A Zsil-völgyében ma már több a munkanélküli, mint az alkalmazott
  • 2018. szeptember 22., szombat
    Móric
  • 12°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 11°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 11°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 16°
      Arad
    • 12°
      Gyulafehérvár
    • 15°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 13°
      Nagybánya
    • 12°
      Marosvásárhely
    • 12°
      Zilah
    • 14°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 16°
      Temesvár
    • Brassó
    • 14°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

A Zsil-völgyében ma már több a munkanélküli, mint az alkalmazott


-A A+

Statisztikai adatok szerint a Zsil-völgyében több a munkanélküli, mint az alkalmazott. Igaz, a petrozsényi medencében munkalehetőségek is alig vannak, mert az állam a gazdaságtalanságuk miatt már bezárta a bányák többségét a térségben. Jelenleg már csak négy bányában folyik fejtés. A lupényit és a petrillai bányát 2016-ban vették fel a bezárandók listájára, ezekben idén fejtenek kőszenet utoljára, ám bezárásuk folyamata akár 2027-ig is eltarthat.

A rendszerváltás előtt a Zsil-völgyi bányák bőven kínáltak állást. A vájárokat a szocializmus körülményei között viszonylag jól fizették, a petrozsényi medence pedig rendszerint az élenjárók között volt a „Több szenet az országnak” szocialista munkaversenyben.

Az 1990-es évek elején az ipari fejlődés szintjét tekintve a Zsil-völgyét is magába foglaló Hunyad megye központja, Vajdahunyad a legfejlettebb városok közé tartozott: több mint 150 ezer embert foglalkoztatott a nehézipar, elsősorban a vajdahunyadi és a kalányi kohászati központ és a környező szénbányák. Jelenleg azonban a térségben gyakorlatilag nincs semmilyen munkalehetőség.

Nem rendeznek állásbörzét sem

Munkahelyek hiányában a Zsil-völgyében már évek óta nem rendeznek állásbörzét. Az utóbbi időben néhány tucat ember állást kapott a Bulgárián, Magyarországon és Romániának áthaladó fölgázvezeték építésénél, amely áthalad a petrozsényi medencén is.

Az aninószai bányatelepen 1990 elején több mint 4000 ember dolgozott – nagyjából annyi, mint amennyi jelenleg a helység lakossága. Az itteni bányát azonban 2006-ban bezárták, az eladósodott település jelenleg a csőd szélén áll. A város szélén nemrégiben egy kábelgyár működött, ám tavaly az is bezárt. Egy angol vállalkozó nemrégiben újabb termelőegységet akart beindítani, ám a romániai bürokrácia miatt felhagyott a szándékával.

A Zsil-völgye „fővárosának”, Petrozsénynak 1991-ben 24 ezer alkalmazottja volt, legtöbben a szénbányában dolgoztak. 2016-ban viszont számuk 11 ezerre csökkent, a trend pedig állandósulni látszik. A 11 ezer alkalmazott közül kevesebb, mint ezer embert a livazényi bánya foglalkoztat. Petrozsény jelenleg a legelöregedettebb lakossággal rendelkező városok közé tartozik, de hasonló helyzetben van a térség többi városa is

A hegyekben a remény…

Zsilyvajdejvulkán (Vulkán) városa 1991-ben 12 300 alkalmazottat számlált, legnagyobb részük a helyi bányában illetve a parosényi hőerőműben dolgozott. A kenyérkeresők száma mostanra négyezerre esett vissza, a bányában kevesebb, mint ezer, a hőerőműben pedig mindössze 350 ember dolgozik. És további csökkenés várható, hiszen egyetlen beruházó sem mutat érdeklődést a város iránt.

A polgármesteri hivatal a jövőt a Vulkán-szorosban látja, ahol függőszékes felvonópályák és korszerű országút várja a városatyák szerint növekvő számú turistasereget. Csakhogy a csatornázás és az elektromos áram egyelőre hiányzik, a reményteljes üdülő pedig maximum 15 ember számára biztosíthat munkát.

Három évtized alatt Lupényban is háromszorosan esett vissza a foglalkoztatott száma, amely az 1991-es 15 ezerről 2016-ra ötezerre csökkent. A jelenleg ezer alkalmazottat foglalkoztató lupényi bányát nemsokára bezárják, a munkaerő-elosztó ügynökség pedig mindössze két állást kínál a városban.

Lupény polgármestere nemrégiben bejelentette azonban, hogy a városban bútorgyár nyílik, ahol 80 ember kaphat állást. A település talán még az őrhegyi üdülőben reménykedhet, amely a téli hónapokban több ezer turistát fogad.

Kombinát – ócskavas áron

A Vajdahuyad közelében lévő kalányi Victoria kohászati kombinátot tíz év alatt ócskavasként adták el. A hatvan hektáron elterülő nagyüzem másfél évszázados múltra tekintett vissza. 1991-ben a város 8 ezer foglalkoztatottjának legnagyobb része itt dolgozott.

A hatvan hektár kétharmadát, negyven hektárt ipari parkká alakították át, az Európai Unió és a Hunyad megyei tanács finanszírozásával. Ennek kapcsán mindenki a város fellendülésében bízott, ám reményeik nem váltak be. 2016-ban mindössze három beruházót vonzott az ipari park: egy ipari csarnokokat építő céget és két gyógyszeripari vállalatot. Kettő közülük visszamondta a szerződést, a harmadik pedig még mindig nem látott hozzá a beruházáshoz. Tavaly viszont nem egészen ezerszáz embernek volt állása a városban.

Petrillában 1991-ben 11 500 embernek volt állása – 2017-ben már csak 3200-nak. Ez a település – Lónya mellett – ebben az időben a legtöbb munkahelyet kínáló zsil-völgyi város volt. A helyi szénbányát – amely a legnagyobb és az egyik legrégebbi bánya volt a zsil-völgyében  – 2015-ben  bezárták.

Urikányban, Hunyad megye legelszigeteltebb városában, 1991-ben 6500 alkalmazott volt. Legtöbbjük a hely és a kimpulunyági bányában dolgozott. Utóbbit a kilencvenes évek vége felé bezárták, az urikányi bányában pedig 2017-ben hagytak fel a munkával. A 10 ezer lakosú városban alig 500 ember dolgozik.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X