Gyergyóiak 1910-től a ’80-as évekig – új interaktív fotóarchívumot szemléztünk
  • 2018. szeptember 24., hétfő
    Gellért, Mercédesz
  • 12°
    Kolozsvár
    • 10°
      Csíkszereda
    • 11°
      Székelyudvarhely
    • 10°
      Gyergyószentmiklós
    • 11°
      Székelykeresztúr
    • 13°
      Kovászna
    • 13°
      Kézdivásárhely
    • 10°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 15°
      Arad
    • 11°
      Gyulafehérvár
    • 15°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 13°
      Nagybánya
    • 11°
      Marosvásárhely
    • 13°
      Zilah
    • 12°
      Szatmár
    • 10°
      Nagyszeben
    • 14°
      Temesvár
    • Brassó
    • 23°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6578 LEI
    • 1 USD = 3.9575 LEI
    • 1 GBP = 5.1941 LEI
    • 100 HUF = 1.4395 LEI

Gyergyóiak 1910-től a ’80-as évekig – új interaktív fotóarchívumot szemléztünk


-A A+

Milyen ecsettel meszeltek a gyergyóiak a huszadik század elején, kinek volt Fordja az 1930-as években Gyergyócsomafalván és hol nézték a székelyek a focivébét a ’80-as években? Alábbi fényképválogatásunk a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum új interaktív online fotóarchívumából származik. A kezdeményezésre a gyergyószentmiklósi kulturális intézmények 2018-as terveit feltérképező cikkünk készítésekor figyeltünk fel. Az eddig elérhető fotóanyagban találjuk például Vákár László 20. század eleji, a Tarisznyás Márton Múzeum gyűjteményében őrzött üvegnegatívjainak digitalizált változatát vagy Vámszer Géza 1960-as években készült felvételeit.

Az egyelőre teszt-üzemmódban működő gyergyószentmiklósi DIA (Digitális Interaktív Archívum) a Gyergyói-medence képi örökségének gyűjtőhelye, ahová bárki tölthet fel fényképet, illetve segíthet információkkal ellátni a már feltöltött fotókat. Már több mint 130 fotó érhető el, főleg a 20. század első feléből, ezek között kulcsszó szerint lehet keresni. Az archívum folyamatosan frissül. „Egy-egy ismert épület fotója, egy utcakép vagy természeti érdekesség mellett ugyanúgy fontos lehet egy-egy családi fotó is, hiszen végső soron Gyergyó mi magunk vagyunk, a családjaink, felmenőink vagy éppen gyerekeink” – olvasható a múzeum felhívásában.

Községi elöljárók Gyergyószárhegyen, 1910-ben.

Gyerekek az első világháború előtt. Vákár László felvétele (a Tarisznyás Márton Múzeum gyűjteményéből).

A ditrói kórház vezetője, dr. Dobribán Antal önkéntes és hivatásos ápolónők, illetve a páciensek társaságában, 1916-ban. Georg Heiter udvari fényképész (Szászrégen – Borszék) felvétele (a Tarisznyás Márton Múzeum gyűjteményéből).

Meszelőecsetet áruló cigányok Gyergyószentmiklós főterén a 20. század elején. Vákár László felvétele (a Tarisznyás Márton Múzeum gyűjteményéből).

Szekeres Imre gyergyóalfalusi kereskedő Ford típusú teherautójával az 1930-as években (a Tarisznyás Márton Múzeum gyűjteményéből).

György Ferenc gyergyószentmiklósi gazdálkodó kaszálóján, a Szénégető dűlőben az 1950-es években (a Tarisznyás Márton Múzeum gyűjteményéből).

György Ferenc gyergyószentmiklósi gazdálkodó felesége nyári szállásán, a Szénégető dűlőben (a Tarisznyás Márton Múzeum gyűjteményéből).


Vízért megy az asszony és a férfi a patakra egy ditrói sikátorban. Vámszer Géza felvétele, 1960-as évek (a Tarisznyás Márton Múzeum gyűjteményéből).

Gyergyócsomafalvi gyerekek játszanak fából készült kishajóval. Vámszer Géza felvétele 1963-ból (a Tarisznyás Márton Múzeum gyűjteményéből).

Pásztor a Gyergyói-havasokban, a Pricske-tetőn. Kovács Domokos felvétele 1967-ből (a Tarisznyás Márton Múzeum gyűjteményéből).

Sípályát építő gyergyószentmiklósi önkéntesek az 1970-es években: Béla Károly, a városi sportbizottság elnöke, Szilágyi Sándor, a műszaki rész megvalósítója, Ifj. Musolin István, Nagy Imre, Id. Musolin István, Benedek Imre.

„Az 1970-’80-as években ritkán volt tv-közvetítés a világbajnokságról, de a szemfüles és találékony székelyek ezt is megoldották, kimentek a hegyekbe, minél magasabbra, ahol már volt térerő. Hordozható tévékkel, antenna-erdőkkel végignézték a közvetítéseket.”











24H