Liberal Democracy Index: csökkent a demokrácia szintje Romániában
  • 2018. szeptember 21., péntek
    Máté, Mirella
  • 27°
    Kolozsvár
    • 22°
      Csíkszereda
    • 27°
      Székelyudvarhely
    • 21°
      Gyergyószentmiklós
    • 27°
      Székelykeresztúr
    • 21°
      Kovászna
    • 23°
      Kézdivásárhely
    • 22°
      Barót
    • 22°
      Sepsiszentgyörgy
    • 29°
      Arad
    • 26°
      Gyulafehérvár
    • 29°
      Nagyvárad
    • 21°
      Beszterce
    • 21°
      Déva
    • 30°
      Nagybánya
    • 27°
      Marosvásárhely
    • 28°
      Zilah
    • 29°
      Szatmár
    • 25°
      Nagyszeben
    • 29°
      Temesvár
    • 22°
      Brassó
    • 27°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Liberal Democracy Index: csökkent a demokrácia szintje Romániában


-A A+

Lengyelország és Törökország mellett Románia az az állam, ahol az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben esett vissza a demokrácia szintje – legalábbis a Liberal Democracy Index nevű mutató alakulása szerint.

A felmérés során elsősorban azt vizsgálták meg, mennyire szabadok és tisztességesek a választások, mennyire működik és fékek és ellensúlyok rendszere, milyen mértékben mondható függetlennek az igazságszolgáltatás, és mennyire érvényesülnek a polgári szabadságjogok. Mindezek fokát a Liberális Demokrácia Indexével (Liberal Democracy Index – LDI) mérik az elemzők.

A felmérés 178 országra terjed ki, és több mint háromezer szakértő véleményét tükrözi. Románia esetében 2015-ben az LDI 0,61-es értéket ért, ez 2017-re 0,49-re csökkent.

Románia mellett a demokrácia visszaesése Brazília, Lengyelország, Horvátország, Törökország – és (nem kis meglepetésre) az Egyesült Államok esetében a legaggasztóbb. Románia ugyanakkor igen rosszul áll az „egészségügyi esélyegyenlőség” tekintetében is, ilyen vonatkozásban nyomban Venezuela után következik, ahol a legnagyobb volt a visszaesés.

A választási demokrácia és a szabad választások tekintetében a 178 ország között Románia a hatvanadik helyet foglalja el, és rosszabbul áll, mint Burkina Faso, Botswana, Törökország és Lengyelország. Az is igaz, hogy Románia jobb helyezést ért el, mint Magyarország, Bulgária és Ukrajna.   Az első három helyet egyébként észak-európai államok foglalják el: Észtország, Norvégia és Svédország.

Politológusok: nem is történhetett másképp

Hazai politikai megfigyelők természetesnek tartják, hogy a jelenlegi körülmények között Románia visszaesett a demokrácia fokát mérő táblázaton. A román sajtóban megszólaltatott Stelian Tănase politikai elemző úgy véli, ez nem is történhetett másként, hiszen a jelenlegi koalíció pusztán a nagyobb kormánypárt vezetője bőrének megmentésével foglalkozik, ráadásul Liviu Dragnea maga is autokratikusan vezeti pártját, a kormányt és a parlamenti többséget. Románia ezzel egyre inkább a totalitárius rendszerekre emlékeztet.

Adrian Zăbavă szerint nem jelenthet senki számára meglepetést, hogy a demokrácia tekintetében Románia visszaesett. A politikai elemző úgy véli: az igazságügyi törvény módosításai, a jelenlegi kormány által elfogadott egyéb törvények teljes mértékben szemben állnak mindazokkal az értékekkel, amelyeket Románia felvállalt a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozása alkalmával.

Mindezt szerinte jól bizonyítják Románia európai stratégiai partnerei és az Egyesült Államok reagálásai is, amelyek tételesen kimondják, hogy a 2016 óta elfogadott törvények ellenkeznek a demokrácia értékeivel. „Az már mindenki előtt világossá vált, hogy a jelenlegi romániai hatalom nem tartja tiszteletben az ország jogállamiságát, a polgári szabadságjogokat” – nyilatkozta Zăbavă.

Az emberiség kétharmada demokráciában él

A Liberal Democracy Index felmérésének szerzői pozitív fejleménynek tudják be, hogy 2017-ben az emberiség legnagyobb része demokratikus körülmények között élt. A szerzők azonban azt sem hallgatják el, hogy a lakosság egyharmada – mintegy két és félmilliárd ember – olyan országokban él, amelyekben a demokrácia kezd önkénybe hajlani; néhány vezető, vagy klikk igyekszik korlátozni a demokratikus folyamatokat, megpróbálja magához ragadni a hatalmat.

A folyamat, sajnálatos módon világméreteket ölt, és nagy mértékben észlelhető Európában és az amerikai kontinensen is. A legnépesebb országok közül négy államban – Indiában, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Oroszországban – volt érezhető az „autokratizálódás” folyamata, ami a legnagyobb mértékben az Egyesült Államokat érintette. A világ legdemokratikusabb országaként ismert állam két év alatt – 2015 és 2017 között – huszonnégy helyet esett vissza a táblázatban és a hetedik helyről a harmincegyedik helyre került. 

2017-ben egyébként első ízben fordult elő 1979 óta, hogy a demokrácia gyengülését, illetve erősödését tekintve megegyezett az országok száma: mindkét folyamat 24-24 államot érintett. Az kevésbé örvendetes, hogy a világ lakosságának mindössze 15 százaléka él olyan országokban, ahol a lakosság teljes egészének – nemtől, gazdasági-társadalmi helyzetétől eltekintve – azonos politikai jogai vannak.  Ugyanakkor a nyugati országokban, valamint olyan államokban, mint Ghána, Ruanda, Costa Rica és Benin, a nők, ha nem is éppen egyenlő, de a férfiakkal csaknem azonos politikai jogokat élveznek.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X