• 2018. október 16., kedd
    Gál
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -0°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • 10°
      Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6663 LEI
    • 1 USD = 4.0270 LEI
    • 1 GBP = 5.2963 LEI
    • 100 HUF = 1.4392 LEI

Kisebbségvédelmi keretszabályozást sürget az Európai Parlament LIBE-szakbizottsága


-A A+

A kisebbségek védelméről szóló eddigi legátfogóbb jelentését fogadta el szerdán az Európai Parlament LIBE-szakbizottsága.

Sógor Csaba szerint a jelentés számos olyan problémában sürget előrelépést, amelyekkel a romániai magyar közösség is nap mint nap szembesül. Legnagyobb hozadéka lehet, hogy egyértelműen megfogalmazza egy európai kisebbségvédelmi keretszabályozás felállításának szükségességét.

„Nagyon sok módosító javaslatunk került bele ebbe a dokumentumba. Olyan érveket, problémákat és megoldási javaslatokat sikerült elfogadtatnunk a szakbizottságban, amelyeket évek óta képviselünk az európai porondon és amelyek rendkívül fontosak a romániai magyarságnak” – összegzi Sógor Csaba az elfogadott dokumentum jelentőségét.

Az EU-ban élő kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, Nagy József felvidéki képviselő jelentés-tervezetét június óta tárgyalja az Európai Parlament illetékes szakbizottsága, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE).

„A minimumszabályok tulajdonképpen azt jelentik, hogy ebben a dokumentumban részletesen leírjuk azokat a jogokat, amelyekkel az Unión belüli nemzeti kisebbségeknek rendelkezniük kellene, mint például a tényleges egyenlőség érvényesülése, az identitáshoz és saját kultúra megőrzéséhez, az anyanyelvhasználathoz és anyanyelvi oktatáshoz való jog. Felszólítjuk az Európai Bizottságot ezeknek a jogoknak az uniós jogi keret általi biztosítására” – magyarázza az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő.

Egy minél átfogóbb és erőteljesebb dokumentum megalkotása érdekében Sógor Csaba Csáky Pál MKP-s felvidéki magyar képviselőtársával közösen több mint ötven módosító javaslatot nyújtott be a jelentéstervezethez. Ezek által mondja ki a jelentés, hogy nem volt észszerű az EU eddigi hozzáállása, amely magától értetődőnek tartotta azt a feltételezést, hogy a tagállamok biztosítják a kisebbségi jogokat, illetve az, hogy az EU ezen a téren eddig csupán a korlátolt hatékonyságú külső ellenőrzési eszközökre támaszkodott: az ENSZ, az Európa Tanács vagy az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásaira. Ezért hangsúlyozza, hogy olyan átfogó európai uniós kisebbségvédelmi rendszert kell kialakítani, amely saját magas szintű standardokon alapszik és amelyet megbízható ellenőrzési, felülvizsgálati mechanizmus egészít ki.

Ez az uniós jogvédelmi keret lehet a garancia a „koppenhágai dilemma” feloldására is: a jelentés hangsúlyozza, hogy jelenleg semmilyen garancia nincs arra, hogy az EU-s csatlakozást követően is betartsák a tagállamok a kisebbségek védelmére vonatkozó kötelezettségeiket – magyarázza Sógor Csaba.

Fontos javaslatok kerültek be a dokumentumba

„Módosítóink révén szintén sikerült egyértelművé tenni ebben a dokumentumban, hogy a kisebbségek tényleges egyenlőségét célzó és a diszkriminációellenes intézkedések nem ugyanazt jelentik. A diszkrimináció elleni fellépés nem fog egyetlen nemzeti kisebbséget sem megmenteni az asszimilációtól, ezért szükséges a nemzeti kisebbségek védelmét garantáló európai jogi keret megalkotása. Csupán ezáltal lehet biztosítani az identitás, a sajátos kultúra megőrzését, a nyelvhasználatot vagy éppen az anyanyelven való oktatást a kisebbségek számára” – részletezi a képviselő.

Sógor Csaba elmondta, emellett több pontszerű, a romániai magyarság szempontjából rendkívül fontos javaslata is bekerült a dokumentumba. Például olyan választási rendszerek és törvények szorgalmazása, amelyek elősegítik a nemzeti kisebbségek képviseletét, pénzügyi erőforrások központi költségvetésből való biztosítása a kisebbségi jogok érvényesítésére, egyedi oktatási rendszerek vagy különleges tantervek alkalmazása a kisebbségi nyelven tanulók esetében, az anyanyelvi felsőoktatás és a szakértők anyanyelven való képzésének fontossága, beleértve az orvosi képzés kisebbségi nyelven történő hozzáférésének rendkívüli fontosságát.

„Sikerült elfogadtatnunk ugyanakkor azt is, hogy a dokumentum hivatkozásként említi a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést, amely az összegyűjtött több mint egymillió aláíráson keresztül fejezi ki az európai polgárok igényét az európai kisebbségvédelem megerősítésére vonatkozóan” – tájékoztat az EP-képviselő.

A LIBE-szakbizottság által most elfogadott dokumentum decemberben kerül az Európai Parlament plénuma elé szavazásra.


HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X