• 2018. július 19., csütörtök
    Emília
  • 24°
    Kolozsvár
    • 19°
      Csíkszereda
    • 23°
      Székelyudvarhely
    • 20°
      Gyergyószentmiklós
    • 23°
      Székelykeresztúr
    • 19°
      Kovászna
    • 19°
      Kézdivásárhely
    • 19°
      Barót
    • 17°
      Sepsiszentgyörgy
    • 23°
      Arad
    • 23°
      Gyulafehérvár
    • 26°
      Nagyvárad
    • 21°
      Beszterce
    • 19°
      Déva
    • 25°
      Nagybánya
    • 24°
      Marosvásárhely
    • 24°
      Zilah
    • 24°
      Szatmár
    • 22°
      Nagyszeben
    • 23°
      Temesvár
    • 17°
      Brassó
    • 26°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6541 LEI
    • 1 USD = 4.0032 LEI
    • 1 GBP = 5.2164 LEI
    • 100 HUF = 1.4367 LEI

Az árvizek fütyülnek Románia több tízmillió eurós árvíztérképére


-A A+

Az Országos Román Vízügyi Hatóság még 2014-ben elkészítette az árvízkárok megelőzésére szolgáló árvíztérképet, amelynek elvileg pontosan kellene tájékoztatnia az áradásoknak kitett, lakott és megművelt területek topográfiai adatairól. Ám a román sajtó adatokkal bizonyította, hogy a térkép szinte használhatatlan.

Románia árvíztérképe 47 millió euróba került, igaz, az összeg nagy részét uniós pénzekből fedezték. Ezt a pénzt versenytárgyalások útján 50 cég és az Országos Román Vízügyi Hatóság (ANAR) között osztották szét. Az összegből mintegy 38 millió eurót közbeszerzés útján.

A szakemberek azt ígérték: az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet előrejelzéseire alapozó térkép alapján 2014 áprilisától (ekkor készült el a térkép számítógépes és mobiltelefonos alkalmazása) kezdve az áradásoknak kitett települések lakói időben értesülnek a várható természeti csapásról, így megelőzhetőek a nagyobb károk.

Az árvizek azonban mindezzel nem törődtek, és évről évre jelentős anyagi károkat, sőt emberáldozatokat követeltek Romániában. Az árvizek ráadásul éppen azokon a területeken okozták a legnagyobb károkat, amelyeket az árvíztérkép teljesen biztonságosnak jelölt.

Kudarc már kezdettől fogva

A 2014. évi tavasz eleji árvizek után kiderült, hogy az applikációba némi hiba csúszott, a szakemberek pedig májusra ígérték a „tökéletesített változatot”, amely az „ezer évenként egyszer előforduló” árvizeket is jelezni tudja. Nos, a térkép annyira tökéletes lett, hogy a megáradt folyók, patakok már 2014 júniusában húsz megye olyan helységeit érintették, amelyeket a térkép biztonságosnak tüntetett fel.

Ugyanabban az évben több mint negyven Kolozs, Hunyad, Bákó, Iași, Neamți, Olt, Suceava és Vrancea megyei biztonságosnak megjelölt települést is elárasztották a vizek. A térkép elkészülését követően árvíz pusztított a Maros megyei Kutyfalván és Szászbonyhán. Az előbbi települést alacsony kockázatúnak, utóbbit viszont teljesen biztonságosnak ítélte meg a térkép.

A Suceava megyei Voronetben turistákat kellett kimenteni a megáradt patakok elől, holott itt a térkép szerint ilyesminek nem lett volna szabad megtörténnie. Hasonlóképpen történt ez Vrancea megye több községében, falujában is, ahol a Râmnicu Sărat folyó vize szinte történelmi rekordot döntött, másodpercenkénti 144 köbméteres vízhozammal. Ennek nyomán jelentős földcsuszamlásokra került sor, ezek Jitia és Văntileasca helységekben több mint négyezet embert szigeteltek el a külvilágtól; a legközelebbi emberi település csaknem harminc kilométerre volt tőlük – légvonalban.

„Pártos” árvízvédelem?

Az árvíztérkép elkészítése voltaképpen már 2006-ban elkezdődött. Ekkor légi úton mérték fel a védőgátakra szoruló területeket, a veszélyes vizek közelében fekvő településeket, azokat a helységeket, amelyeket emiatt el kell majd költöztetni jelenlegi helyükről. Az adatokat a Országos Román Vízügyi Hatóság szakértői véleményezték.

2007-ig sikerült felmérni az ország területének negyven százalékát, ám ekkor pénzhiány miatt a  munkálatokkal leálltak. A felméréseket négy évvel később, 2011-ben folytatták, és 2014 tavaszára fejezték meg, amikor elkészült a számítógépes alkalmazás is.

Gazdasági megfigyelők az „árvíztérkép” számítógépes applikációjának kudarcát elsősorban azzal magyarázzák, hogy a 47 millió euró jelentős részének elosztásánál nem a versenytárgyalásokra jelentkező cégek szakértelmét vették figyelembe, hanem elsősorban a pártszimpátiák alapján döntöttek a kivitelezőkről.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X