Kire néznek fel a székelyföldi fiatalok? Felmérés készült példaképekről
  • 2018. július 23., hétfő
    Lenke
  • 23°
    Kolozsvár
    • 18°
      Csíkszereda
    • 21°
      Székelyudvarhely
    • 17°
      Gyergyószentmiklós
    • 21°
      Székelykeresztúr
    • 18°
      Kovászna
    • 19°
      Kézdivásárhely
    • 18°
      Barót
    • 17°
      Sepsiszentgyörgy
    • 23°
      Arad
    • 21°
      Gyulafehérvár
    • 25°
      Nagyvárad
    • 18°
      Beszterce
    • 17°
      Déva
    • 25°
      Nagybánya
    • 22°
      Marosvásárhely
    • 25°
      Zilah
    • 26°
      Szatmár
    • 18°
      Nagyszeben
    • 24°
      Temesvár
    • 17°
      Brassó
    • 24°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6512 LEI
    • 1 USD = 3.9767 LEI
    • 1 GBP = 5.2182 LEI
    • 100 HUF = 1.4248 LEI

Kire néznek fel a székelyföldi fiatalok? Felmérés készült példaképekről


-A A+

Vannak példaképeik a székelyföldi fiataloknak? Helyi vagy globális szintű idolokat választanak maguknak? Ezeket a kérdéseket kutatta nemrég Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE csíkszeredai Társadalomtudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa.

A tanulmány három – 2012-ben, 2014-ben és 2016 tavaszán végzett – felmérés alapján készült. A felmérésekben hetedikes és tizenegyedikes diákokat kérdeztek Hargita, Kovászna és Maros megyéből. Az első vizsgálat alkalmával még csak a megkérdezettek fele nevezett meg olyan személyt, akit példaképének tart, arányuk a következő két alkalommal már kétharmadra emelkedett.

Kimutatható az is, hogy a hetedik osztályosok körében nagyobb az esélye annak, hogy példaképeik legyenek: mindhárom évben közel háromnegyedük mondta, hogy van ilyen ember az életében, míg a tizenegyedik osztályosoknál ez jelentősen mérséklődött (ahogyan az az alábbi ábrán is látszik).

 

 

A fiúk körében általában nagyobb igény mutatkozott példaképekre, és a második két felmérés során a vidékiek esetében is. A szülők végzettségét tekintve általában a magasabb iskolázottságúak gyerekeire volt jellemző, hogy példaképük van.

A szülők viszik a prímet, de vannak „örök hősök” is

A felmérések során 17 sajátos, a válaszadóktól függő kategóriát hoztak létre a példaképeket illetően. Ezeket a kategóriákat végül tovább szűkítették. Így lett kimutatható, ami az alábbi ábrán is látszik, hogy a legnagyobb népszerűségnek a szülők örvendenek, majd a felnőtt ismerősök következnek, de a különböző színészek, énekesek, zenészek és sportolók sem állnak rosszul.

 

 

 

2012-ben a lányok egyik nagy kedvence az énekesnő Rihanna volt, 2014-ben azonban már senki nem említette őt, helyette Selena Gomez színésznő és énekesnő lett az új idol.

A székelyföldi diákok többnyire külföldi celebeket kedvelnek, de felkerült néhány magyar is a listára: így például a magyar énekesek és zenészek közül Mága Zoltán, Tóth Andi, Nótár Mary, Tóth Gabi, Szinetár Dóra, Radics Gigi és Tolvai Renáta jelenik meg a válaszokban, a színészek közül Varga Izabella.

A külföldi zenészek közül Eminem, Justin Bieber, Snoop Dogg, az említett Selena Gomez és Rihanna volt kedvenc, a színészek közül Ryan Gosling, Jason Statham, Brad Pitt, Johnny Depp, Orlando Bloom, Angelina Jolie és Cameron Diaz számított kedvencnek.

Vannak „örök hősök” is, ők (az egyébként mémként is működő) Chuck Norris, Bud Spencer, Arnold Schwarzenegger és Sylvester Stallone – néhány fiúnál minden évben megjelentek ezek a nevek.

A focisták a nyerők

A sportolók is különösen fontosak a fiatalok számára: míg az első két felmérés során körülbelül 48 százalék nevezett meg focistát példaképként, 2016-ban már 60,9 százalék. A Formula 1-es pilóták helyzete gyengült: előbb 11,46, majd 2,63 és az utolsó évben 3,6 százalék nevezett meg egyet közülük. Más sportolókat 40,13, majd 48,42, végül 35,5 százalék jelölt meg.

2012-ben még Michael Schumacher volt a Formula 1-esek kedvence, aztán jött Kimi Raikönnnen 2014-ben, és végül 2016-ban ismét Schumi. A focistáknál feljöttek a magyarok: míg az első két méréskor sem román, sem magyar labdarúgó nem szerepelt a kiemeltek között, 2016-ra megjelent Dzsudzsák Balázs, Fejér Béla és Ilyés Róbert. A prímet persze nem ők vitték, hanem Lionel Messi, Cristiano Ronaldo és tőlük lemaradva, veszítve a népszerűségéből David Beckham, majd egyre erősödve Neymar da Silva.

Miből lesz a példakép?

Jelentős különbséget találni azok értékítélete között, akik a szülőket, rokonokat, barátokat jelölték meg példaképnek és azok között, akik egy focistát.  Utóbbiaknak a fizikai felépítés, a külalak, a sportosság, a kiemelkedő teljesítmény, az eredmények számítottak, és szinte soha nem említették azt, ahogyan az adott példakép viselkedik, vagy olyan erényeket, mint segítőkészség, türelem, őszinteség, szerénység.

A kutatás során hat különböző jellemzőt különített el a szociológus, hogy jobban érthetővé váljon, miként választanak példaképet a fiatalok. Az alábbi ábrát jobban értelmezendő előbb leírjuk, melyik csoport mit is fed. Az „együttérzőhöz” tartozik a jószívűség, a segítőkészség, gondoskodás,   támogatás, előzékenység.

Az „elszántsághoz” tartozik az elszántság, céltudatosság, magabiztosság, optimizmus, szorgalmasság, erősség, bátorság, a „barátságos” kategóriához a cuki, az aranyos, a karizmatikus, a jó humor és a vicces. Az „okos” kategóriához az intelligens, a bölcs, a tanult, a „legjobb” kategóriához a tehetséges, sikeres, okos, a szakmában legjobb, az ezermester, a találékony. A „jó kinézetűhöz” pedig a gyönyörű, a csinos, a gazdag, a sportos alkatú, az izmos, a formás és a szép.

 

 

Érdeklődésünkre a szociológus kiemelte: nem példakép-kutatás zajlott, hanem egy médiahasználat-, médiaismeret-, médiatudatosság- vizsgálat A média hatása a gyermekekre és fiatalokra kutatási programban. A félszáz kérdés közül négy – egy kisebb zárójelben – kérdezett rá a példaképekre: van-e, ki az, miért ő az, és ha nincs, miért nincs.

„Egy ilyen kutatásban nem tudunk meg sokat arról, hogy ez mennyire egy irányvonal a 7. és 11. osztályosok életében, mennyire fontos, hangsúlyos, mennyire meghatározó. Egy célirányos kutatás, interjúk, fókuszcsoportos beszélgetések közelebb vinnének ehhez, de egyelőre csak ennek a kutatásnak a részeként született ez az elemzés-sorozat” – fogalmazott a szociológus, hozzátéve: a jövőben tervez egy kvalitatív mikrokutatást.  

Összehasonlítható adatok

„A kutatási programunk, melyet 2011-ben indítottuk és melynek Biró A. Zoltán kollégám a vezetője, és melyben Bodó Julianna kolléganőmmel első perctől a kutatócsoport tagjai vagyunk, folyamatosan igyekszünk diákokat, más kutatókat is bevonni, különböző érintettségű csoportokat bevonni és megszólítani (pedagógusok, nagyobb gyerekes szülők stb.) – indulásától és folyamatosan a budapesti Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat támogatásával jött létre és működik” – mondta el Gergely Orsolya.

A Magyarországon már akkor több éve zajló vizsgálatok mintájára indultak el, ami azt jelentette, hogy az általuk kidolgozott módszertant alkalmazták székelyföldi terepre – így aztán összehasonlíthatók a különböző mérések. Magyarországi hasonló vizsgálatokban a szülők aránya a példaképek körében 32-50 százalék közt váltakozik, 2009-ben például minden második magyarországi, hasonló korú tanuló édesanyját és/vagy édesapját jelölte meg példaképként.

A társadalomtudós szerint azonban, hogy ez mennyire valós, azt nyilván nagyon nehéz mérni, mivel önkitöltős kérdőív lévén mindenki a maga módján értelmezheti a kérdést, ami így hangzik: „Ki az a személy, akihez felnőtt korodban a leginkább szeretnél hasonlítani?”. Ma a tizenévesek nagyon utána tudnak járni azoknak a dolgoknak, melyek érdeklik, naprakész információik vannak bizonyos sportolók gólszámairól, játszott meccseiről, klubjairól, filmszerepeiről és így tovább.

„Ez nem jelenti azt továbbra sem, hogy akik megjelöltek valakit, arról tényleg sok infójuk van, és tényleg komolyan példaként áll előttük, de jelez egyfajta érdeklődést, szemléletet, ami szakmailag figyelhető és elemzésre érdemes” – magyarázta Gergely Orsolya.

Példaképek és hatások

Azt nem lehet tudni, hogy milyen hatással vannak a példaképek a diákokra. „Egy longitudinális vizsgálat tudná jobban értelmezhetővé tenni ezt. Ha10-20 év múlva ugyanazokat a tanulókat immár 23/27-33/37 évesen megkérdeznénk, akkor talán-talán többet lehetne mondani arról, hogy milyen hatással voltak az életvezetésükre. Viszont én ezen a ponton úgy tekintek erre, hogy értékorientációs trendmutató: kiknek a magatartása, életvitele, tulajdonságai érdekesek, figyelemfelkeltőek a tanulók számára. És mennyire tudja az offline közeg az online információkat vagy benyomásokat ellenpontozni” – mondta a kutató.

Miből lesz a példakép?

„A nem közvetlen környezetből választott példaképek esetén én szinte kizáró jelleggel a mediatizálást mondanám. Aki túl sokat szerepel a médiában, annak sokkal nagyobb esélye lehet példaképpé válni” – fejtette ki a szociológus arra a kérdésünkre, hogy mi alapján dől el, kikből lesznek példaképek.

„Például én Enyedi Ildikó filmrendezőről nem mondanám, hogy nem hallottam, de nem nagyon figyeltem oda a nevére akkor, amikor néztem a Terápia első évadát. De most, az Testről és lélekről filmje után a Terápia harmadik évadában követtem, hogy melyik “napot” rendezi ő. Egy sor vele készült interjút olvastam, néztem meg, egyre szimpatikusabb rendezőként, emberként. Nem lett a példaképem, de csak azt akartam ezzel sugallni, hogy aki nagyobb médiaszerepet kap, arról több infónk kezd lenni, és akkor azt már úgy véljük jobban ismerjük, több közös pontot találunk" – részletezte a szociológus.

Erre mutat szerinte a magyarországi sportolók jelenléte (pl. Görbicz Anita) és a romániai sportolók hiánya a székelyföldi tanulók példaképei közt. Ennek magyarázata, hogy a székelyföldi fiatalok évek óra elsősorban magyar tévécsatornákat követnek, a romániai sportolókról keveset tudnak.

A 2016-os vizsgálatukban már kicsit több helyi sportoló, helyi “hős”, lokális híresség jelenik meg. „Ez talán annak is tudható be, hogy egyrészt úgy tűnik ez a példaképes dolog is kezd napirendre kerülni, több téren (pl. Az év praxis a Kárpát-medencében (2011 óta) gyakorlatilag családorvos-példaképek gyűjtése, határon túli vállalkozói példaképek 2016), és a helyi, kistérségi példás emberek, történetek kicsit mediatizálódni, közismertekké válni, így ez lecsoroghat az általános és középiskolák szintjére is, pedagógusok révén elsősorban. Ez még nagyon nem trendszerű, csak jelzés értékű a kutatási eredményeink alapján” – emelte ki Gergely Orsolya. 



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X