• 2018. november 16., péntek
    Ödön
  • -0°
    Kolozsvár
    • -0°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -1°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • -0°
      Kézdivásárhely
    • -0°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -3°
      Beszterce
    • -3°
      Déva
    • Nagybánya
    • -0°
      Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6635 LEI
    • 1 USD = 4.1283 LEI
    • 1 GBP = 5.2853 LEI
    • 100 HUF = 1.4462 LEI

Nehezen tud felzárkózni a román gazdaság az uniós átlaghoz


-A A+

Az Eurostat adatainak és az Európai Bizottság előrejelzéseinek alapján összeállított tanulmányában a világ egyik legrangosabb könyvvizsgáló cége, a KPMG megállapítja: az egy főre eső bruttó nemzeti termék, a költségvetési hiány, az infláció és a munkanélküliség tekintetében igen nagyok a különbséget Románia és az Európai Unió többi országa között. Az utóbbiak javára.

A KPMG jelentése szerint a 2008-as globális pénzügyi válság nyomán gazdasági szempontból 2009-ben Románia a legnagyobb vesztesek között volt uniós szinten. Néhány éven belül azonban az országnak sikerült kilábalnia a kilátástalannak tűnő helyzetből, és 2017-ben a bruttó nemzeti összterméke 6,9 százalékkal gyarapodott, ami a legnagyobbak között volt az EU-ban.

Ezzel a teljesítménnyel Románia nagyjából a közép-európai országok trendjéhez igazodik, hiszen az előrejelzések szerint ezeknek az államoknak a gazdasága a következő években gyorsabban fejlődik majd az átlagos uniós szintnél.

Gazdasági szakértők szerint azonban a román gazdaság fenntartható fejlődése kizárólag a beruházások ütemének növelésével, az oktatás fejlesztésével szavatolható. Romániában azonban jelenleg mindezt a fogyasztás biztosítja, amelyet a különféle adókedvezmények és a béremelések ösztönöznek – immár megengedhetetlen módon. Ezek következében elmélyült a költségvetési deficit, amely uniós szinten is a legmagasabbak között van, és megközelíti a 3 százalékot.

Mindez szükségessé teszi az adminisztratív reformok felgyorsítását, ami hozzájárulhat az adók és illetékek begyűjtésének javításához, a közköltségek hatékonyságának fokozásához – állítják a KPMG szakértői.

Új munkahelyek – munkaerő nélkül

Miután néhány éven át az infláció és a kamatráták nagyjából azonos szinten maradtak, az utóbbi időszakban ezek gyorsan emelkedni kezdtek. A két évig tartó deflációt követően a kormány adópolitikája és kiadásainak jelentős növekedése, továbbá az üzemanyagok drágulása után az inflációs folyamat ismét beindult. A 2018-as évre vonatkozó makrogazdasági előrejelzések alapján az év elején 4,1 százalékra becsülték az inflációs rátát. A Román Nemzeti Bank ezt követően megszigorította monetáris politikáját, és több alaklommal is emelte az alapkamatot.

A KPMG tanulmánya szerint Romániában a munkanélküliség történelmi mélyponton van, a munkaerőpiac pedig számottevő munkaerőhiánnyal küzd. Egyrészt, a gazdasági fejlődés nyomán újabb munkahelyek keletkeztek, másrészt a munkaerőhiányhoz hozzájárul a nyugati országba irányuló nagyarányú elvándorlás is, amely Románia 2007-es uniós csatlakozása óta folyamatosan tart. A 2017 végén jelzett 4,9 százalékos munkanélküliség 1990 óta a legalacsonyabbak között van. A munkaerőhiány viszont rövidebb és közepes távon károsan befolyásolhatja Románia gazdasági fejlődését.

A román gazdasági fejlődés növekvő trendje ellenére az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék tekintetében Románia még nagyon elmaradt az uniós átlagtól, az ország egy évtizeddel uniós csatlakozása után is igen rosszul áll ilyen szempontból. Az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék esetében Románia uniós szinten csak Bulgáriát előzi meg, és Románia a lakossági életszínvonal tekintetében is a sereghajtók között van.

Az Eurostat adatai szerint az ország lakosságának csaknem 40 százalékát a szegénység fenyegeti. Ez azt jelenti, hogy jövedelmük nem éri el a szegénységküszöbnek tekintett évi 6530, vagyis a havi 544 lejt.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X