David McAllister: az Európai Unió kritikus helyzetben van – interjú
  • 2018. szeptember 19., szerda
    Vilhelmina
  • 24°
    Kolozsvár
    • 22°
      Csíkszereda
    • 25°
      Székelyudvarhely
    • 21°
      Gyergyószentmiklós
    • 25°
      Székelykeresztúr
    • 21°
      Kovászna
    • 22°
      Kézdivásárhely
    • 22°
      Barót
    • 22°
      Sepsiszentgyörgy
    • 29°
      Arad
    • 24°
      Gyulafehérvár
    • 28°
      Nagyvárad
    • 21°
      Beszterce
    • 21°
      Déva
    • 28°
      Nagybánya
    • 24°
      Marosvásárhely
    • 27°
      Zilah
    • 27°
      Szatmár
    • 24°
      Nagyszeben
    • 29°
      Temesvár
    • 22°
      Brassó
    • 24°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 3.9793 LEI
    • 1 GBP = 5.2258 LEI
    • 100 HUF = 1.4303 LEI

David McAllister: az Európai Unió kritikus helyzetben van – interjú


-A A+

A kisebbségi jogok tiszteletben tartása egy stabil és gazdaságilag prosperáló társadalomhoz járul hozzá, amelyben az emberi jogok, a fejlődés és a biztonság mindenkinek sajátja, mindenkinek kijár – nyilatkozta a Maszolnak adott interjúban David McAllister németországi EP-képviselő, az Európai Néppárt alelnöke. A skót-norvég származású politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy jövő héten Kolozsvárra látogat, és április 26-án előadást is tart a Sapientián.

Első alkalommal jár Erdélyben. Mi az apropója a mostani látogatásának Kolozsváron?

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő kollégám hívott meg a választókerületébe. Csaba rengeteget mesélt nekem a romániai magyar kisebbségről, e közösség helyzetéről és az itt végzett munkáról. Ugyanakkor kíváncsian várom, hogy közelebbről megismerjem az Európai Néppárti testvérpártunknak, az RMDSZ-nek a tevékenységét.

David McAllister skót-norvég származású német politikus és ügyvéd. 2010 és 2013 között ő volt Alsó-Szászország miniszterelnöke, 2014 óta európai parlamenti képviselő, a külügyi bizottság elnöke, az Európai Néppárt alelnöke.

Miért tartja fontosnak az európai polgárok tájékoztatását arról, ami az Európai Unióban történik?

Az Európai Uniónak egy átlátható, demokratikus szervezetnek kell lennie, amelynek minél több érdeket kell szem előtt tartania - ez azonban gyakran bonyolulttá teszi a döntéshozási folyamatot. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy amilyen gyakran és hatékonyan csak lehet, beszámoljunk az EU tevékenységéről az embereknek. Ha az európai állampolgárok látják, és ami ennél is fontosabb, érzik az EU tevékenységének hasznát, jobban fogják érteni, mi miért történik, és reményeink szerint ez még tovább fogja erősíteni az európai együvé tartozás érzését.

Aktívan részt vesz a Brexitet övező vitákban, de ezt tette a referendum előtt is. Eddig nem volt még tagállam, amely jelezte volna, hogy kilépne az EU-ból. Miért döntöttek a britek a távozás mellett, és melyek a Brexit legfontosabb következményei? Mit tanulhatunk mi ezekből?

Őszintén sajnálom, hogy a britek a távozás mellett döntöttek. Persze, a döntésüket el kell fogadnunk, tiszteletben kell tartanunk. A Brexit egy történelmi jelentőségű hiba, amelynek nagyon komoly negatív következményei lesznek. A mi célunk jelenleg úgy levezetni a kilépési folyamatot, hogy az a lehető legkevesebb negatív hatást eredményezze. A brit döntés egyik következményének az EU további reformálása kell lennie. Az euro-szkepticizmus és a populizmus korában jó jel, hogy a politikusok még nagyobb szenvedéllyel és elköteleződéssel küzdenek az európai eszmékért.

A Brexit egyik következménye egy valószínűleg kisebb EU-költségvetés. Mit gondol, mit tehet az EU annak érdekében, hogy a kohéziós politikákra szánt pénzügyi források ne csökkenjenek 2020 után?

Az átmeneti időszakot követően – ami egyébként 2020 decemberében fog befejeződni -, az Egyesült Királyság már nem fog hozzájárulni az Európai Unió költségvetéséhez. A 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret szintén lejár 2020-ra, és új költségvetést fogunk összerakni. Bizonyos területeken spórolnunk kell, máshol le kell vágnunk a költekezést. Ami a kohéziós alapot illeti, – akárcsak az új többéves pénzügyi keret egyéb közpolitikáinak – a finanszírozás a különböző politikai pártok és az EU-s intézmények közötti megállapodáson fog múlni.

Most, amikor egyre alacsonyabb elkötelezettség mutatkozik az EU bővítésével kapcsolatban, a nyugat-balkáni országok - elsősorban Szerbia és Montenegró - irányába való EU-s terjeszkedés támogatója. Miért van ez?

A hat nyugat-balkáni ország közeli partnerünk földrajzi, történelmi és gazdasági szempontból egyaránt. Az Európai Unió nem teljes nélkülük. Az EU-s csatlakozás hatalmas ösztönző erőnek számít, ami a demokratikus reformok és egyéb fejlődési folyamatok felgyorsítását illeti ezekben az országokban. Én azt hiszem, hogy az EU nagyon sokat tanult a csatlakozás utáni visszaesésekből, ami a koppenhágai kritériumokat illeti. Éppen ezért, azon fogunk dolgozni, hogy a most megvalósuló reformok fenntarthatóak legyenek a csatlakozást követően is.  

Több mint 15 ezer ember írta alá az RMDSZ és a FUEN közös európai kisebbségvédelmi kezdeményezését, a Minority Safepack-et Németországban. Miért gondolja úgy, hogy az EU-s tagállamoknak rendezniük kell a kisebbségügyi kérdéseiket?

Sok tagállam ad otthont nemzeti, vallási, vagy nyelvi kisebbségeknek. Ezeknek a kisebbségeknek az alapvető szabadságaik és emberi jogaik nincsenek mindig tiszteletben tartva. A kisebbségi közösségekhez tartozók általában szegényebbek, és gyakran kevesebb politikai befolyásuk van. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása egy stabil és gazdaságilag prosperáló társadalomhoz járul hozzá, amelyben az emberi jogok, a fejlődés és a biztonság mindenkinek sajátja, mindenkinek kijár. A kisebbségi közösségek örökségének védelme és népszerűsítése nagyon fontos az Európai Unió számára.

Az uniós csatlakozás óta eltelt több mint tíz év, néhány kelet-európai tagállam polgárai pedig csalódottak, mivel államaik az EU-tagsággal járó számtalan pénzügyi és egyéb lehetőséget elpazaroltak. Romániában például még mindig nincsenek az országot átszelő autópályák, a vasúthálózatok majdnem mindegyikét ezelőtt száz évvel építették, sok kórház omladozik. Hogyan értékeli ezt a lassú fejlődési folyamatot Nyugat-európai szemmel? Mit tud tenni az EU annak érdekében, hogy felgyorsítsa a fejlődést ezekben a lemaradozó országokban?

Az aktuális többéves pénzügyi keretből több mint 350 milliárd eurót szántunk a régiós és kohéziós politikákra minden tagállamban. Ezeknek az alapoknak több mint 55 százalékát kiutalták került a kelet-európai országok számára. Természetesen még mindig sok a tennivaló, bár nem elég, ha csak a közlekedési infrastruktúrába fektetünk. A közpolitikáknak a kis- és közepes vállalkozásokra és a vállalkozási infrastruktúrára is összpontosítaniuk kell. Ugyanakkor többet kellene befektetnünk a képzésekbe, illetve a klaszterek népszerűsítésébe. Az EU kohéziós politikájának differenciáltabbnak, széleskörűbbnek kell lennie annak érdekében, hogy megbirkózzon a regionális fejletlenséggel.

Jövőre európai parlamenti választások lesznek. Mi a tét?

Európa jelenleg kritikus helyzetben van. Az Európai Uniót a szétesés veszélye fenyegetheti, ha minden olyan ember, aki számára fontos Európa, vagy akinek valamilyen formában haszna származik belőle, nem válik aktívabbá – ha máshol nem is, legalább a választásokon. A következő évek létfontosságúak. A leghosszabb béke és bőség időszakát éljük Európában – ezt nem tehetjük kockára.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X