• 2018. január 24., szerda
    Timót
  • -10°
    Kolozsvár
    • -10°
      Csíkszereda
    • -8°
      Székelyudvarhely
    • -14°
      Gyergyószentmiklós
    • -8°
      Székelykeresztúr
    • -14°
      Kovászna
    • -13°
      Kézdivásárhely
    • -10°
      Barót
    • -11°
      Sepsiszentgyörgy
    • -1°
      Arad
    • -9°
      Gyulafehérvár
    • -2°
      Nagyvárad
    • -12°
      Beszterce
    • -12°
      Déva
    • -5°
      Nagybánya
    • -8°
      Marosvásárhely
    • -8°
      Zilah
    • -5°
      Szatmár
    • -9°
      Nagyszeben
    • -1°
      Temesvár
    • -11°
      Brassó
    • -2°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6679 LEI
    • 1 USD = 3.8116 LEI
    • 1 GBP = 5.3186 LEI
    • 100 HUF = 1.5063 LEI

Trump átvágná a közel-keleti válság gordiuszi csomóját?


-A A+



Az Egyesült Államok szövetségei is bírálták Donald Trump amerikai elnököt amiatt, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. A gesztus ugyanis gyengíti a nemzetközi jog érvényességét, és új erőszakhullámot válthat ki Közel-Keleten.

Donald Trump román idő szerint szerda délután bejelentette, hogy az izraeli nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe költözik, ezzel pedig elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Az elnök szavai szerint bejelentésével új fejezet kezdődik az izraeli-palesztin konfliktushoz való amerikai és nemzetközi hozzáállásban.

Mindez nem érte váratlanul a nemzetközi közvéleményt, hiszen Donald Trump ezt az elképzelését egyáltalán nem titkolta. Az amerikai elnök a döntést követően kifejtette, elnökké választása alkalmával ígéretet tett rá, hogy „nyitott szemmel és friss gondolkodással közelít majd a világ előtt álló kihívásokhoz”.

Az amerikai elnök ellenmondásosságára jól jellemző a tény, hogy még politikusi karrierje előtt, „egyszerű üzletemberként” nem fukarkodott az antiszemita kiszólásokkal. Republikánus politikusként viszont már mellszélességgel támogatta az izraeli jobboldal külpolitikai elképzeléseit, ráadásul Izrael legnagyobb barátjaként emlegette önmagát. Pártja ugyanis a kereszténység és a zsidóság közös platformján állva szoros együttműködést ápol a Likuddal.

Igaz, „átállásában” nem kis szerepet játszhatott veje, a vallásos zsidó Jared Kushner, aki egyébként Donald Trump közele-keleti főmegbízottja is, ugyanakkor csődgondnokát, David Friedman ügyvédet pedig kinevezte izraeli nagykövetnek. Utóbbi egyébként nyomban kijelentette, alig várja, hogy elkezdje tevékenységét Izrael fővárosában, Jeruzsálemben.

Évekig eltarthat

Igaz, a New York Times szerint Donald Trump, elődeihez hasonlóan maga is megállította az 1995-ben megszavazott Jerusalem Embassy Act nevű határozat gyakorlatba ültetését, amelyet huszonkét éven át minden amerikai elnök felfüggesztett, arra hivatkozva, hogy a törvényhozás egy elnöki jogkörbe tartozó kérdésben – idegen államszuverenitásának elismerése – hozott határozatot. A felfüggesztés valódi oka azonban az volt, hogy mind Clinton, mind az ifjabbik Bush mind pedig Obama elnök el akarta kerülni a költözés által kiváltott nemzetközi politikai vihart.

A dokumentum egyébként előírja az amerikai nagykövetség költözését illetve elkülöníti az új képviselet kialakításához szükséges anyagi forrásokat. Nemzetközi szakértők szerint azonban a költözés gyakorlatilag akár évekig is eltarthat, ez lehet az oka is annak, hogy maga Trump is aláírta a költözés felfüggesztését.

Gyakorlat – és politika

Donald Trump azonban továbbra is támogatja az arab-izraeli konfliktust rendezhető kétállami megoldást, ha egyben az érintett felek megegyeznek. Csakhogy döntésével Washington a vitában egyértelműen az egyik felet támogatja, és voltaképpen elismeri, hogy Jeruzsálem csakis Izrael fővárosa.

Gyakorlati szempontból az teljesen logikus lenne, ha az amerikai diplomatákat Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetnék, hiszen minden egyes izraeli hivatal ebben a városban működik, a diplomatáknak így órákig kellett utazniuk, ha fel akartak keresni egy-egy intézményt.

Politikailag azonban egészen másként fest a helyzet. Jeruzsálem ugyanis korántsem „egyszerű város”. Amellett ugyanis, hogy a világ legősibb települése, három monoteikus világvallás tekinti szent helyének, így aztán etnikailag, kulturálisan, politikailag és közigazgatásilag igen különleges helyzetet foglal el.

Jeruzsálem Izrael fővárosaként működik, a teljes várost a zsidó állam szervei ellenőrzik. Erről 1967-ben döntöttek, amikor Izrael a hat napos háború során visszaszerezte a várost a jordán hadseregtől. Az izraeli parlament, a Kneszet 1980-ban erről törvényt is elfogadott.

Csakhogy ezt a státuszt nem fogadta el a nemzetközi közösség. Így Jeruzsálemben nincs egyetlen diplomáciai képviselet sem, ezek mind Tel Avivban vannak.

Geopolitikai patthelyzet?

Az izraeli döntés geopolitikai patthelyzethez vezetett, amelyet legfeljebb csak egy nemzetközi megoldás oldhatna fel, amely azonban gyökeresen különbözne a vita eldöntése helyett csak a megoldás elhalasztásához vezető Oslói Megállapodástól.

A gyarmati Palesztinát feloszlató ENSZ-határozat a várost eredetileg közös izraeli-arab fennhatóság alatt képzelte el. Nyugati felét cionisták, keleti felét pedig Jordánia foglalta el, a hat napos háborút követően azonban az egész város Izrael ellenőrzése alá került, amit viszont az ENSZ Biztonsági Tanácsa annexiónak minősített – az Egyesült Államok tartózkodó szavazata mellett.

Jeruzsálem 850 ezer lakójának mintegy 35 százaléka palesztin, és akad néhány ezer keresztény is. A Rámállahban székelő Palesztin Hatóság Kelet-Jeruzsálemet Palesztina fővárosának tekinti, és ezen a véleményen van valamennyi iszlám ország. Mi több, a Palesztin Hatóság 1993-ig még Izraelt sem ismerte el és így igényt tartott a teljes Jeruzsálemre.

Újabb erőszakhullám fenyeget

Mivel a világ egyik vezető hatalma elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, elvileg nem kizárt, hogy a példának több követője is akad, bár egyelőre még az Egyesült Államok szövetségei, ideértve Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot is, bírálják a döntést. Szerintük nem az a gond, hogy Donald Trump gesztusa gyengíti a nemzetközi jog érvényességét, hanem az új erőszakhullám veszélyének fenyegetése.

A Palesztin Hatóság vezetője, Mahmud Abbász máris a békefolyamat végéről beszélt. A palesztin „nemzeti és iszlamista szervezetek” közös nyilatkozatban jelentették be három napos tiltakozássorozatukat, a Harag Napját, felszólítva szimpatizánsaikat, hogy világszerve vonuljanak az izraeli diplomáciai képviseletek elé. Mindez megronthatja Izrael és a zsidó állammal az utóbbi időben egyre jobb viszonyt ápoló szunnita arab országok kapcsolatait is.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup