Külföldi reakciók a Sargentini-jelentés megszavazása után
  • 2018. szeptember 22., szombat
    Móric
  • 14°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 13°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 13°
      Székelykeresztúr
    • 10°
      Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 16°
      Arad
    • 14°
      Gyulafehérvár
    • 18°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 15°
      Nagybánya
    • 14°
      Marosvásárhely
    • 15°
      Zilah
    • 16°
      Szatmár
    • 14°
      Nagyszeben
    • 16°
      Temesvár
    • Brassó
    • 16°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Külföldi reakciók a Sargentini-jelentés megszavazása után


-A A+

Mint korábbi cikkünkben írtuk, az Európai Parlament szerdán 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést. 

A kezdeményező EP-képviselő nevét viselő Sargentini-jelentés elfogadása mellett nem mentek el szótlanul az európai kancelláriák sem. 

Franciaország üdvözli az Európai Parlament határozatát

Franciaország üdvözli az Európai Parlament "erős jelzését", amellyel szerdán elítélte az uniós értékek "rendszerszintű fenyegetettségét" Magyarországon, és elindított egy "olyan ritka eljárást", amely szankciókhoz is vezethet a magyar kormány ellen - tudatta szerdán a francia elnöki hivatal.

„Franciaország üdvözli az Európai Parlament álláspontját" - közölte az Elysée-palota a francia hírügynökséggel. Az elnöki hivatal üdvözölte, hogy a döntés olyan "széles támogatottsággal" történt, amelynek köszönhetően "az európai pártokon belül is egyértelművé vált a helyzet, mindenekelőtt az Európai Néppárton belül", ahogy azt Emmanuel Macron francia elnök a múlt héten remélte.

A köztársasági elnök múlt csütörtökön Luxembourgban felszólította a konzervatív pártokat tömörítő EPP-t, hogy - mint fogalmazott - tegye világossá álláspontját, szerinte ugyanis választania kell, hogy Angela Merkel német kancellárt vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt támogatja. 

Párizs álláspontja szerint az államfő által az elmúlt hetekben hét uniós országban tett látogatásain is hangoztatott törésvonal a "haladáspártiak és a nacionalisták között" kerül mostantól a jövő májusi európai parlamenti választások előtti kampány középpontjába. A strasbourgi szavazás a francia elnökség szerint "bebizonyította, hogy lehetséges pártok feletti összefogás az értékek mentén".  

A francia kormánypártnak, az Emmanuel Macron által 2016-ban létrehozott Köztársaság lendületben nevű mozgalomnak nincsen európai parlamenti képviselete. 

Matteo Salvini támogatásáról biztosította Orbán Viktort

Matteo Salvini, a Liga olasz kormánypárt vezetője, belügyminiszter közösségi oldalán fejezte ki támogatását Orbán Viktornak az Európai Parlamentben (EP) tartott szavazást követően szerdán.

Bejegyzésében Matteo Salvini kiemelte Orbán Viktornak az EP-ben tartott előző napi beszéde azon mondatait, amelyekben a magyar kormányfő kijelentette, hogy Magyarország nem enged a zsarolásnak és megvédi határait. 

A Liga vezetője bátornak nevezte Orbán Viktor szavait, és támogatását fejezte ki a magyar miniszterelnöknek. Matteo Salvini azt írta: "NEMET kell mondani a szankciókra, NEMET egy szabadon megválasztott kormány elítélésére". 

Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdL) jobboldali párt parlamenti képviselőivel és szenátoraival Magyarország római nagykövetségénél tartott szolidaritási megmozdulást. Meloni, aki a márciusi olasz választási kampánya keretében Budapestre utazott, hogy Orbán Viktorral találkozzon, kijelentette: a FdL a magyar nép és Orbán Viktor oldalán áll, akit azért büntetnek, mert van bátorsága nemet mondani Európa iszlámosítására. 

Maurizio Gasparri, a Silvio Berlusconi által vezetett Hajrá Olaszország (FI) szenátora hihetetlennek nevezte az EP "Orbán-ellenes" döntését. Kijelentette, a magyar miniszterelnök mindig magáénak mondhatja az olasz jobbközép elismerését azért az egyértelmű és következetes kiállásért, amellyel a keresztény értékeket és a saját történetére, szerepére, identitására büszke Európát védi. Az olasz politikus kiemelte, hogy az EP döntésének semmilyen következménye nem lesz, mivel a tagállamok kormányai ezt nem fogják megerősíteni. 

Laura Boldrini a baloldali Szabadság és Egyenlőség (LeU) képviselője, a római parlament alsó házának volt elnöke üdvözölte a Magyarországról szóló EP-szavazás eredményét. A képviselő Giuseppe Conte kormányfőt kérdezte arról, hogy miként foglal állást, miután az egyik kormánypárt Liga a Sargentini-jelentésre igennel, a másik kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S) pedig nemmel voksolt.

Lengyel kormányszóvivő: szolidárisak vagyunk Magyarországgal

A lengyel kormány nyugtalansággal fogadja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás kezdeményezését Magyarországgal szemben, szolidáris Budapesttel - hangsúlyozta Joanna Kopcinska lengyel kormányszóvivő szerdán az MTI-nek nyilatkozva. A szóvivő nyilatkozatában arra reagált, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést. Leszögezte: az Európai Unió (EU) a tagállamok sajátos jogi, alkotmányjogi, történelmi hagyományainak kölcsönös tiszteletén alapszik, ezen elv tisztelete különösen az EU jelenlegi válsága fényében fontos. Álláspontja szerint a döntés "nem járul hozzá az EU megerősítéséhez, sőt, veszélyezteti egységét, felesleges megosztást teremt". Az EU "a párbeszéden alapszik, és az összes vitás kérdést éppen a párbeszéd, nem pedig a diktátum útján kell megoldani" - húzta alá Joanna Kopcinska.

Lengyelország ezért "nagy nyugtalansággal fogadja az EP mai döntéséről szóló információt" - mondta. „Szolidárisak vagyunk a magyar nemzettel, amely nemrégiben a választásokon nagyon határozott demokratikus legitimációt adott Orbán Viktor kormányának" - hangoztatta a szóvivő.

Az Európa jövőjére vonatkozó döntéshozatalban "éppen az állampolgárok hangja - a tagállamok, valamint az egész EU polgáraié - kell, hogy döntő legyen" - fogalmazott Joanna Kopcinska.

A horvát jobboldali pártok nem támogatták a különjelentést

 A horvát jobboldali pártok nem támogatták a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az Európai Parlamentben (EP) - közölte az N1 horvát hírcsatornának adott interjúban szerdán Strasbourgban Dubravka Suica, a horvát kormányzó jobboldali párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) EP-képviselője. Mint mondta, Magyarország szomszédos ország, amellyel jószomszédi viszonyt szeretnének ápolni. Az európai bíróságok előtt számos eljárás folyik Magyarország ellen, amelyeknek meg kellene várni az eredményét - hangsúlyozta a képviselő. Úgy vélte, jól döntöttek, hogy nemmel szavaztak. Szavai szerint "a jelentés érdekes, így is, úgy is meg lehetett írni".

Kiemelte, hogy a szerző baloldali, a jelentés pedig szerinte az Európai Néppártot akarja megosztani, ami elfogadhatatlan a HDZ számára. „Azt szeretnénk, ha a csoport egységes maradna. Jogot kaptunk a szabad döntésre, a szabad gondolkodásra. Úgy ítéltük meg, hogy a bíróság döntéséig mi így voksolunk. Semmi drasztikus dolog nem történt, mindenkit tiszteletben kell tartani, ez a demokrácia" - húzta alá Dubravka Suica.

A HDZ három képviselője mellett Marijana Petir, a Horvát Parasztpárt (HSS) és Ruza Tomasic, a Horvát Konzervatív Párt (HKS) európai parlamenti képviselője is a jelentés ellen szavazott. 

Az EP szerdán kétharmados többséggel megszavazta a magyar jogállamiság helyzetéről szóló különjelentést. A jelentés elfogadásához azonban szükség volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatására. Sajtóhírek szerint a belga, a finn, a görög, a holland, a lengyel, a luxemburgi, az osztrák, a portugál és a svéd tagpártok képviselői is igennel szavazhattak.

CDU-s politikus: története egyik legnagyobb hibáját követte el az EP

Története egyik legnagyobb hibáját követte el az Európai Parlament "Magyarország megbüntetésével" - jelentette ki a Sargentini-jelentés elfogadásáról Arnold Vaatz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője szerdán Berlinben.

A magyar közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy nagyon sajnálja az EP döntését, és azt is, hogy számos párttársa részt vett a "Magyarország elleni büntető akcióban". 

Az EP döntésének "pusztító" hatása lesz, mert "a kelet-európai országok az eddiginél is komolyabban elgondolkodnak azon, hogy miként fordulhatnak el Európától nagyobb anyagi veszteség nélkül" - mondta Arnold Vaatz.

A Sargentini-jelentésben a magyar sajtó helyzetéről tett megállapításokat bírálva hozzátette: a jelentés nyugat-európai készítői abból indulnak ki, hogy Nyugat-Európában természetes adottság a sajtó teljes szabadsága, holott a német média működését tekintve kérdés, hogy ez valóban így van-e. Kiemelte: számos felmérés bizonyítja, hogy Németországban az újságírók nagyjából 80 százaléka baloldali pártok híve. Mint mondta, a jelentést összeállító nyugati politikusok nem élték meg az 1989-90 előtti, pártállami sajtóirányítás rendszerét, amelyben minden egyes szóról a pártközpont döntötte el, hogy bekerülhet-e az újságokba.

A jelenkori magyar sajtóviszonyokat ehhez a rendszerhez hasonlítani annyira súlyos melléfogás, hogy hatására "a nullához közelít" majd a kelet-európai társadalmak hite abban, hogy az EU fel tudja fogni a valóságot és meg tudja érteni a társadalmi folyamatokat. 

A CDU/CSU frakcióvezető-helyettese előítéletekkel és ideológiai elfogultságokkal terhelt, professzionális elemzést nélkülöző dokumentumnak nevezte a Sargentini-jelentést. Kiemelte, hogy a jelentés és a róla folytatott vita elfogadhatatlan minősége a nyugat-európai politikusok "lelkiállapotának" is tulajdonítható. Nyugat-Európa ugyanis semmit sem tett a kelet-európai országok társadalmai által 1989-90-ben kivívott átalakulásért, a térség népei saját erejükből szerezték vissza szabadságukat, ami az utóbbi évszázadok egyik legnagyszerűbb történelmi fordulata volt. Európa nyugati része ebből kimaradt, ami sérti az ottani politikusok hiúságát - fejtette ki Arnold Vaatz. Hozzátette: megértést kér Magyarországtól a nyugat-európai társadalmak "irigysége és kisebbrendűségi érzései" iránt, amelyek jellemző megnyilvánulása a Sargentini-jelentés.

A cseh képviselőház alelnöke elutasította és bírálta az EP döntését

A cseh képviselőház alelnöke nagy hibának minősítette az Európai Parlament döntését, miszerint megindulhat az eljárás Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján. „Ez nagy hiba" - jelentette ki Petr Fiala szerdán a cseh közszolgálati hírtelevízióban (CT24). "Az ilyen lépések ahhoz, vezetnek, hogy az államok kölcsönösen nem bíznak egymásban" - tette hozzá. 

A jobboldali politikusnak, aki az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke, az a meggyőződése, hogy "ez nem jó út az európai együttműködés, a bizalom megerősítéséhez". Szerinte a kölcsönös bizalom megerősítése az egyetlen út, amely az Európai Uniót kivezetheti a folyamatosan meg-megújuló válságokból. 

Petr Fiala úgy vélte: Csehországnak most egyetlen lehetősége van, mégpedig az, hogy kiálljon visegrádi szövetségesei, tehát Magyarország és Lengyelország mellett, és elutasítsa az európai intézmények e két ország ellen tett hasonló lépéseit. „Nemcsak arról van szó, hogy tagjai vagyunk egy közép-európai csoportosulásnak, de arról, hogy nekünk (Csehországnak) is érdekünk, hogy ilyen eljárások ne induljanak el" - fejtette ki a parlamenti alelnök. Figyelmeztető példaként emlékeztetett: a múltban az EU eljárást kezdeményezett Ausztria ellen, amikor az akkori szélsőjobb bekerült a parlamentbe, de az végül is kudarccal végződött. Az egyetlen eredmény az volt, hogy nőtt az osztrák közvélemény bizalmatlansága az EU iránt.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X