Aggasztó hírt kaptunk Szerbiából
  • 2018. szeptember 22., szombat
    Móric
  • 17°
    Kolozsvár
    • 13°
      Csíkszereda
    • 18°
      Székelyudvarhely
    • 12°
      Gyergyószentmiklós
    • 18°
      Székelykeresztúr
    • 14°
      Kovászna
    • 14°
      Kézdivásárhely
    • 13°
      Barót
    • 13°
      Sepsiszentgyörgy
    • 19°
      Arad
    • 18°
      Gyulafehérvár
    • 22°
      Nagyvárad
    • 13°
      Beszterce
    • 12°
      Déva
    • 20°
      Nagybánya
    • 17°
      Marosvásárhely
    • 19°
      Zilah
    • 21°
      Szatmár
    • 18°
      Nagyszeben
    • 20°
      Temesvár
    • 13°
      Brassó
    • 21°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Aggasztó hírt kaptunk Szerbiából


-A A+

Tizenötre emelkedett Szerbiában a nyugat-nílusi láz idei halálos áldozatainak száma - számolt be a szerb sajtó a belgrádi Batut Közegészségügyi Intézet jelentéséről szerdán.

A nyugat-nílusi vírus 159 megbetegedést okozott idén. Tizenöten meghaltak, csak az elmúlt héten négyen - írta a szerb sajtó. Az intézet adatai szerint a fertőzöttek átlagéletkora 62 év, míg az elhalálozottaké 75 év. 

A legsúlyosabb járvány 2013-ban volt, amikor 238-an betegedtek meg, és 32 ember halt bele a fertőzésbe. 

Az első nyugat-nílusi lázzal fertőzött beteget 2012-ben regisztrálták Szerbiában, azóta 574-en betegedtek meg, és 61-en haltak bele a fertőzésbe. 

A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget augusztusban és szeptemberben regisztrálják.     

A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek. 

A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át.  Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel - láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések - jár, magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.


HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X