• 2018. július 17., kedd
    Endre, Elek
  • 26°
    Kolozsvár
    • 21°
      Csíkszereda
    • 24°
      Székelyudvarhely
    • 19°
      Gyergyószentmiklós
    • 24°
      Székelykeresztúr
    • 22°
      Kovászna
    • 22°
      Kézdivásárhely
    • 21°
      Barót
    • 22°
      Sepsiszentgyörgy
    • 26°
      Arad
    • 26°
      Gyulafehérvár
    • 28°
      Nagyvárad
    • 19°
      Beszterce
    • 22°
      Déva
    • 28°
      Nagybánya
    • 25°
      Marosvásárhely
    • 27°
      Zilah
    • 27°
      Szatmár
    • 25°
      Nagyszeben
    • 25°
      Temesvár
    • 22°
      Brassó
    • 30°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6572 LEI
    • 1 USD = 3.9685 LEI
    • 1 GBP = 5.2603 LEI
    • 100 HUF = 1.4421 LEI

Összeomlana a román egészségügy egy erősebb földrengés nyomán


-A A+

Felmondaná a szolgálatot a román egészségügyi rendszer a Richter skálán mért hetes erősségű földrengés nyomán – derül ki egy tanulmányból. A Vrancea övezetében keletkező földrengés 6500 személy életét követelné, a sebesültek száma pedig meghaladná a tízezret.

A tanulmány a hazai civil szervezetek által kezdeményezett Alert projekt keretében készült, és a szeizmológusok által az utóbbi években végzett szimulációkra alapozza állításait. Ezek szerint nagyobb földrengés esetén lenne a halottak elhelyezése, az orvosok és kórházi ágyak hiányában pedig a sebesültek nem részesülhetnének megfelelő orvosi ellátásban.

A kétmilliós Bukarestben például mindössze 12, sürgősségi ellátást nyújtó kórházi egység működik, ebből tíz a felnőttek, 2 pedig a gyermekek rendelkezésére áll. Ezek rendszerint túlzsúfoltak. Emellett a kórházak nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű vérkészítménnyel, gyógyszerrel.

A mintegy 10 ezer sebesült négyszeresen haladná meg a sürgősségi kórházak kapacitását. Ráadásul a sérülteknek elsősorban ortopédiai, mikrosebészeti beavatkozásokra lenne szükségük, ezek pedig a kórházak legleterheltebb egységei.

A kórház- és orvoshiány, az elégtelen gyógyszerellátás gondjai mellett technikai okok is súlyosbíthatják a helyzetet. Így például a kórházi felszereléseket rendszerint nem rögzítik megfelelőképpen a padlózathoz, egy nagyobb földrengés esetén ezek végzetesen károsodhatnának.

Raed Arafat belügyi államtitkár szerint az utóbbi időben történt néhány intézkedés, amelynek következtében javulhatna az egészségügyi rendszer felkészülése a természeti katasztrófák esetében. Az Egészségügyi Világszervezet szakemberei felkeresték a bukaresti egyetemi kórházat és a főpolgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó kórházak egyikét. A helyi szakemberekkel közösen megvizsgálták, hogy mennyire biztonságosan rögzítették a padlózathoz a kórházi berendezéseket, illetve áttekintették a kórházak felkészültségét egy földrengés esetén.

Megbénul a szállítás

Az Alert-tanulmány különös hangsúlyt helyez az orvoshiány kapcsán felmerült problémákra. Példának hozza fel az iráni Bam tartományban bekövetkezett földrengést, amelyet rendkívül súlyossá tett az a körülmény, hogy a földlökések nyomán az orvosi állomány több mint fele eltűnt vagy meghalt.

A tanulmány készítői szerint földrengés esetén azonnal mozgósítani kell a környékbeli kórházak orvosi személyzetét, illetve a sérültek átszállítását más városok kórházaiba. A vért és a vérkészítmények pótlását szintén a vidéki kórházak szolgáltathatnák, mivel Romániában 10 vérközpont működik. Az ellátást megkönnyítené az öt „mozgó kórház” is – igaz, ez alig 150 sérült ellátását tenné lehetővé – derül ki a kutatásból.

Az Alert arra is figyelmeztet, hogy komolyabb fölrengés esetén nem csak a halottakkal, sérültekkel, összeomlott épületekkel kell számolni. A helyzetet ugyanis ilyenkor súlyosbítja, hogy nagyrészt – vagy teljesen – megbénul a távközlés, a szállítás. Bukarestben ráadásul több kórház is földrengésveszélyesnek ítélt épületben működik, de számos tűzoltóegység is ilyen épületben kapott helyet.

Nincs elég halottasház sem

Mircea Radulian, az Országos Földfizikai Intézet tudományos igazgatója megerősítette a tényt, miszerint a Vrancea-térségben kipattanó földrengés leginkább Bukarestet érintené, hiszen a fővárosban találat a földrengéseknek legkevésbé ellenálló, még az 1940-es illetve 1977-es földrengést követően fel nem újított épület.

A bukaresti kórházak – akárcsak a hasonló vidéki intézmények – gyógyszerekben is nagy hiányt szenvednek. A meglévő gyógyszerek és egyéb egészségügyi anyagok 10 százalékát tartalékolják természeti katasztrófák esetére, ez pedig igen kevés.

Bukarest rosszul áll halottasházak tekintetében is, szakértők szerint négyszer ennyi ilyen intézményre lenne szükség egy nagyobb erejű földrengés esetére, ahol a halálos áldozatokat azonosítás céljából elhelyezhetnék.

Az Alert-tanulmány általános következtetése az, hogy a romániai egészségügy egyáltalán nincs felkészülve egy jelentősebb természeti katasztrófa következményeinek elhárítására.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X