• 2018. október 20., szombat
    Vendel
  • 21°
    Kolozsvár
    • 17°
      Csíkszereda
    • 21°
      Székelyudvarhely
    • 13°
      Gyergyószentmiklós
    • 21°
      Székelykeresztúr
    • 16°
      Kovászna
    • 16°
      Kézdivásárhely
    • 17°
      Barót
    • 15°
      Sepsiszentgyörgy
    • 20°
      Arad
    • 20°
      Gyulafehérvár
    • 19°
      Nagyvárad
    • 16°
      Beszterce
    • 14°
      Déva
    • 18°
      Nagybánya
    • 21°
      Marosvásárhely
    • 18°
      Zilah
    • 17°
      Szatmár
    • 19°
      Nagyszeben
    • 20°
      Temesvár
    • 15°
      Brassó
    • 22°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6669 LEI
    • 1 USD = 4.0761 LEI
    • 1 GBP = 5.3090 LEI
    • 100 HUF = 1.4425 LEI

Az északi országokban gyakoribb a nők elleni erőszak, mint Romániában?


-A A+

A szexuális erőszak valamilyen formáját tízből egy nő tapasztalta meg 15 éves kora után, húszból egyet pedig megerőszakoltak. A szexuális zaklatást elszenvedett nők kevesebb mint 1 százaléka fordult ügyvédhez, áldozatsegítő szervezethez vagy szakszervezeti képviselőhöz, a nők több mint fele pedig időnként elkerül bizonyos helyzeteket vagy helyszíneket azért, mert attól fél, hogy bántalmazhatják – derül ki az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) az unió egészére kiterjedő, 2012-es reprezentatív felméréséből. Ezekből az adatokból szemlézünk. 

A kutatás az EU 28 tagállamában összesen 42 ezer 18–74 év közötti nővel készített interjúkon alapul. A felmérésben a gyermekkorban átélt erőszakról is kérdezték a válaszadókat, a kérdések a 15 éves kor előtt, 15 éves kor után és az interjút megelőző 12 hónapban átéltekre vonatkoztak.

Ha az adatokat felületesen átfutjuk, úgy tűnhet, hogy a többi tagállamhoz képest Romániában kevés az erőszak és a bántalmazás, mert a legtöbb esetben a lista végén kullogunk, a felmérésből viszont kiderül, hogy az országok közötti különbségeket az is indokolhatja, hogy egyes társadalmakban tabutémának számít a nőkkel szembeni erőszakról beszélni, magánügyként tekintenek a problémára.

Fizikai és szexuális erőszak

15 éves kor után a nők egyharmada szenvedett el fizikai és/vagy szexuális erőszakot, 22 százalékuk jelenlegi vagy korábbi partnere részéről. A fizikai erőszak leggyakoribb formái: lökés, taszítás, ütés, rángatás, hajhúzás. 

Romániában a nők 20–29 százaléka beszélt arról, hogy 15 éves kora után fizikai és/vagy szexuális erőszakot szenvedett el párkapcsolaton belül. Hasonló arányt mutat például Magyarország, Franciaország és Németország, míg Finnországban, Lettországban és Dániában ennél magasabb számot mutatnak az eredmények (30–39).

A nemi erőszak a szexuális erőszaknak egy formája, ez körülbelül húsz nőből egyet érint. Az adatok szerint, ha a szexuális erőszakot nem a nő párja követte el, minden 10. esetben több agresszor részt vett. A párkapcsolaton belüli szexuális erőszak gyakran ismétlődő, a nemi erőszak esetében a nők kb. egyharmada tapasztalt 6 vagy több incidenst jelenlegi partnere részéről.

Az erőszak következményei

Az érintett nők leginkább félelmet, haragot és szégyent éreztek a történtek után. Azok, akik nem a partnerük részéről tapasztaltak szexuális erőszakot, ezek mellett még a megdöbbenést is jelezték. A hosszú távú következmények közé sorolták például az önbizalom elvesztését, a kiszolgáltatottság érzését és a szorongást.

A párkapcsolati erőszak áldozatainak egyharmada, a párkapcsolaton kívüli erőszak áldozatainak egynegyede fordult rendőrséghez vagy egyéb, például áldozatsegítő szervezethez. Az áldozatok körülbelül egynegyede szégyen vagy zavar miatt nem jelentette az incidenst.

Pszichológiai erőszak a párkapcsolatban

Három nőből egy tapasztalt már pszichológiailag bántalmazó viselkedést egy jelenlegi vagy korábbi partnere részéről. A pszichológiai erőszak leggyakoribb formái a nő lekicsinylése vagy megalázásá nyilvánosan vagy a magánéletben, az, hogy a férfi mindig tudni akarja, merre jár, de úgy, hogy ez már túllép az általános törődésen, és az, hogy a partnere dühös lesz, ha a nő más férfiakkal beszélget. A kutatás szerint a pszichológiai erőszak és a nő partnerének alkoholfogyasztása között összefüggés van.

Más európai országokhoz képest Románia alulmarad a pszichológiai erőszak terén, a válaszadók 30–39 százaléka beszélt arról, hogy 15 éves kora után pszichológiai erőszakot szenvedett el a párkapcsolatban. Hasonlóan vallottak Lengyelországban, Bulgáriában és Spanyolországban is, míg szinte kétszer ennyi nő érzett pszichológiai erőszakot Lettországban és Dániában (60–69).

Követés

Az EU-ban élő nők egyötödével fordult elő 15 éves kora után, hogy követték, és a nők 5 százalékának a felméréshez készült interjút megelőző 12 hónapban volt ilyen tapasztalata. Ez például az ismétlődő támadó vagy fenyegető üzeneteket és telefonhívásokat, vagy az otthonuk, munkahelyük környékén való lézengést jelenti. 10 nőből egyet a korábbi partnere követett. A követési esetek háromnegyede soha nem jut a rendőrség tudomására.

A kutatást kitért az internetes követésre is, amely különösen a fiatal, 18–29 éves nőket érinti. A követésnek áldozatul esett nők közül minden ötödiket két évnél hosszabb ideig követtek. Az áldozatok egyötöde kénytelen volt megváltoztatni a telefonszámát vagy az e-mail címét.

A legmagasabb arányt a svédországi adatok mutattak (30–39), míg például Romániában, Lengyelországban és Csehországban a nők 0–9 százalékát követték 15 éves koruk után.

Szexuális zaklatás

A felmérésben a szexuális zaklatás 11 formájáról kérdezték a nőket, és kiderült, hogy minden második nő tapasztalt már szexuális zaklatást legalább egyszer 15 éves kora óta, és minden ötödik nő az interjút megelőző 12 hónapban. Különbséget tettek enyhébb és súlyosabb zaklatások között, enyhébb például a nem helyénvaló bámulás és külső megjelenésére vonatkozó tolakodó megjegyzés, amit a nő sértőnek érzett, és súlyosabbnak számít például a szexuális célzatú megjegyzés vagy vicc, ami a nő számára sértő volt, és a kéretlen érintés, ölelés vagy csók. 

Mindkét kategóriában Románia utolsóelőtti helyen áll, országunkban a nők 11 százaléka tapasztalt enyhébb szexuális zaklatást az elmúlt 12 hónapban, súlyosabbat 5 százalékuk. Dánia, Svédország és Hollandia a lista élén, Magyarország középtájon szerepel.Illusztráció forrása: quickanddirtytips.com

A szexuális zaklatás a 18–29 év és a 30–39 év közötti nőket jobban veszélyezteti. A 18–29 év közötti nők több mint egyharmada élte át legalább egy formáját az interjút megelőző 12 hónapban, a 30–39 év közötti nőknél pedig közel egynegyed volt ez az arány.

Ugyanakkor érdekes adat, hogy az egyetemi diplomával rendelkező, értelmiségi nőket gyakrabban zaklatják: a felsővezetői kategóriában a nők 75 százalékát, az értelmiségi nők 74 százalékát érte szexuális zaklatás 15 éves kora után. Ezzel szemben például a szakképzett fizikai munkások 44 százaléka számolt be zaklatásos esetekről. Ennek több magyarázata lehet, például az értelmiségi nők éberebben figyelhetnek arra, mi minősül szexuális zaklatásnak, illetve valószínűbb, hogy olyan munkakörnyezetben dolgoznak, ahol fokozottan fennáll a visszaélés veszélye.

Az áldozatok 35 százaléka senkinek nem beszélt az incidensről, 28 százaléka elmesélte egy barátjának, 24 százalék egy családtagnak vagy rokonnak, 14 százaléka pedig a partnerének. A rendőrségnek csak 4 százaléka jelentette az esetet, ugyanennyi jelezte a munkáltatójának vagy a főnökének, és az érintett nők kevesebb mint 1 százaléka fordult ügyvédhez, áldozatsegítő szervezethez vagy szakszervezeti képviselőhöz.

A gyermekkorban átélt erőszak

A fizikai, szexuális és pszichológiai erőszakot együttvéve a nők 35 százaléka mondta azt, hogy 15 éves kora előtt az erőszak e három formájából legalább egyet átélt egy felnőtt elkövető részéről. A nők 27 százaléka beszélt gyermekkori fizikai erőszakról, 12 százaléka szexuális erőszakról, 10 százaléka pedig pszichológiai erőszakról.

A fizikai erőszakot többnyire a családtagok követték el, az esetek több mint felében az apa, 46 százalékban pedig az anya volt a bántalmazó. Ezzel szemben szexuális erőszakot szinte mindig a férfiak követtek el (97 százalék). A gyermekkorában szexuális erőszakot átélt nők közül minden második azt mondta, hogy az elkövetőt nem ismerte.

A kutatás kimutatta, hogy kapcsolat van a gyermekkorban átélt erőszak és a későbbi, felnőttkori tapasztalatok között. A párkapcsolatukban szexuális erőszak áldozatává vált nők közel egyharmada tapasztalt gyermekkorában is szexuális erőszakot, míg azok a nők, akiket nem ért erőszak a párkapcsolatban, csak 10 százalékban nyilatkoztak úgy, hogy gyermekkorban viszont igen.

Félelem az áldozattá válástól

Azok a nők, akik jobban félnek a bántalmazástól, jellemzően nagyobb arányban szenvedtek el fizikai vagy szexuális erőszakot életük folyamán – mutatják az eredmények.

Az EU-ban élő nők több mint fele időnként elkerül bizonyos helyzeteket vagy helyszíneket azért, mert attól fél, hogy fizikailag vagy szexuálisan bántalmazhatják. Az idősebb nőkhöz képest a fiatalabbak jobban félnek a nyilvános helyeken történő bántalmazástól, és az idegenek támadásától. A nők 8 százaléka mondta azt, hogy az interjút megelőző 12 hónapban hordott magával valamilyen tárgyat önvédelmi célból.

Az északi országokban több az erőszak, mint Romániában?

A kutatás öt lehetséges magyarázatot ad arra, hogy miért vannak látványos különbségek az EU 28 tagállamának adatai között.

  1. A különböző országokban nem egyforma a kulturális elfogadottsága annak, hogy valaki a nőkkel szembeni erőszakkal kapcsolatos tapasztalatairól beszéljen. 
  2. Könnyebben beszélnek a nők elleni erőszakról azokban a társadalmakban, amelyek a nemek közötti egyenlőség magasabb fokát mutatják. 
  3. Megvizsgálható, hogy a tagállamokban a nők mennyire kitettek olyan tényezőknek, amelyek növelhetik az erőszak előfordulásának esélyét, például a foglalkoztatási minták (az otthonon kívüli munkavégzés), valamint a szocializációs és életviteli minták (szórakozóhelyek és randevúk).
  4. Az erőszakos bűncselekmények általános előfordulását együtt kell vizsgálni a nők elleni erőszakról szóló megállapításokkal, hiszen egy tagállam nagyobb fokú városiasodása például általában magasabb bűnözési arányokkal jár.
  5. Mivel a felmérésből kiderült, hogy bizonyítható összefüggés van az elkövetők alkoholfogyasztási szokásai és a párkapcsolaton belüli erőszak között, az alkoholfogyasztási minták tagállamok közötti különbségei is magyarázatot adhatnak.


HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X