• 2018. november 15., csütörtök
    Albert, Lipót
  • 11°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 13°
      Arad
    • 10°
      Gyulafehérvár
    • 13°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 10°
      Nagybánya
    • 10°
      Marosvásárhely
    • 10°
      Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • 13°
      Temesvár
    • Brassó
    • 11°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6635 LEI
    • 1 USD = 4.1283 LEI
    • 1 GBP = 5.2853 LEI
    • 100 HUF = 1.4462 LEI

Illyés Gergely: a határon túli szavazatok ezúttal nem hoztak mandátumot a Fidesznek


-A A+

Nem a levélszavazatoknak köszönhető a Fidesz-KDNP kétharmados többsége – jelentette ki a végleges adatok ismeretében a Maszolnak adott interjúban Illyés Gergely politológus. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa szerint a külhoni magyarok voksai ezúttal nem eredményeztek mandátumot a kormánypártoknak.

Most már véglegesek az adatok: az április 8-i magyarországi választásokon több mint 266 ezer levélszavazatot adtak le, ezekből több mint 224 ezer volt érvényes. Ez azt jelenti, hogy a határon túlról érkező szavazatok több mint 15 százaléka érvénytelen volt. Meglehetősen sok szavazat veszett el, annak ellenére, hogy Erdélyben is erőteljes kampánnyal tájékoztatták a választókat a helyes eljárásról. Mi lehet ennek a magyarázata?

Ha összehasonlítjuk az érvénytelen levélszavazatok számát a leadott levélszavazatok számával, akkor valóban az látszik, hogy 15,4 százalék érvénytelen volt. Ugyanakkor ez az arány 2014-ben magasabb, 19 százalék volt. Valamelyest nőtt tehát az érvényesen leadott levélszavazatok aránya. Az adatokból az is egyértelmű, hogy az esetek túlnyomó többségében nem magát a szavazólapot, hanem az azonosító nyilatkozatot nyilvánították érvénytelennek a Nemzeti Választási Irodánál, a választók által elkövetett hibák pedig rendkívül változatosak lehetnek.

Ki lehet-e ezt a jelenséget a törvény- vagy szabályzatmódosítással küszöbölni?

A választó azonosítására szolgáló adatok hibás kitöltésének jelensége nem küszöbölhető ki teljesen a választásokon. Érdekesség, hogy bár teljesen más nagyságrendről beszélünk, a romániai parlamenti választásokra leadott levélszavazatok között is meghaladta a 10 százalékot az érvénytelen voksok aránya. Az azonosító nyilatkozatokra mindenképpen szükség van – ezt a választási törvény világosan szabályozza, persze ezek egyszerűsítése biztosan megnövelné az érvényes szavazatok számát. Elhangzottak már erre – például a gyakran elrontott „anyja leánykori neve” rész eltörlésére – vonatkozó javaslatok, ehhez a választási törvény módosítására lenne szükség.

Az adatok alapján a regisztrált határon túli magyarok közel 69 százaléka szavazott április 8-án, ez gyakorlatilag megegyezik a magyarországi részvételi aránnyal. Milyen következtetés vonható le ebből?

A regisztrált szavazók és a leadott levélszavazatok összevetéséből az látszik, hogy ezúttal kisebb volt ez az arány, mint négy évvel ezelőtt. Akkor a regisztráltak több mint 80 százaléka adta le a levélszavazatát, most tehát 10 százalékponttal elmaradt az akkoritól a részvétel. Ennek három fő okát látom: többezer szavazólap maradt a külképviseleteken, mivel sokan vélhetően elfelejtették, hogy a regisztrációkor oda kérték a szavazásicsomagot, ezért hiába is várták a postaládájukban. A postai szolgálat útján eljuttatott szavazási csomagok késve érkeztek meg a címzettekhez, és a visszaküldésre rendelkezésre álló idő egyébként is kevés volt. Elképzelhető tehát, hogy postai úton késve is érkeztek szavazatok Budapestre, ezek számáról egyelőre nem adtak tájékoztatást. Ebben a tekintetben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) saját állítása szerint törvénymódosítási javaslattal fog élni, a Kárpát-medencei viszonyok között ugyanis nehézkesen működik, hogy ilyen rövid idő alatt zökkenőmentesen lehessen igénybe venni a postai szolgáltatásokat. A harmadik ok pedig abban áll, hogy a regisztráltak számában azok is benne vannak, akik például a 2014-es választások előtt regisztráltak,  és 2014 óta semmilyen tennivalójuk nem volt, nem kellett újra jelezniük, hogy élni kívánnak a szavazati jogukkal. Többen közülük már nincsenek akkori lakcímükön, esetleg évek óta külföldön élnek vagy más ok miatt nem jutott el hozzájuk a szavazati csomag. Mindezen tényezőket figyelembe kell vennünk, amikor a külhoni magyarok részvételi arányát vizsgáljuk.

A határon túli magyarok több mint 96 százaléka szavazott a Fidesz-KDNP országos listájára, a magyarországiaknak csak 49 százaléka. Hasonlóak voltak ezek az arányok négy évvel ezelőtt is. Mivel magyarázza a kormánypártok ilyen mértékű támogatottságát a határon túl? És a hatalmas eltérést a Fidesz-KDNP magyarországi, illetve határon túli támogatottsága között?

A magyar állampolgárság kedvezményes kiterjesztését követően többen azt feltételeztük, hogy az összes magyarországi párt hangsúlyosabban fog foglalkozni a határokon túl élő magyarok helyzetével, mivel már szavazóként tűnnek fel a választásokon, és egyetlen politikai erő sem hagyhat figyelmen kívül egy teljes választói szegmenst. Ha a regisztráltak számát nézzük, egy tetszőleges magyarországi megyében élő szavazópolgárok számával összevethető nagyságú szavazói tömegről beszélhetünk. A Fidesz-KDNP-nek valóban óriási előnye volt ebben a választói szegmensben, hiszen már a kilencvenes évektől szoros kapcsolatokat építettek ki a határokon túl, intézményeket alapítottak, következetesena magyar nemzet részének tekintették a Magyarország határain kívül élő magyarokat, és a sokat emlegetett 2004-es népszavazáson is arra az álláspontja helyezkedtek, hogy meg kell adni a kettős állampolgárságot. Erre épült rá a 2010 utáni időszak nemzetpolitikája, a kedvezményes honosítás, ami tovább erősítette a jobboldal hitelességét a határon túl élő magyarok szemében. A többi párt nem tartotta fontosnak ezt a kérdést 2010 előtt. Vagy legalábbis mindent megtettek azért, hogy ez így tűnjön, de az állampolgárság kiterjesztése után volt rá nagyjából 7 évük, hogy sokkal erőteljesebb érdeklődést mutassanak ezen kérdések iránt, gyakrabban látogassanak a határon túlra, próbálják megérteni a Magyarország határain túl élő magyarok millióinak mindennapjait és azt a sokszínű, fontos regionális eltéréseket mutató, de mégis sajátos élethelyzetet, amelyben mi élünk. Úgy látom, hogy csak nagyon kezdetleges próbálkozások történtek ezen a téren, néhány látogatás és Budapestről kiadott sajtónyilatkozat nem elég arra, hogy a pártok megszerezzék a hiteles üzenetek megfogalmazásához szükséges beágyazottságot, valamint hely- és problémaismeretet. Ez nem jelenti azt, hogy erre a jövőben nincs lehetőségük, én egyáltalán nem tartom lehetetlennek, hogy – akár a regisztráltak számának bővítésével is – több szavazót tudnak majd szerezni és meg tudják közelíteni a magyarországi támogatottságukat. Ám ehhez mindenekelőtt őszinte érdeklődést kell mutatniuk, komolyan kell venniük ezeket a szavazókat és általánosságokon túl is meg kell tudniuk fogalmazni számukra érvényes üzeneteket.

Az RMDSZ politikusai ezúttal nyíltan kampányoltak a magyarországi kormánypártok mellett. Hasonló lett volna a Fidesz-KDNP támogatottsága, ha ezt nem teszik meg?

Én azt gondolom, hogy igen, a magyarországi politika ma már a médiafogyasztási szokások miatt könnyedén el tud jutni minden erdélyi magyarhoz. Túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy a Romániában élő magyarok sokkal inkább tisztában vannak a budapesti politikával, mint a bukarestivel. Az RMDSZ, a többi politikai párt és az egyházak ugyanakkor sokat tettek a regisztráltak – így a szavazók – számának növekedéséért és a szavazólapok külképviseletekre való eljuttatásáért. A postai úton való szavazás problematikája miatt ez kulcsfontosságúnak bizonyult.

A magyar közmédia leplezetlenül kampányolt a kormánypártok mellett. A médiafogyasztási szokásaikat ismerve ez mennyire befolyásolta a határon túli szavazókat?

A média politikai véleményekre gyakorolt befolyásának könyvtárnyi irodalma van, csak a napirendelméletek többtucat hatásmechanizmus működését bizonyították kísérleti módszerekkel az elmúlt száz évben. Ugyanakkor Erdélyben nem csak a magyarországi közmédia adását lehet fogni, a magasan legnépszerűbb csatorna – az általam ismert kutatások szerint – itt is az RTL Klub, amely bevallottan az ellenzéki pártokkal szimpatizált a kampányban és az elmúlt években. Az internetes oldalak közül pedig szintén egy olyan portálra kattintanak a legtöbben Erdélyben is, amely Magyarországon is vezet ebben a tekintetben és szintén nem tekinthető a kormánypártok barátjának.

A Fidesz-KDNP-nek végül 133 mandátuma, vagyis pontosan kétharmados többsége lesz a parlamentben. Hány mandátumot hoztak számukra a határon túli szavazatok? Elmondható-e, hogy nélkülük nem lett volna meg a kétharmad?

A végleges adatok kiértékeléséből az látszik, hogy a kedvezményes nemzetiségi mandátum miatt 93 helyett csak 92 országos listáról kiosztható mandátum maradt, a levélszavazatok pedig így nem befolyásolták az egyes pártoknak jutó mandátumok számát. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) által végzett számítások azt mutatják, hogy még közel ezer, Fidesz-KDNP-re leadott levélszavazatra lett volna szükség ahhoz, hogy még egy mandátumot kapjon a pártszövetség és 134 mandátuma legyen. Nagyon nehéz előre meghatározni, hogy bizonyos számú szavazat hány mandátumot eredményezhet, néhány apró módosulás az egyéni kerületek végeredményében több mandátumra kiterjedő módosulást okozhat a végeredményben. A kérdésre válaszolva tehát: nem a levélszavazatoknak köszönhető a Fidesz-KDNP kétharmados többsége, a külhoni magyarok voksai ezúttal nem eredményeztek mandátumot.

Gyurcsány Ferenc pártja a határon túli magyarok ellen hergelve kampányolt. Ez a kampány, illetve a már ismert választási eredmény milyen nyomot hagy az anyaországiak és a határon túliak viszonyában?

A határon túl élő magyaroknak Gyurcsány Ferenc nem hiszem, hogy tud meglepetést okozni, ezzel kapcsolatban inkább azt tartom fontosnak, hogy egyetlen másik párt sem csatlakozott ehhez a kampányhoz, a kedvezményes honosítást és a vele járó szavazati jogot rajta kívül senki sem kérdőjelezte meg. A DK eredményei pedig arra utalnak, hogy ez a kérdés nem mozgat meg tömegeket Magyarországon, a társadalom választásról választásra egyre inkább elfogadja, hogy a magyar választási rendszer természetes velejárója: a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok csak országos listára, a lakcímmel rendelkezők pedig emellett egyéni jelöltekre is szavazhatnak. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint ez is igazságtalanság, és ugyanannyi szavazattal kellene rendelkeznie mindenkinek, de a jogalkotók annak idején ezt a kompromisszumos megoldást találták.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X