• 2017. december 15., péntek
    Valér
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -3°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • Barót
    • -3°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -3°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6332 LEI
    • 1 USD = 3.9185 LEI
    • 1 GBP = 5.2671 LEI
    • 100 HUF = 1.4746 LEI

Sírhatnak a férfiak Romániában? – nem akarunk lemondani a nemi sztereotípiákról


-A A+



Nem igazán akarunk megválni a nemi sztereotípiáinktól, még túl sokan gondoljuk úgy, hogy a férfiak például nem sírhatnak – derül ki abból az átfogó felmérésből, amely a különböző szterotípiákat mérte fel az EU tagállamokban. A novemberben megjelent idei jelentés eredményeiből válogattunk.

A felmérésből kiderült, a megkérdezettek körülbelül egytizede szerint határozottan megvalósult a nemek közti egyenlőség a politikában, a munkahelyeken és a vezetői állások területén, míg 35-39 százalék között mozog azok aránya, akik ezt nagyjából megvalósítottnak tartják.

A különböző sztereotípiáknál érdekes eltéréseket találni nők és férfiak között: míg a férfiak 49 százaléka egyetért azzal, hogy a férfiak sírhatnak, 34 százalékuk is erre a válaszra hajlik, a nők 60 százaléka mondta egyértelműen, hogy egyetért ezzel, és 31 százalék kevésbé határozottan. A nők és a férfiak legfontosabb szerepére rákérdezve többnyire hasonló vélemények születtek nők és férfiak között:

 

Kiderült, a nők 77, a férfiak 69 százaléka gondolja azt, hogy saját országában a nők több időt töltenek házimunkával és hasonló tevékenységekkel – 25 százalék férfi és 19 százalék nő gondolta, hogy a két nem egyformán osztozik ezekben a munkákban, és mindössze 3 százalék férfi, 2 százalék nő gondolta, hogy a férfiak jeleskednek ezen a területen.

Nők és politika

A nők politikai szerepvállalását több kérdéssel közelítették meg. Az első kérdés azt firtatta, a nőknek kevesebb szabadságuk van a családi felelősségeik miatt: 22 százalék teljesen egyetértett ezzel, 45 százalék pedig többnyire, 21 százalék alig, 9 százalék egyáltalán nem. 11 százalék teljesen egyetértett azzal, hogy a férfiak ambíciózusabbak a nőknél, 24 százalék részben ért egyet ezzel, míg 35 százalék nem igazán gondolta ezt, 26 százalék pedig teljesen tagadta.

7 százalék szerint a nőket kevésbé érdekli a politika, 27 százalék is többnyire ezt gondolja, míg 36 százalék többnyire nem ért egyet ezzel, 25 százalék pedig egyáltalán nem gondolja így. 5 százalék szerint a nőknek nincsenek is meg a politikához szükséges képességeik, 12 százalék határozatlanul, de hasonlót gondol, míg 27 és 53 százalék többnyire és határozottan tévesnek tartja a gondolatot.

A következő kérdésben Románia és Magyarország szégyenletes eredményt mutatott fel: mindkét országban összesen 41 százalék gondolja, hogy a nőknek hiányoznak a politikához szükséges képességeik, míg az EU-s átlag 17 százalék, az élen járó országokban pedig teljesen más eredmények jöttek ki: Franciaországban alig 5, Svédországban és Hollandiában alig 3 százalék látja így.

Különbségek a bérezésben

Az EU-s tagállamok többségében egyetértenek azzal, hogy a nők alacsonyabb béreket kapnak, mint a férfiak. A negyven év alattiak között azonban az átlagnál magasabb azok aránya, akik szerint ez nincs így, és különbség látszik a vezetői pozíciókban levők és munkanélküliek véleménye között is: utóbbiak inkább hajlanak arra, hogy nincsenek bérkülönbségek.

A férfiak kétharmada szerint a nők kevesebbet keresnek, 27 százalék szerint ugyanannyit, mint a férfiak. A nők 74 százaléka szerint keresnek ők kevesebbet. Mindkét nemnél 2-2 százalék válaszolta azt, hogy a nők egyenesen többet visznek haza. Különbség volt a nemek közt azt illetően is, hogy elfogadhatók-e a bérkülönbségek:

 

Az EU-s tagállamok közül ugyanakkor Romániában gondolják a legkevesebben, hogy a nők kevesebbet keresnek: alig 31 százalék az élen járó Svédországhoz (94 százalék) vagy az EU-s átlaghoz (69 százalék) képest, míg 52 százalék szerint ugyanannyit visznek haza a nők (ez Svédországban 6 százalék). Románia csúcstartó abban a véleményben is, hogy a nők többet keresnének: sehol nem mondták ilyen sokan ezt (11 százalék), Svédországban és Norvégiában 1 százalék alatt.

Abban is élen járunk, hogy ezt mennyire fogadjuk el: a legkevesebben nálunk mondták azt, hogy ez elfogadhatatlan.

Lehet-e feminista egy férfi?

Megvizsgálták azt is, mit gondolunk a nemi egyenlőtlenségek elleni fellépésről. Az alábbiakban látható, hogy milyen jelentős különbségek vannak az egyenlőség hirdetése és céljai közötti összefüggést illetően nők és férfiak között: előbbiek számára minden esetben fontosabb ez a kérdés, mint a férfiak számára:

 

A férfiak 80, a nők 87 százaléka ért egyet azzal, hogy egy férfinak hasonló mértékben ki lehet vennie a részét a házimunkában. A férfiak 43, a nők 55 százaléka szerint helyes, ha egy férfi megrója barátait egy szexista viccért.

Jelentős eltérést találtak abban a kérdésben is, hogy lehet-e feminista egy férfi. A férfiak 35 százaléka fogadta ezt el, 32 százalékuk közömbös állásponton volt, 26 százalék ellenezte, míg a nők 44 százaléka fogadta el, 29 százaléka nem tudott dönteni és 19 százaléka helytelenítette.

A tagállamok szintjére bontva Románia ezúttal nem került a sereghajtók közé: 32 százalék értett egyet a gondolattal (ez a csúcstartó Máltán 71 százalék), 30 százalék választott köztes álláspontot és szintén 30 százalék tagadta (Máltán 13 százalék, Olaszországban 9). Lettország lett az utolsó, ott 11 százalék fogadja el ezt mindössze és 47 százalék utasítja el.

Nők és reklám, nők és média

Felmérték azt is, hogy mit gondolunk a nők médiában és reklámokban való megjelenítéséről (utóbbiról remek gyűjtemény található például itt). 39 százalék gondolta úgy, hogy van probléma, és szükséges is tenni ellene, 15 százalék szintén észlelt problémát, de nem hiszi, hogy érdemes foglalkozni a kérdéssel. 38 százalék gondolta, hogy nincsenek gondok, 8 százalék nem tudott választ adni. Itt is elsősorban a nők észleltek problémát (45 százalék, akik tennének is ellene, 14, akik nem).

Románia ismét a lista végefelé található meg: 19 százalék észlelt problémát és gondolja azt, hogy lépni kell (Franciaországban az arányuk 59 százalék), 30 százalék pedig észlelt problémát, de nem foglalkozna a kérdéssel – ezzel a véleménnyel csúcstartók lettünk az EU-ban. A romániai megkérdezettek 44 százaléka nem észlelt problémát – ezzel egyébként a franciák értenek egyet a legkevésbé (25 százalék), Lettországban vannak a legtöbben így (69 százalék).

Fotó: ibtimes.co.uk

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup