Már a korábbi kormányok is hozzányúltak a magánnyugdíjszámlákhoz
  • 2018. szeptember 24., hétfő
    Gellért, Mercédesz
  • 17°
    Kolozsvár
    • 17°
      Csíkszereda
    • 17°
      Székelyudvarhely
    • 16°
      Gyergyószentmiklós
    • 17°
      Székelykeresztúr
    • 24°
      Kovászna
    • 21°
      Kézdivásárhely
    • 17°
      Barót
    • 22°
      Sepsiszentgyörgy
    • 15°
      Arad
    • 18°
      Gyulafehérvár
    • 15°
      Nagyvárad
    • 12°
      Beszterce
    • 14°
      Déva
    • 14°
      Nagybánya
    • 17°
      Marosvásárhely
    • 15°
      Zilah
    • 14°
      Szatmár
    • 19°
      Nagyszeben
    • 16°
      Temesvár
    • 22°
      Brassó
    • 21°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Már a korábbi kormányok is hozzányúltak a magánnyugdíjszámlákhoz


-A A+

Ha a nyugdíjkassza deficites, de a kormány mégis béreket emelne, és egyidejűleg adókat csökkentene, akkor kézenfekvőnek tűnhet a járulékokkal játszadozni. Akkor is, ha a miniszterelnököt Dacian Cioloşnak hívják. A magánnyugdíjszámlák 2008-as megnyitása óta a megtakarítások szintjét a legnagyobb mértékben a Boc- és a Cioloş-kormány intézkedései befolyásolták.

A magánnyugdíjrendszer létrehozásáról és működéséről szóló törvényt 2004-ben fogadta el döntő házként a képviselőház, a Năstase-kormány javaslatára. Az indoklást olvasgatva ismerős mondatokba botolhat az ember, nem véletlenül. Az időközben börtönt megjárt Adrian Năstase kézjegyét viselő dokumentum lényegében ugyanazzal érvelt a magánnyugdíjrendszer létrehozása mellett, amit a (feltételezett) megszüntetése ellen is felhoznak ezekben a napokban az ellenzék képviselői: szükség van egy olyan eszközre, amely az újraelosztáson nyugvó állami nyugdíjat kiegészíti egy felhalmozáson és befektetésen alapuló juttatással, ellenkező esetben a demográfiai mutatók romlása – értsd: a járulékfizetők és az eltartottak arányának csökkenése – miatt a nyugdíjrendszer összeomlik.

Az ellenzék is megszavazta

A 411-es számmal törvényerőre emelkedett tervezetet az ellenzék is megszavazta, mindössze egyetlen képviselő voksolt nemmel, 19 pedig tartózkodott. (Érdekességként: ugyanazon a napon, 2004. szeptember 28-án szavazta le a képviselőház a Székelyföld első autonómia-statútumát, amelyet Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor képviselő, valamint Sógor Csaba szenátor nyújtott be.)

A törvény előírta a pályakezdők kötelező magánnyugdíjpénztári tagságát. (Utólag – még a tagdíjfizetés elkezdése előtt – a kötelezettséget kiterjesztették valamennyi 35 év alatti munkavállalóra.) Akik felszólításra sem csatlakoztak valamelyik, az állami felügyeleti szerv által engedélyezett magánnyugdíjpénztárhoz – és sokan voltak ebben a helyzetben –, azokat véletlenszerűen elosztották a pénztárak között.

Indulás megtorpanással

Kezdetben a magánnyugdíjpénztári tagok járulékából a legnagyobb rész továbbra is az államkasszába, 2 százalék pedig – tagdíjként – a magánnyugdíjpénztárakhoz került. A törvény 43. szakasza szerint ezt az arányt évi 0,5 százalékkal kellett volna növelni, összesen 6 százalékra. A folyamatnak a tagdíjak begyűjtésének elindításától, vagyis 2008-tól számítva nyolc év alatt véget kellett volna érnie.

Vagyis  2016. január elsejétől a kötelező nyugdíjjárulékból (10,5 százalék) 6 százalékot a magánnyugdíjpénztárakhoz kellett volna utalni. Ezzel szemben a valóságban a tagdíjak aránya mindössze 5,1 százalék volt a jelzett időpontban.

A magánnyugdíjjárulékok növekedése már a legelején megtorpant: 2009-ben elmaradt az első, 0,5 százalékos emelés a Traian Băsescu elnök és a demokrata-liberális kormány által mindaddig tagadott válság miatt.

Technokrata „fék”

A nehézkes indulás után a magánnyugdíjpénztári rendszer a tervek szerint haladt a számára 2004-ben kijelölt úton, egészen 2015-ig. A november végén beiktatott Dacian Cioloş kormánya egyik első intézkedéseként egy évvel elhalasztotta az éppen esedékes magánnyugdíjpénztári járuléknövelést. Anca Dragu, a technokrata kabinet pénzügyminisztere azzal indokolta a döntést, hogy nagyobb arányú – értsd: menetrend szerinti – növelésnek „nem volt helye a költségvetésben”. Dragu cinikusan azt is megjegyezte: ha a későbbiekben végrehajtandó adócsökkentő intézkedések nyomán több pénz marad az adófizetők pénztárcájában, azt fakultatív nyugdíjbiztosításra költhetik.

A 2015. december 9-én elfogadott 57. számú sürgősségi kormányrendelet (amely amúgy nem kevesebb mint 22 jogszabályt módosított) előírta, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetések 2016. január elsejével 0,1 százalékkal nőnek, 2017 elejétől pedig 0,9 százalékkal. Mint emlékezetes, a technokrata kormány mandátuma 2016 végéig szólt. Magyarán: Dacian Cioloş kabinetje nem tudta finanszírozni a magánnyugdíjpénztári járulékok növelését és az állami nyugdíjpénztár bevételeinek ebből adódó nagyobb arányú kiesését – mert adót csökkentett és egyébként, ugyanazzal a sürgősségi rendelettel, béreket emelt –, de meghagyta ezt a szép feladatot az utódjának.

A megtakarítások negyede, harmada hiányzik

A 2016 végi választások nyomán kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) befagyasztotta a magánnyugdíjpénztári tagdíjat a Cioloş-kabinet által megállapított 5,1 százalékon, majd a munkáltatói járulékok eltörlésével egyszerre 3,75 százalékra csökkentette. Ugyanakkor a kormánypártok állítják, hogy abszolút értékben lényegében nem történt csökkenés, hiszen az új, kisebb arányú járulékot a munkáltató korábbi költségével kiegészített, nagyobb bruttóból számolják ki. A valóságban már 2000 lejes bruttó esetén is tízlejnyi lehet az eltérés, ennyivel kevesebb kerül havonta a magánnyugdíjpénztárhoz.

Összeadva az elmúlt évek kieséseit, a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításai a tényleges összeg legalább másfélszeresét tennék ki, ha Emil Boc, Dacian Cioloş, majd a PSD kormányai tiszteletben tartották volna a törvényben megszabott járulékváltoztatási menetrendet.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X