Karácsony Gergely lenácizta Wass Albertet

FRISSÍTVE: A budapesti közterek átnevezése apropóján nácinak nevezte Wass Albert erdélyi írót Karácsony Gergely, a magyar főváros frissen megválasztott főpolgármestere.

„Mondjuk a Wass Albert térnek nem nagyon örülök, megmondom őszintén, tehát a Széll Kálmán legalább nem volt – hogy mondjam – náci vagy náci kollaboráns. (…) Wass Albert írói munkássága nem írja felül politikai támadhatóságát” – mondta Karácsony Gergely. A mondat az alábbi felvétel 27:23 percénél hangzik el. 

 
 

Mint ismeretes, a múlt hétvégi helyhatósági választásokon Budapest főpolgármesteri székét az ellenzéki pártok által támogatott Karácsony Gergely nyerte meg, aki a  szavazatok 50,86 százalékát kapta. Második helyen a korábbi városgazda, Tarlós István (FIDESZ-KDNP) végzett 44,10 százalékkal. 

Ki volt Wass Albert?

Wass Albert a magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást se venne róla, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik. Masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül. Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt - írja a Wikipédia.

A kommunizmus éveiben Romániában betiltották a könyveit, műveit csak a rendszerváltás után lehetett kiadni Magyarországon. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című hazai felmérésben a közönségszavazatok alapján az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét a szavazók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! meg a Kard és kasza.

FRISSÍTÉS: A vitatott író életének és életművének egyik legszakavatottabb kutatója, Ágoston Vilmos megállapította: Wass Albert jóindulattal az a mélykonzervatív, lelkében még a hűbériségben élő földbirtokos volt, aki magyarként elismerte ugyan jobbágyait, de fényévnyi távolságra az ő megközelíthetetlen osztályától: földtúró, vadászaton fegyverhordozó, cseléd. A román (az ő szemében oláh) paraszt még alantasabb, mert elorozza az ősi magyar földet. Csak jóindulattal lehet így jellemezni, mert a még szigorúbb kritérium szerint Wass gróf tekinthető akár szélsőjobboldalinak is, aki Hitler náci birodalmával rokonszenvezett. Még Amerika befogadottjaként is azt a rögeszmét hajtogatta, hogy Roosevelt elnök kormányzata bűnös volt Kelet-Európa szovjet leigázásában. Őszerinte Sztálin helyett Hitlerrel kellett volna szövetséget kötnie, közösen legyőzni Moszkvát, így állhatott volna helyre Nagy-Magyarország, semmisült volna meg Trianon. 

A kolozsvári népbíróság 1946. március 13-án távollétében – apjával együtt – „háborús bűnökért és gyilkosságért” halálra ítélte. Az író és családja szerint hamisan vádolták azzal, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatok egyik egységét Omboztelkén, majd később Vasasszentgothárdon is, felbujtotta egy román ortodox pópa és családja, magyar szolgálójuk, néhány helyi román lakos és a helyi zsidó kereskedő kivégzésére. A román hatóságok többször is kérték kiadatását, 1979-ben az USA Igazságügyi Minisztériuma többszöri átvizsgálás után, nem kellő megalapozottságára hivatkozva elutasította a kérelmet. Ez történt akkor is, amikor a Wiesenthal-alapítvány tett feljelentést ellene, mivel azok között, akiknek kivégzésére állítólag parancsot adott, két zsidó is volt. Az USA az ügy megvizsgálása után ejtette a vádakat.

Kapcsolódók

Kimaradt?