza pedig a Munkács központú választókerületben indult a parlamenti mandátum megszerzéséért. Mindhármuknak olyan riválisokkal kell felvenniük a küzdelmet, akik jelentős politikai befolyással és erős gazdasági háttérrel rendelkeznek az adott körzetekben. kmksz

A KMKSZ képviselőjelöltjei abban bíznak, hogy a hónapokon át folytatott, a magyarok mellett az ukrán nemzetiségű szavazókat is megszólító intenzív kampányuknak köszönhetően sikerülhet megszerezniük a kijevi parlamentbe való bejutáshoz elegendő számú voksot.

gajdosEséllyel indul a törvényhozási választásokon Gajdos István, az UMDSZ elnöke, Beregszász polgármestere, aki a befutónak számító 74. helyet kapta meg a magyar szervezettel szövetségben álló PR választási listáján. Az UMDSZ még 2009-ben kötött együttműködési megállapodást a PR akkori államfőjelöltjével, Viktor Janukovics jelenlegi elnökkel.

Az esélyesnek minősülő listás helyért cserébe az UMDSZ a voksoláson a PR-t és annak egyéni képviselőjelöltjeit támogatja Kárpátalja mind a hat választókerületében.

A választás vegyes rendszerű, a 450 fős Verhovna Rada fele pártlistákról, másik fele pedig a 225 egyéni körzetből kerül ki. Egy jelölt vagy csak listán, vagy egyéniben pályázhat a képviselői posztra.

Pártlistát 22 politikai erő állított, közülük egy a kampány közben visszalépett. A pártoknak a szavazatok legalább öt százalékát kell megszerezniük ahhoz, hogy bejussanak a törvényhozásba. A központi választási bizottság több mint 5200 jelöltet regisztrált. Összesen 87 párt indított jelölteket.

A választásokat csaknem 3800 nemzetközi megfigyelő követi figyelemmel, és a belügyminisztérium közlése szerint várhatóan 65-70 ezer rendőr felügyeli majd a rendet.

A közvélemény-kutatási eredmények szerint négy párt számít biztos befutónak. A Viktor Janukovics ukrán elnök mögött álló Régiók Pártja áll a felmérésekben az első helyen. A párt, amelynek listavezetője Mikola Azarov miniszterelnök, főként a politikai és gazdasági stabilitás megteremtésére tette a hangsúlyt kampányában. Azarov a péntek esti kampányzáró tévévitában ígéretet tett arra, hogy folytatják eddigi munkájukat a jóléti állam megteremtése érdekében, viszont pártja a realitásokból indul ki, megteszi, amit az adott körülmények között megtehet. ukran

A második helyen a hétéves börtönbüntetését töltő exkormányfő, Julija Timosenko mögött álló Egyesült Ellenzék-Batykivscsina áll, amelynek listavezetője Arszenyij Jacenyuk. A párt elsősorban Ukrajna nyugati, európai orientációjára teszi a hangsúlyt, illetve azt tekinti fő feladatának, hogy leváltsa a jelenlegi vezetést, és elérje Timosenko szabadon bocsátását.

A világbajnok ökölvívó Vitalij Klicsko UDAR (Ütés) nevű pártja a felmérések szerint a kampány végére csaknem beérte népszerűségben az Egyesült Ellenzéket. A párt a választókat főként azzal akarta meggyőzni a kampányban, hogy friss erőként jelenik meg a parlamentben. Listavezetőjük, Vitalij Klicsko kijelentése szerint a párt szintén Ukrajna európai integrálódását tűzte ki célul, továbbá legalább olyan életszínvonal elérését, mint amilyen a közép-európai térség országaiban van.

A negyedik helyen álló Kommunista Párt - listája élén Petro Szimonyenko pártelnökkel - főként a szovjet időszak iránt nosztalgiát érzők táborát célozta meg, valamint az oligarchák visszaszorítását ígéri a "visszaadjuk az országot a népnek" kampányszlogennel.

A korrupció visszaszorítása, a nyugdíj- és béremelés, a szociális, az egészségügyi szféra, valamint az oktatás fejlesztése eltérő formában, de valamennyi párt programjában szerepel.

A BBC Ukrajina portálján közzétett elemzés szerint annak ellenére, hogy az ukránok jelentős része kiábrándult a politikából, szakértők magas részvételt jósolnak.

Urnazárás után rögtön várhatók exit poll-eredmények.

Kimaradt?