Dragnea ügyvédje is dolgozott az „elaknásított” büntető törvénykönyvön
  • 2018. szeptember 22., szombat
    Móric
  • 24°
    Kolozsvár
    • 24°
      Csíkszereda
    • 27°
      Székelyudvarhely
    • 22°
      Gyergyószentmiklós
    • 27°
      Székelykeresztúr
    • 25°
      Kovászna
    • 25°
      Kézdivásárhely
    • 24°
      Barót
    • 25°
      Sepsiszentgyörgy
    • 22°
      Arad
    • 26°
      Gyulafehérvár
    • 15°
      Nagyvárad
    • 21°
      Beszterce
    • 22°
      Déva
    • 16°
      Nagybánya
    • 26°
      Marosvásárhely
    • 18°
      Zilah
    • 16°
      Szatmár
    • 27°
      Nagyszeben
    • 23°
      Temesvár
    • 25°
      Brassó
    • 30°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Dragnea ügyvédje is dolgozott az „elaknásított” büntető törvénykönyvön


-A A+

Liviu Dragnea újabb elítélése, majd Szociáldemokrata Párt pénteki vezetőségi ülése után egyértelművé vált, hogy a PSD dekriminalizálni készül a hivatali visszaélést. A legalkalmasabb eszköz erre a sürgősségi kormányrendelet, amely azonnal hatályba léphet, és a kedvezőbb büntetőtörvény elve szerint akkor is kifejti hatását, ha bármilyen módon hatályon kívül kerül. Erre a lehetőségre burkoltan utalt is a tisztségeiben informálisan megerősített Liviu Dragnea pénteken.

Már a Grindeanu-kormány hírhedt 13. számú sürgősségi rendelete kapcsán többen megfogalmazták, hogy ha a jogszabály csak rövid időre is hatályba lép, a kedvezőbb büntetőtörvény elve alapján hivatali visszaéléssel vádoltak – vagy emiatt elítéltek – százainak kedvezhet. A DNA szerint 2151 ilyen ügyet érintett volna a rendelet, amely törölte volna a 200 000 lejnél kisebb kárt okozó hivatali visszaélést a bűncselekmények közül. Mint emlékezetes, a jogszabálynak ez a része tíz nappal a kibocsátása után lépett volna hatályba, de az utcai tüntetések hatására még azelőtt visszavonták.

A Teleorman megyei fiktív alkalmazások ügyében hozott csütörtöki ítélet után – amelyben Liviu Dragneára 3,5 év letöltendő börtönbüntetést szabtak ki – ismét felmerült a hivatali visszaélés definíciójának szűkítése. Több szociáldemokrata politikus nyíltan is sürgette az intézkedést, érdekes módon mind Dragnea feltétlen hívei – például Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter –, mind pedig a belső ellenzék képviselői – például a márciusi kongresszus után látványosan félreállított főtitkár-helyettes, Codrin Ştefănescu.

A PSD pénteki ülése után már egyértelművé vált, hogy megteszik ezt a lépést, és aligha választják a törvényhozás útját. Erre több okuk is van Dragneáéknak. Egyrészt a parlamenti eljárás hosszú időn keresztül támadási felület adna az ellenzéknek. Másrészt az igazságügyi törvények esetében bebizonyosodott, hogy az államfő – miközben az alkotmány szerint nincs vétójoga – gyakorlatilag időtlen időkig akadályozhatja egy tervezet törvényerőre emelkedését. A kézenfekvő megoldás tehát a sürgősségi kormányrendelet.

Az alkotmányellenes is alkalmazandó

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, a 2009-ben elfogadott büntető törvénykönyv (Btk.) egyik kevéssé ismert előírása szerint

a román bíróságoknak akár egy alkotmányellenes, egészen pontosan alkotmányellenesnek nyilvánított előírást is alkalmazniuk kell, ha az kedvez a vádlottnak. (5. szakasz)

Nem volt ez mindig így, és egyáltalán nem érdektelen, hogy miképpen állt elő a nem mindennapi helyzet. Magyarországon például a Btk. csak az elbíráláskor érvényben lévő kedvezőbb büntetőtörvény visszaható hatályát írja elő.

2. § A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.

Akna a törvényben

Bár jóval később lépett hatályba – többször halasztás után –, az új büntető törvénykönyvet 2009-ben dolgozták és fogadták el. A kormány és a parlament is hangsúlyozta a tervezethez fűzött indoklásában, hogy egy új Btk. kidolgozását az Európai Bizottság sürgette.

A parlament külön albizottságot hozott létre, amely elnökeként Victor Ponta szociáldemokrata képviselő, későbbi miniszterelnök irányította a Btk. és a büntetőeljárási törvénykönyv kidolgozását.

A későbbi fejlemények fényében érdemes aláhúzni az új törvény célját, amelyet a Ponta-bizottság szó szerint átemelt a kormány – Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter által szignált – jelentéséből.

Ahhoz képest, hogy a két legfontosabb cél a szabályozások egységesítése és a jogi keret egyszerűsítése „az egységes alkalmazás érdekében”, az eredmény elég nagy katyvasz lett. (A két törvény több mint kétszáz cikke bizonyult eddig alkotmányellenesnek.) Mintha a törvényalkotóknak gondjuk lett volna rá, hogy a törvénykönyvek ne legyenek tökéletesek.

Btk., 5. cikk

 (1) Amennyiben a bűncselekmény elkövetése és a jogerős bírósági ítélet megszületése között létrejön egy vagy több büntetőtörvény, a kedvezőbb törvényt alkalmazzák.

(2) Az (1) bekezdés érvényes az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályokra vagy jogszabályi előírásokra is, valamint a parlament által módosított, kiegészített vagy elutasított sürgősségi kormányrendeletekre is, ha amíg hatályban voltak, kedvezőbb büntetőtörvényi előírásokat tartalmaztak.

Az 5. cikkely 2. bekezdése nem lehet véletlen műve. Annál is inkább, mert az előző Btk.-ban ilyen előírás nem szerepelt.

A törvény útja

A Btk. kidolgozását az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott szakértői bizottság kezdte el. A testület megalakulásáról a 2007. december 12-ei keltezéssel megjelent 3457. számú miniszteri rendeletben adott utasítást a liberális Tudor Chiariu. A következő év elején Chiariunak távoznia kellett a tárca éléről a Román Posta ügyében indult büntetőeljárás miatt, a tisztséget ideiglenes jelleggel betöltő Teodor Meleşcanu pedig 2008. február 6-án egy újabb rendelettel (2008/226.) módosította a bizottság összetételét. A két jogszabályt egyetlen publikus adatbázisban sem leltük fel, viszont rábukkantunk egy adatigénylésre adott minisztériumi válaszban.

Érdekelt szakértők

A dokumentum szerint a bizottság a két rendelet kibocsátása között eltelt „rövid időszakban” el sem kezdte a munkát. Kiderül viszont az is, hogy a bizottság összetétele nem módosult számottevően, megjelent viszont a testület tagjai között egy „kakukktojás”: Marian Nazat ügyvéd. Ez önmagában azért furcsa, mert a bizottság többi tagja valamilyen egyetemi vagy kormányzati tisztséget is betöltött. Ugyanakkor Marian Nazat védte Chiuariut a Posta-dossziéban, majd ugyancsak ő volt Liviu Dragnea ügyvédje a referendum perében.

A Btk. tervezetéhez csatolt indoklásban az utókor számára is megörökítették a törvényhez hozzájárult jogászok, köztük Marian Nazat érdemeit.

Ugyanakkor az igazságügyi minisztérium elutasította azt a kérésünket, hogy belenézzünk a testület jegyzőkönyveibe, és kiderítsük, hogy kitől származott például ez a konkrét javaslat a sürgősségi rendeletek hatályának kiterjesztésére vonatkozóan.

Ez a bizottság dolgozta ki a Btk.-tervezet alaptéziseit, majd színre lépett a parlamenti bizottság Victor Ponta vezetésével. A fent említett „akna” itt került be a tervezetbe. Az indoklás is utal rá (mellesleg elhibázva a vonatkozó alkotmányos szakaszt, amely valójában a 15.):

Nem feledkezhetünk meg ilyen körülmények között ennek a bizottságnak az összetételéről sem, annál is inkább, mert az alább következő lista több tagjának jelenléte érdekes összefüggésekre nyújt lehetőséget:

Tudor Chiuariuról már szót ejtettünk. A Posta-ügyben ellene éppen hivatali visszaélés volt a vád. Miközben tartott a pere – amelynek nyomán 3 év és hat hónap felfüggesztett börtönre ítélték 2014. január 23-én –, Chiuariu a szenátus jogi bizottságának az elnöke volt. Az ítélet kihirdetése után a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) kirúgták. Chiuariu maga is részt vett a parlamenti albizottság munkájában.

A felelősségvállalás idején Cătălin Predoiu (egyes források szerint Elena Udrea unokatestvére) volt az igazságügyi miniszter. Mint Romániában annyiszor, „Európa miatt” sietni kellett, ezért a PDL-PSD koalícióban az a döntés született, hogy a Ponta—féle bizottságban kidolgozott szövegváltozatot a kormány átveszi, és felelősségvállalással a parlament elé terjeszti.

Robbanás előtt hatástalanították

Nem ez az első „akna”, amely felbukkan a 2009-ben elfogadott törvénykönyvekben. 2014-ben, röviddel a törvénykönyvek hatályba lépése előtt derült ki: sikerült annyira homályosan megfogalmazni a bűnvádi eljárás elindításával kapcsolatos procedúrát, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált a lehallgatások bizonyítékként való felhasználása.

Ponta például már akkor elhatárolódott a törvénykönyvektől, pedig 2009-ben a már említett bizottság elnökeként és a kormányzó Szociáldemokrata Párt egyik fontos vezetőjeként volt némi köze az elfogadásukhoz. Egyrészt igaz ugyan, hogy miniszterelnökként Emil Boc vállalt felelősséget a törvénykönyvekért, de azokat a parlament „megvétózhatta” volna egy bizalmatlansági indítvánnyal, ha a PSD történetesen úgy akarja. Nem akarta, és a mára Liviu Dragnea – egykori helyettese – esküdt ellenségévé vált Victor Ponta biztosan bánja már.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X