• 2018. július 16., hétfő
    Valter
  • 17°
    Kolozsvár
    • 16°
      Csíkszereda
    • 16°
      Székelyudvarhely
    • 14°
      Gyergyószentmiklós
    • 16°
      Székelykeresztúr
    • 16°
      Kovászna
    • 16°
      Kézdivásárhely
    • 16°
      Barót
    • 16°
      Sepsiszentgyörgy
    • 17°
      Arad
    • 14°
      Gyulafehérvár
    • 14°
      Nagyvárad
    • 14°
      Beszterce
    • 12°
      Déva
    • 17°
      Nagybánya
    • 16°
      Marosvásárhely
    • 17°
      Zilah
    • 17°
      Szatmár
    • 14°
      Nagyszeben
    • 17°
      Temesvár
    • 16°
      Brassó
    • 18°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6589 LEI
    • 1 USD = 4.0064 LEI
    • 1 GBP = 5.2601 LEI
    • 100 HUF = 1.4350 LEI

Kijev nem is titkolja, hogy ukránosítani akar az oktatási törvénnyel


-A A+

" />

Kijev el akarja ukránosítani a szovjet idők örökségeként "eloroszosodott" lakosságot - derül ki abból az álláspontból, amelyben vitatott oktatási törvénye mellett érvel az ukrán kormány a Velencei Bizottság előtt. A dokumentumban az oktatási minisztérium nem is titkolja szándékait, sőt azokat legitim törekvésként mutatja be. A Velencei Bizottság a kisebbségi nyelveken történő oktatást korlátozó törvény módosítását javasolja.

Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló szerve kedden hozta nyilvánosságra álláspontját az ukrán oktatási törvényről, amelyet megvitatott a december 8–9-ei plenáris ülésén, a kijevi kormány oktatási minisztériumának állásfoglalását is figyelembe véve.

A hivatalos ukrán álláspont lényegében amellett érvel, hogy Kijevnek jogában áll „elukránosítani” a kisebbségeit, mert a nyelvi egység növeli a társadalmi kohéziót, ezzel pedig csökken a területi szeparatizmus és az esetleges orosz területi agresszió veszélye.

A kiindulópont az, hogy a mintegy 400 ezer kisebbségi diák elsöprő többsége orosz nyelven tanul, sőt, számos ukrán gyerek is orosz tannyelvű iskolába jár, ahol az állam nyelve csupán egyike a tantárgyaknak. „Ez a gyakorlat a Szovjetunióban fejlődött ki, amikor a hatóságok minden lehetséges módon korlátozták az orosztól eltérő nyelvek tanulását” – mutat rá a kijevi álláspont hozzátéve, hogy emiatt az idősebb generációk jobban beszélnek oroszul, mint ukránul. Mi több, folytatódik Ukrajna eloroszosítása, ha a keleti és dél-keleti részeken az ukránok is orosz tannyelvű iskolákba járnak a mai napig. A kisebbségek egymás közötti kommunikációjának a nyelve is az orosz, „amely így átvette az államnyelv szerepét”.

Az álláspont sejteti, hogy eddig csak azért nem korlátozták a kisebbségi nyelvek oktatását – azért nem alkalmazták „maradéktalanul az oktatási nyelvére vonatkozó alkotmányos előírásokat” –, hogy megőrizzék a társadalmi békét. Ezt azonban kihasználta az Orosz Föderáció, hogy területi agressziót hajtson végre Ukrajna ellen az „orosz világ” (Russki mir) megőrzésének ürügyén, ami alatt az orosz hatóságok mindazokat a területeket értik, ahol az orosz nyelv a domináns

„Ilyen körülméynek között az ukrán hatóságok rádöbbentek, hogy az eddigi nyelvpolitika folytatása az oktatásban nemhogy nem járul hozzá a nemzeti egyetértéshez, hanem egyenesen veszélyt jelent Ukrajna nemzetbiztonságára, szuverenitására és területi egységére” – mutat rá a kijevi álláspont, hozzáfűzve, hogy „az ukrán alkotmány előírásainak való feltétlen megfeleltetést” úgy kell értelmezni, mint a politikai nemzet megerősítésére és az állam feldarabolódásának elhárítására tett erőfeszítést. Ugyanakkor az irat szerint a kisebbségekhez tartozó személyeknek alkotmányos joguk elsajátítani az állam nyelvét, hogy az ország egész területén érvényesülhessenek, ne csak azokon a vidékeken, ahol az ukrán nyelvet hiányosan vagy egyáltalán nem beszélik.

A szeptember végén hatályba lépett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye szerint Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. A nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, az ötödik osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását más nyelveken, azaz angolul, illetve más európai uniós tagország nyelvén is.

Ezek a Velencei Bizottság kifogásai

Álláspontjában a Velencei Bizottság leszögezi: legitim Ukrajnának az a törekvése, hogy polgárainak az államnyelven történő folyékony beszéd elősegítésével kezelni akarja az egyenlőtlenségeket, ugyanakkor indokoltak a hazai és nemzetközi bírálatok is, amelyek a jogszabálynak a kisebbségi nyelveken való oktatás korlátozásával kapcsolatosak.

A Velencei Bizottság azt is kifogásolja, hogy a parlament által elfogadott törvényszöveg különbözik attól, amelyről korábban egyeztetés zajlott az ukrán kormány és a kisebbségek képviselői között. Ugyanakkor a törvény sokat vitatott 7. cikke jelentős kétértelműségeket tartalmaz, és nem biztosítja az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségvállalásainak megvalósításához szükséges útmutatásokat. Márpedig alapvető fontosságú, amikor a kisebbségek létező és alaposan meghonosodott jogait érintő, átfogó reformintézkedések születnek, hogy azok összhangban álljanak a megfelelő nemzetközi és alkotmányos előírásokkal.

A Velencei Bizottság szerint az új tanügyi törvény megváltoztatja a nyelvek szerepét: az ukrán tantárgyból az oktatás eszközévé válik a kisebbségi tanintézményekben is, főleg az általános iskolában. A kisebbségi nyelveken történő oktatásra léteznek garanciák a törvényben, de az állásfoglalás szerint ezek elsősorban az elemi iskolára korlátozódnak, ráadásul nem világos, hogy a garanciák pontosan mire terjednek ki.

A Velencei Bizottság rámutat: az ukrán tannyelvű oktatásra történő radikális átállás jóval kevesebb lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvükön való tanulásra, „ez a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek meglévő jogainak aránytalan megnyirbálásával egyenértékű”. A változások bevezetésére megszabott szűk határidő ugyanakkor komoly aggodalmakat vet fel az oktatás minőségével kapcsolatban – fűzték hozzá.

A Velencei Bizottság szerint a 7. cikkely teret enged a rugalmas megoldásoknak, de lehetőséget teremt arra is, hogy az alkalmazás során a kisebbségi nyelveket kizárólag tantárgyként és nem az oktatás nyelveként használják, ami a kisebbségi jogok csorbításának minősülne. Mindazonáltal a cikk 4. paragrafusa lehetővé teszi, hogy bizonyos tárgyakat az Európai Unió hivatalos valamelyik hivatalos nyelvén oktassanak, és a kijevi hatóságok jelezték, hogy szándékukban áll ezt a rendelkezést a kisebbségek javára értelmezni.

Mindazonáltal a Velencei Bizottság szerint ez is csupán akkor volna elfogadható megoldás, ha a törvény alkalmazására – a kisebbségi szervezetekkel folytatott konzultáció után – elfogadott másodlagos jogszabályok biztosítanák, hogy a kisebbségi diákok megfelelő szinten elsajátíthassák ezeket a nyelveket. Ugyanakkor ez a kitétel nem jelent semmiféle megoldást az – ukrán mellett leginkább elterjedt – orosz nyelvet beszélők számára, ami felveti a hátrányos megkülönböztetés problémáját.

A megoldás a 7. paragrafus módosítása

„Mindezeket figyelembe véve, a megfelelő megoldás a 7. cikk módosítása lenne, illetve annak helyettesítése egy kiegyensúlyozottabb és világosabban megfogalmazott rendelkezéssel. Ebben a kontextusban mindenekelőtt a nem az Európai Unió hivatalos nyelvének számító kisebbségi nyelvekkel szembeni diszkriminációt kellene megszüntetni” – mutat rá a Velencei Bizottság, amely hét pontban foglalta össze a kijevi vezetés számára az ajánlásait.

Ezek között, a fent már említettek mellett, megtalálható az is, hogy az ukrán oktatási minisztérium biztosítson hosszabb átmeneti időszakot az új szabályok bevezetéséig, a magániskolákat mentesítsék az államnyelv használatának kiterjesztése alól, illetve javítsák az államnyelv mint tantárgy oktatását.

Ez azért is érdekes, mert a kijevi oktatási tárca a Velencei Bizottságnak elküldött álláspontjában többek között azzal érvelt az új szabályozás szükségessége mellett, hogy az ukrán nyelv kizárólag tantárgyként történő oktatása nem biztosítja az államnyelv olyan szintű elsajátítását, hogy a kisebbségekhez tartozó gyerekek élni tudjanak alkotmányos jogaikkal, és „teljesíteni tudják alkotmányos kötelezettségeiket”.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X