• 2017. november 21., kedd
    Olivér
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • 10°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6551 LEI
    • 1 USD = 3.9650 LEI
    • 1 GBP = 5.2461 LEI
    • 100 HUF = 1.4877 LEI

Hogyan tovább, Európa? A jólétről a biztonságra tevődött át a hangsúly


-A A+



„Az EU-val úgy vagyok, mint a gyerekkel: féltem, ezért szigorú vagyok hozzá” – hangzott el Dr. Balázs Péter professzor, volt uniós biztos kolozsvári könyvbemutatóján.

A pénteki találkozón a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora Hogyan tovább, Európa? című könyvét ismertették. Tibori Szabó Zoltán újságíró rövid ismertetője a könyv szerkezetét vázolta fel, azokat a fejezeteket, amelyek a szélsőséges politikai erők hatalomra jutásától Magyarország és az EU viszonyáig számos kérdést taglalnak. Ezt követően Balázs Péter kifejtette, a Noral Libro könyvkiadó kérésére írta meg a rövid könyvet, amelyet bíráló viták követtek, végül a kiadás.

„Az EU-val úgy vagyok, mint a gyerekkel: féltem, ezért szigorú vagyok hozzá” – fogalmazott a professzor. A könyv a brexittől veszi fel a szálat, olyan kérdéseket is boncolgatva, mint hogy birodalom-e az Európai Unió, feloldódnak-e benne a nemzetek és így tovább. Az Európai Egyesült Államok a mi életünkben nem valósul meg, ezt a legfiatalabbak nevében is kijelentheti – hangzott el. Könyvéből felolvasva arra világított rá, a cél az volna, hogy ne kelljen külföldön keresni a boldogságot, hanem a nyugati életszínvonal váljon elérhetővé a szülőföldön.

A professzor a közönség soraiból érkező reflexiókra, kérdésekre reagálva beszélt arról is, az Osztrák-Magyar Monarchia valódi birodalom volt, azonban túlterjeszkedett, ahogyan ez történni szokott. Az EU-ban a tagállamokon múlik, hogy merre halad ez: a nemzeti diplomáciai hálózatokat, holott ésszerű volna legalább a távolabbi külképviseleteket egyesíteni. A pénzügyi kérdésekben is korlátozott a nyitás, a honvédelem pedig a NATO alatt egyesül – magyarázta.

Minek köszönhető, hogy a jólétet nem hozta el a csatlakozás? Balázs Péter szerint az EU is illúzióval indított, látva a jelentkező államok lelkesedését a csatlakozási tárgyalások során, aztán bebizonyosodott, hogy ez több esetben sem tart ki hosszú távon – például Lengyelország és Magyarország esetében, akik a „kényelmetlen” EU helyett alternatívákat keresnek. Ezzel lemondanak a modernizáció lehetőségéről – fogalmazott a professzor.

A brexit megszavazása után felmerült a kérdés, hogy ragályos lesz-e példa. Túl azon, hogy vélhetően megbánták ezt a döntést, számukra több alternatíva nyílik, lévén szigetország, a nyelvük azonos az Egyesült Államokéval és így tovább – mondta az előadó. Ha Magyarország megpróbálna kilépni az EU-ból, rengeteg nehézség várna rá, Balázs Péter így nem lát erre hajlandóságot, más országok esetén sem, lévén a szárazföldbe ágyazott országok szomszédi viszonyai meghatározók.

A biztonság lett fontosabb

Elhangzott az is, az EU mostanáig az életszínvonal javítására, a piac terjesztésére fektetett hangsúlyt, államok összebékítésére, a gazdasági válság, az új orosz expanzió, a terrorizmus veszélye miatt azonban „idegesebbek lettünk” Európában, és túl is terjeszkedett az Unió. Gyengült a belső kohézió, a legújabb tervekből pedig úgy tűnik, hogy Trump kiszámíthatatlansága és a növekvő fenyegetések miatt a hangsúly a biztonságra került át a jóléttől, az anyagi támogatásokat pedig az eurózóna, a centrum irányába terelik.

Az euró komoly kihívás: a csatlakozni kívánók a gazdaság erejét figyelembe kell vegyék, illetve az átváltási árfolyamot, hiszen nem mindegy, hogy hány lejből lesz egy euró, lévén e átszorozza a jövedelmeket, vagyonokat – figyelmeztetett a szakember. A román-magyar viszony könnyebbé válna, ha a két ország egyszerre vezetné be a közös fizetőeszközt – tette hozzá.

Hogyan tovább?

Balázs Péter szerint az alapszerződéshez nem kell hozzányúlni, utat kell nyitni szűkebb csoportok gyorsabb haladásának, megelégedve a legfontosabb dolgok előre vitelével. Minden jel szerint ebbe az irányba indul el az EU, miközben zajlanak a brexit-tárgyalások. Nő az eurózóna és a schengeni övezet ereje, tervezik az új költségvetést, miközben számos bizonytalanság van körülöttünk – fogalmazott.

A professzor szerint fölösleges a „brüsszelezés”, hiszen a tagállamok vezetői emberek, „nem angyalok vagy ördögök, akiknek nincs nemük és nemzetiségük”. A tagállami viszonyok határoznak a közös kérdésben, miközben természetesen vannak erősebb és gyengébb országok. A kisebbeknek szövetségeseket kell keresniük – magyarázta.

Elmondta ugyanakkor, hogy a pártok fellazultak, az internet világában a gyorsaság és a névtelenség megjelent, a globális kapcsolatrendszer pedig szintén felgyorsult. Az államok korábbi elképzelések ellenére továbbra is erősek, ugyanakor hatalmas folyamatok zúgnak át rajtuk a nemzetközi befektetésektől a migációig. A működő államokban az első a biztonság, a második a jólét, a harmadik az identitás fenntartása, míg egyes államok elbizonytalanodtak most, mert korábban külső hatalmak diktáltak nekik, és azt hittük, az EU is rendet rak majd náluk. Sok szuverén döntést kellene meghozniuk, és több ízben is képtelenek erre zárta gondolatait Balázs Péter.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup