BBC

BBC: Európa „hazátlan népei” között a székelyek

A szeptemberben esedékes skót függetlenségi népszavazás apropóján veszi számba Európa függetlenségért harcoló nemzeti közösségeit a BBC internetes portálja. A nyolcas listát a romániai magyarok zárják.

A Skót függetlenség: ezek az európai népek vetik vigyázó szemeiket Edinburgh-ra című cikk romániai magyarokra vonatkozó részét a székelyföldi autonómiáért meghirdetett tüntetések alkalmával Budapesten készült képpel illusztrálják. „Székelyföldnek is nevezik a zömében magyarok lakta romániai régiót” – magyarázza a BBC a képet.

A brit közszolgálati média internetes portálja szerint „a magyarok között széles körben elterjedt álláspont, hogy Románia egyes nyugati részei tulajdonképpen őket illeti meg”. A cikk megemlíti, hogy a második világháború után hatalomra került kommunista rezsim bezárta a magyar nyelvű iskolákat és tiltotta a magyar helységnevek használatát. „1989-ben egy magyar nemzetiségű lelkész védelmére szerveződött tüntetések robbantották ki a román forradalmat, amely végső soron megbuktatta Nicolae Ceausescu autokrata rezsimjét” – méltatja neve megemlítése nélkül Tőkés Lászlót a BBC.

A cikk elsőként a katalánokat említi, akik „hosszú időre visszanyúló autonómiaküzdelemmel” a hátuk mögött a skótokhoz hasonlóan függetlenségi referendumra készülnek 2014. november 9-én. A spanyol kormány hisztérikusan ellenzi a népszavazás megtartását, Mariano Rajoy kormányfő illegálisnak nevezte a katalánok kezdeményezését. Ugyancsak Madriddal van elszámolnivalója a baszk kisebbségnek is, amely 1970 óta folyamatosan bővülő autonómiával rendelkezik. A flamandok körében egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert azok a politikai alakulatok, amelyek a Belgium megszűnéséhez vezető függetlenséget hirdetik. Az észak-olaszországi Padánia és Veneto régiók arra hivatkozva szeretnének elszakadni Rómától, hogy nem kívánják tovább pénzelni a szegényebb és korruptabb déli országrészeket. Az önmagát egységes nemzetállamként hirdető Franciaországnak is meggyűlhet a baja két, kifele kacsintgató népcsoporttal: a bretonok és a krozikaiak körében is egyre erőteljesebb az elégedetlenek hangja.  

A szerző megszólaltatja Dr. Erin Marie Saltmant, a Quilliam Alapítvány magyar-szakértőjét, aki szerint a romániai magyarság helyzete sokat javult a kommunizmus bukása óta. Ugyanakkor megemlíti, hogy Erdély Romániához csatolását az I. világháború utáni békeszerződéskor a magyarok többsége még mindig „nemzeti tragédiaként” éli meg. „Ezzel a gondolattal alapjában mind a jobb-, mind pedig a liberális baloldal egyetért, viszont az utóbbi 10 év alatt a jobboldali és szélsőjobboldali alakulatok politikai tőkeszerzés céljából kisajátították” – mondja Saltman. Hozzáteszi: Székelyföldön bármerre mész, mindenhol Nagy-Magyarországot ábrázoló matricákba botlasz.

A cikk a továbbiakban felidézi, hogy 2013-ban több ezres erdélyi magyar tömeg követelt önrendelkezést. A magyar kormány támogatja a romániai kisebbség célkitűzését, viszont a román hatóságok arra hivatkozva ellenzik az autonómiát, hogy az az ország szétdarabolásához vezetne. Saltman szerint „egyelőre nem sokan” vannak napirenden a skót népszavazással Magyarországon és Romániában, viszont ez megváltozhat, ha Skócia a függetlenség mellett dönt.

Kimaradt?